Hirdetés

Sakksuli (527.)

HN-információ
Hagi a sakkbajnokságon Április 10–20. között Eforie Nor­don tartják a korcsoportos országos bajnokságot, melyen hét korosztályban (U8-tól U20-ig) fiúknak és lányoknak osztanak bajnoki érmeket. A Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub (edző Rendi Éva) és a Marosvásárhelyi ISK (edző Gál Imola és Barátosi József) tanítványai is indulnak a megmérettetésen. A versenyről a www.chess.com naponta 44 játszmát közvetít élőben. Ugyanakkor Anușca Mădălina mesternő és a marosvásárhelyi Barátosi Dániel nemzetközi mester élőben kommentálja a történteket, a sakknak nagy reklámot biztosító közvetítésre a szövetség honlapjáról (www.frsah.ro) lehet rákapcsolódni. Az ifjúsági bajnokságon a nyitólépést Gheorghe Hagi focilegenda tette meg. Blübaum Európa-bajnok A német Matthias Blübaum (2642) győzött az idei Európa-bajnokságon, a 24 éves lemgói (Észak-Rajna-Vesztfália) születésű nagymester veretlenül fejezte be a 2022-es egyéni kontinensviadalt, 8,5 pontot ért el a 11 lehetségesből és pályafutása legnagyobb sikerét aratta. Március 27. és április 6. között a szlovéniai Terme Catezben klasszikus időellenőrzéssel lezajlott 11 fordulós svájci torna nyereményalapja százezer euró volt, a nyertes ebből húszezer eurót vághatott zsebre. Az eseményen negyven európai szövetség 317 játékosa ült asztalhoz, a 254 címviselő között 114 nagymester, 3 nagymesternő, 53 nemzetközi mester és 12 női nemzetközi mester, 59 FIDE-mester és 5 női FIDE-mester is vállalta a játékot. A bajnok döntetlennel kezdett, de aztán zsinórban hat győzelmet aratott, és megszerezte a vezetést. Miután három döntetlent ért el fő versenytársaival, kissé lelassult, és lehetővé tette, hogy az örmény Gabriel Sargissian (2681) nagymester utolérje őt az utolsó fordulóban. Holtverseny esetén az ellenfeleik Élő-átlaga volt a mérvadó, az aranyat a német szerezte meg, mivel ez 16 ponttal volt magasabb. A harmadik helyen hat játékos végzett 8 ponttal, a bronzérmet a horvát Ivan Saric (2687 nagymester szerezte meg. A versenyen résztvevő nők közül a legjobb pontszámot az azerbajdzsáni Govhar Beydullayeva szerezte. A legutóbbi két országos bajnokság 18 éves ezüstérmese kiválóan szerepelt, a legjobb ötven között végzett, és 76 Élő-pontot szerzett. A három fős román küldöttségből legjobb játékosunk, Bogdan-Daniel Deac (2679) 7 pontot teljesített. A 15 fős magyar táborból Kozák Ádám (2525) ért el 6,5 pontot, de a magyarok a gyorsteszt pozitív eredménye miatt nem fejezhették be a versenyt. Az Európai Sakk Unió (ECU) döntése szerint húsz legjobb játékos kvalifikálta magát a 2023-as FIDE világbajnokságra, de mivel Blübaum és Yilmaz már kvalifikálta magát a tavalyi Európa-bajnokságról, a 21. helyezett szerb Aleksandar Indjic, illetve a 22. helyen végzett örmény Haik Martirosyan szintén meghívót kapott a jövő évi kieséses FIDE vébére. A 9. forduló 77. tábláján két 30 éves nemzetközi mester csatáját láthattuk, melyben a török Mert Yilmazyerli (2466) bemattolta a szlovén Jernej Spalir (2373) királyát. Yilmazyerli – Spalir Caro–Kann-védelem 1.c4 c6 2.e4 d5 3.ed5 cd5 4.d4 Hf6 (lépéscserével a Caro–Kann-védelem Panov-támadása alakult ki. Hiba lenne 4…Hc6?!, mert 5.cd5! Vd5 6.Hf3 Fg4 7.Hc3! Ff3 8.gf3! Vd4 9.Vd4 Hd4 10.Hb5! után a B22-es Szicíliai védelem éles változata jöhetne létre, melyet közel ötven évvel ezelőtt a szovjet nagymesterek dolgoztak ki és világosnak ítéltek kedvezőbbnek.) 5.Hc3 e6 (a másik elágazás 5…Hc6 6.Hf3 Fg4 7.cd5 Hd5 8.Vb3 Ff3 9.gf3 e6 lenne, mely harcos döntetlennel szokott végződni, azonban 9…Hd4?? fűbeharapás lenne 10.Fb5+!! tisztvesztés miatt) 6.Hf3 Fb4 7.cd5 Hd5 8.Vc2 0–0 9.Fd3 h6 10.0–0 Fc3? (a szokásos folytatás 10…Hc6 11.a3 Fd6 12.Ve2 vagy 12.Be1 lenne) 11.bc3 b6?? (mentségére legyen, hogy 11…Hc6 12.Be1 után sem rózsás sötét helyzete) 12.Fa3 Be8 13.c4 He7 (13…Hf6 után 14.Fe4! He4 15.Ve4 Vd7 16.Va8 Hc6 17.d5 Fb7 16.dc6 Vc6 17.Va7 Ba8 18.Va8+ Fa8 Bfc1 után „sok lúd disznót győz” mondás érvényesülne világos javára) 14.Fh7+ Kh8 15.He5 Vd4?? (15…Bf8 után 16.Fe4 anyagot nyer) 16.Hf7 matt. Mesterséges intelligencia Amikor 1997. május 3-án a világ akkor megkérdőjelezhetetlenül legjobb sakkozója, Garri Kaszparov leült a Deep Blue nevű szuperszámítógép ellen játszani, talán még ő sem tudta, mekkora jelentősége lesz annak a mérkőzésnek. Bő egy évvel korábban legyőzte annak a komputernek egy fejletlenebb verzióját, amin nem is lepődött meg senki. De a következő 15 hónapban a masinát olyan szintre hozták fel, hogy a végül Kaszparov alulmaradt – főleg azért, mert a gépet nem befolyásolták a mentális tényezők, viszont emberien gondolkodott. Ember a gép ellen. Évtizedek óta foglalkoztatja az uralkodó fajt, hogy ha már a többi élőlény nem jelent neki kihívást, akkor mire megy a masinák ellen. A helyzet persze akár nevetséges is lehet, hiszen a gépeket is az ember hozta létre, szóval tulajdonképpen önmaga termékével akar versenyre kelni, azaz ez sem más, mint egy újabb egóharc. A mesterséges intelligencia nem tart ott, hogy Skynet-féle öntudatra ébredéstől kellene rettegnünk. A számítógépek nagyjából annyit tudnak, amennyi információt az emberek beléjük programoznak. Az amerikai IBM már az 1980-as évek közepén elindította azt a projektet, hogy egy olyan szuperszámítógépet építsen, amely legyőzi az aktuális sakkvilágbajnokot. A cégnél úgy gondolták, a mesterséges intelligencia állapotának egyik legjobb fokmérője az lehet, ha összemérik a gép tudását a legkiválóbb sakkozókkal, hiszen a sakktudás és az emberi intelligencia között előszeretettel vontak párhuzamot. Az első, Deep Thought névre keresztelt szerkezet néhány nagymestert megoldhatatlan feladat elé állított, de aztán jött Kaszparov, és 1989-ben könnyedén legyőzte. Ekkor a vállalatnál úgy gondolták, hogy a további fejlesztések mellett az átnevezés is szükséges, mert hát mégiscsak a brandépítés és a vezető piaci szerep bebetonozása volt az elsődleges cél. Megszületett a Deep Blue (Mélykék), valamint a „fia”, Junior is, utóbbi legyőzte Joel Benjamin nagymestert, aki ezután átállt a „sötét oldalra”, ő lett a Deep Blue első számú sakkszakértője. Segítségével sikerült kibővíteni a számítógép repertoárját, de még jó pár évig úgy érezték a cégnél, hogy nem állnak készen egy újabb világbajnoki kihívásra. Ezzel párhuzamosan megjelentek a sakkszoftverek. Az elsőt 1991-ben a ChessBase dobta piacra Fritz 1 néven, amely még DOS-on futott. Azok a játékprogramok a profiknak nem jelentettek kihívást. A sakkozók jelentős része ma is és akkor is elemzésre, az edzések kiegészítésére használja ezeket. Aztán fokozatosan fejlődött a háttér, manapság pedig a programok már csak egymás ellen játszanak. 1995-ben az IBM úgy látta, eljött az idő, és kihívta az akkor már tíz éve regnáló világbajnok orosz szupersztárt. Kaszparov igent mondott, a hat partiból álló mérkőzést végül 1996 februárjában rendezték meg Philadelphiában. Nagy meglepetésre az első partit megnyerte a komputer, és normális versenykörülmények között ez volt az első alkalom, hogy egy gép legyőzött egy világbajnokot. Kaszparov aztán visszavágott a másodikon, majd két remi után megnyerte az ötödik és a hatodik játszmát is, és 4–2 arányban győzedelmeskedett. Az IBM azonban nem nyugodott bele a vereségbe, visszavágót kért, amelyet Kaszparov elfogadott. Több ezer megnyitás-variáció és több százezer lépéskombináció került bele, valamint Kaszparov összes ismert játszmáját beletáplálták. De nemcsak az adatbázisát bővítették. Harminc processzort raktak bele (ezek mindegyikében 16-16, direkt sakkozásra tervezett csip ketyegett), amelyek segítségével másodpercenként kétszázmillió lépést tudott kiszámolni, és ami talán ennél is fontosabb volt: „átnevelték”, azaz már nem csupán automatizmusból játszott, hanem taktikázott is. 1997. május 3-án indult a Kaszparov–Deep Blue-csata második felvonása, a helyszín ezúttal New York volt. A harmadik parti előtt Kaszparov érdekes kijelentést tett, csalással vádolta az IBM-et. Az események Maradona híres, angolok ellen szerzett kezezős góljára emlékeztetnek. Akkor ő azt mondta, Isten keze nyúlt bele a meccsbe…Úgy gondolta, a gépet a háttérből emberek, konkrétan az ő rivális nagymesterei irányítják. Az utolsó, 6. játszmában (2,5–2,5 állásnál) Kaszparov máig érthetetlen módon gyerekes hibát vétett (lásd Sakksuli 479.), és a gép 19 lépésben „becsomagolta”. Sokan mondták akkor, hogy Kaszparov ezért a „hibáért” dollármilliókat tehetett zsebre. Én nem ilyen embernek ismertem meg az 1992-es debreceni csapat EB-n: kért tőlem egy Biró-sakkot a szobájába elemzésre, és az utolsó forduló után nem kis meglepetésemre visszaadta. Tanulmány Henri Rinck 1931-es tanulmányában a sötét szabadgyalogjának csak egy lépés hiányzik a vezérré való átváltozáshoz (1...h1V). A hőstett főszereplője ezúttal a huszár, de a sötét királyt terelgető gyalogok és a kegyelemdöfést adó futó is dicséretet érdemel: 1.d3+! Kb5 (1...Kd5 esetén 2.c4+ Ke6 3.Hc5+ Kf5 4.He4!! h1H 5.Hg3+ nyer, vagy 2...Kc6 3.Ha5+! Kd6 4.Fg3+ lenyeri a szabadgyalogot) 2.c4+ Kb6 (2...Kc6 3.Ha5+ Kb6 4.Fd8 matt, vagy 3...Kd6 4.Fg3+ nyer) 3.Ha5!! (tanulmány lépés!) f6 (3...Ka5 vagy 3...h1V után 4.Fd8 matt van) 4.Ff6 Kc7 (...Ka5 vagy 3...h1V után ismét 4.Fd8 matt jöhetne) 5.Fe5+ és világos nyer (1–0).

Biró Sándor



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!