Fontos alkotmánybírósági döntés a medvetámadások áldozatainak kártérítési ügyeiben
A medvetámadások áldozatainak erkölcsi kártérítése a továbbiakban nem függhet a sérült személy fizetésétől vagy a munkából kiesett napok számától. A román Alkotmánybíróság október 6-án alkotmányellenesnek nyilvánította a vadászati törvény erre vonatkozó rendelkezését. A döntés jelentős előrelépést jelenthet azok számára, akik súlyos testi és lelki sérüléseket szenvedtek vadállatok támadásai következtében.

A határozat jelentőségéről október 9-én, Csíkszeredában, a Magyar Ügyek Házában tartott sajtótájékoztatót Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Szász Ferenc ügyvéd. Az eseményen egy medvetámadás áldozata is beszámolt személyes tapasztalatairól.

Borboly Csaba hangsúlyozta, hogy a medvetámadások áldozatai nemcsak súlyos fizikai sérüléseket és lelki traumákat szenvednek el, hanem gyakran a hatósági ügyintézés nehézségeivel és a közösségi médiában megjelenő támadásokkal is szembesülnek. Mint elmondta, sokan azért nem mernek bírósághoz fordulni, mert attól tartanak, hogy a nyilvánosság előtt őket teszik felelőssé a történtekért.

„Romániában az áldozat kétszeresen is áldozat. Nemcsak a medve, hanem az állam áldozata is” – fogalmazott Borboly Csaba a sajtótájékoztatón.

Az alelnök szerint elfogadhatatlan, hogy azoknak az embereknek, akik egy medvetámadás következtében súlyos sérüléseket szenvedtek, hosszadalmas bürokratikus eljárások során kell bizonyítaniuk igazukat. Arra biztatta az érintetteket, hogy minden támadást jelentsenek a 112-es segélyhívón, és éljenek a törvény által biztosított kártérítési lehetőségekkel.

A Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületén keresztül 2022 óta támogatott jogi képviselet eredményeiről Szász Ferenc ügyvéd számolt be. Ismertette, hogy a 407/2006-os vadászati törvény 2020-as módosítását követően az erkölcsi kártérítés összegét az áldozat fizetéséhez és a munkából kiesett időszakhoz kötötték. Azok esetében, akik nem rendelkeztek munkaviszonnyal, a minimálbért vették alapul.

Az ügyvéd szerint ez a számítási módszer jelentősen csökkentette a megítélhető kártérítések összegét, miközben nem vette megfelelően figyelembe az áldozatok tényleges testi és lelki szenvedéseit.

Példaként egy súlyosan sérült férfi esetét ismertette, akinél 95 napos gyógyulási időt állapítottak meg. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon 95 ezer eurós kártérítést ítélt meg számára, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azonban a kifogásolt törvényi rendelkezés alkalmazásával mindössze 6900 lejre csökkentette az összeget.

Az ilyen esetek miatt Szász Ferenc az általa képviselt ügyekben alkotmányossági kifogást emelt a rendelkezéssel szemben.

Az Alkotmánybíróság október 6-i, egyhangú döntése szerint az erkölcsi kártérítés fizetéshez kötése sérti az egyenlő bánásmód elvét, valamint az élethez és a testi-lelki épséghez való alkotmányos jogot. A bíróság megállapította, hogy az erkölcsi sérelem mértékét az egyes ügyek körülményei alapján kell megítélni, nem pedig kizárólag a sérült jövedelmi helyzetéből kiindulva.

A döntés a folyamatban lévő kártérítési perekre is hatással lehet. Bizonyos jogerősen lezárt ügyekben pedig felülvizsgálatra nyílhat lehetőség, amennyiben az érintett fél az eljárás során korábban alkotmányossági kifogást emelt.

„Ez számunkra, ügyvédek számára talán kisebb siker, de a medvetámadások áldozatainak óriási eredmény” – értékelte a határozatot Szász Ferenc.

A sajtótájékoztatón személyesen is megszólalt a 74 éves, korondi F. L., aki egy éjszakai közúti balesetet követően vált medvetámadás áldozatává. A férfi hozzátartozóival Marosvásárhely és Szováta között utazott, amikor gépkocsijukkal elütöttek egy medvét. A baleset után kiszálltak, hogy felmérjék a járműben keletkezett károkat, nem tudva, hogy az állat az út menti kerítés közelében tartózkodik.

A körülbelül 140 kilogrammos medve visszatért, és rátámadt a férfira, akinek lábán mintegy hat centiméter mély sebet ejtett. F. L. hozzátartozói segítségével sikerült megmenekülnie. Az állat a helyszínen elpusztult, a sérült férfit pedig a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházba szállították.

F. L. a sajtótájékoztatón nemcsak a támadás körülményeiről, hanem a családját ért lelki megrázkódtatásról és az azt követő hatósági eljárással kapcsolatos nehézségekről is beszélt.

A jogi folyamat ugyanakkor nem ért véget az alkotmánybírósági döntéssel. Szász Ferenc egy másik alkotmányossági kifogást is benyújtott a vadállatok által okozott közúti balesetek kártérítési szabályozása ellen. A jelenlegi előírások alapján a gépjárművekben keletkezett károk megtérítésének felelőssége attól is függ, hogy az érintett útszakaszon kihelyeztek-e vadveszélyre figyelmeztető közúti táblákat.

Borboly Csaba szerint az alkotmánybírósági határozat fontos eredmény, de önmagában nem oldja meg a medve–ember konfliktusok problémáját. További intézkedésekre van szükség a támadások megelőzése, az emberi élet és a közbiztonság védelme, valamint az áldozatok méltányos kártérítése érdekében.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy a természet védelme mellett az emberek biztonságát is garantálni kell, és az államnak olyan szabályozást kell biztosítania, amely nem hagyja magukra a vadállatok támadásainak áldozatait.