Román–magyar együttélés román szemszögből
Nagyon jó, vagy általában véve jó az együttélés, a gondokat az oktatási és kommunikációs problémák, illetve a politikai szféra okozza, az együttélés minőségének javítása érdekében a legtöbbet a megyei tanács és a civil társadalom tehet – derül ki a Hargita megyei román közösség körében végzett, nem reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit tegnap ismertették a megyeházán.
[caption id="attachment_24544" align="aligncenter" width="620"] Az együttélés allegorikus ábrázolása egy, a csíkszeredai Városházán kiállított festményen[/caption]
Telefonos felmérést végzett a román–magyar együttélés a megye román lakossága körében való megítéléséről Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja. A felmérés múlt héten – február 21–25. között – készült, a nem valószínűségi, elérhető alanyokra támaszkodó mintavétel módszerét alkalmazva 207 személy válaszait feldolgozva.
– Hasonló felmérést végeztünk 2013-ban is – emlékeztetett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az eredményeket ismertető tegnapi sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, nem véletlenül időzítették a felmérés eredményeinek ismertetését erre a napra, ugyanis a megyei önkormányzati testület aznapi ülésének napirendjén szerepel a román–magyar együttélési kódex elfogadása.
Megjegyezte, hogy három évet vett igénybe a vonatkozó határozattervezet megfelelő jogi indokokkal való alátámasztása, ezért telt el három esztendő a korábbi és a jelenlegi felmérés között. Hozzáfűzte, hogy a válaszokból körvonalazódó trendek hasonlók.
A határozattervezet elfogadása után lehetőség nyílik a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatósága és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közötti együttműködésre, így tudományos szempontból megalapozott, reprezentatív felmérés készíthető majd a kérdéskörben, ennek alapján pedig azonosítani lehet a gondokat és megkeresni a megoldásokat.
A tegnap ismertetett felmérés szerint a megkérdezett Hargita megyei románok 48,8 százaléka nagyon jónak tartja a magyar–román viszonyt (2013-ban ez az arány 52,4 százalék volt); 45,9 százaléknak az a véleménye, hogy vannak kisebb nézeteltérések, de összességében jó a viszony (2013-ban 36,5 százalék); és csupán 0,5 százaléka tartja úgy, hogy feszült a viszony (a három évvel korábban mért 11,1 százalékkal szemben).
A feszültség mértékére vonatkozó kérdésre 87 százalék azt válaszolta, hogy nincs, 5 százalék tartja úgy, hogy vannak feszültségek, nem válaszolt vagy más választ fogalmazott meg 8 százalék.
A válaszadókat felkérték, jelöljék meg az együttélésben felmerülő gondokat: 35 százalék az oktatási és kommunikációs hiányosságokat, 21 százalék a politikai gondokat, 12 százalék a kulturális különbségeket, 9 százalék a félretájékoztatást, 7 százalék a magyar nyelv nem ismeretét, 4 százalék a területi autonómia kérdéskörét, 4 százalék a pénzügyi, 2 százalék pedig a gazdasági kérdéseket emelte ki, 48 százalék szerint viszont nincsenek gondok.
A viszony javítása a válaszadók 45,9 százaléka szerint Hargita Megye Tanácsának felelőssége, 43,8 százaléka szerint a civil társadalomé, 29,6 százalék szerint a bukaresti hatóságoké, 18,7 százaléka szerint pedig a helyi önkormányzatoké. A feszültségeket a válaszadók 97 százaléka szerint a bukaresti politikusok, 68 százaléka szerint a Hargita megyei politikusok, 31 százaléka szerint a bukaresti sajtó okozza, feszültséggerjesztőként a helyi lakosságot 22 százalék, a helyi sajtót 16 százalék jelölte meg. A megkérdezettek 94 százaléka jól egyezik magyar munkatársaival, 91 százaléka jól kijön magyar szomszédjaival, 88 százalékának sok magyar barátja van, 56 százalékának pedig magyar rokonsága is van. A válaszadók 88 százaléka nem érezte hátrányban magát a helyi hatóságok előtt etnikai hovatartozása miatt.
A kérdések kitértek a szimbólumhasználatra is, e szerint a megkérdezett román lakosok 48,8 százaléka szerint nem lesz hatása mindennapi életükre a székely zászló megyezászlóként való elfogadása, 12,9 százalék úgy véli, hogy valamelyest hatással lesz, 9 százalék szerint pedig nagymértékben bír majd hatással. A megkérdezettek 90 százalékát nem zavarják a kétnyelvű feliratok, és 1 százalék alatt van azok száma, akik megjelölték a feliratok nyelvének sorrendjét: román, majd magyar.
Az együttélés minőségének javítását a válaszadók 45,3 százaléka a szociális feszültségek csökkentésében és a munkahelyteremtésben látja, 37,4 százalék az esélyegyenlőség biztosításában, 29,6 százaléka a jogszabályok európai szellemben való betartásában, 11,3 százaléka pedig a helyi önkormányzatoknak a központi hatóságoktól való függőségének csökkentésében. Az etnikumközi kapcsolatok javításában játszott személyes szerepüket a válaszadók többsége a gyermekeknek toleráns szellemben való nevelésében, egymás rendezvényein való részvételben látják.
Az együttélési kódex kidolgozását és elfogadását a megkérdezettek 47,3 százaléka fontosnak tartja, 39,5 százaléka viszont megkérdőjelezi szükségességét.
Borboly Csaba kiemelte, hogy a megye román ajkú fiataljainak körében nagyobb az elvándorlás, ennek okai pedig elsősorban gazdasági jellegűek. Így a megoldások is gazdaságiak kellene legyenek: munkahelyteremtéssel, beruházások vonzásával lehet itthon tartani a fiatalokat, nem szólamokkal és etnikumközi feszültségek keltésével – hangsúlyozta.
HN-információ