A 120 éve Gyergyószentmiklóson született Gyimesy Kásás Ernő festőművész regényes életútjának bemutatására vállalkozott a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet. A Magyar Kulturális Intézet Sepsiszentgyörgy idén januártól, FB oldalán https://www.facebook.com/magyarintezetsepsiegy rendhagyó évforduló naptárat működtet Cool-Túra. Évfordulós barangoló címmel. Az oldal működtetői olyan jeles személyiségekről emlékeznek meg, születésük vagy elhalálozásuk kerek évfordulója kapcsán, akik maradandó értéket közvetítettek. „Célunk, életrajzi évfordulójuk kiemelkedő dátumán, megemlékezni azokról, akik Székelyföld, Erdély vagy az egyetemes magyarság kulturális kincseit gyarapították. Lehessenek ma is méltó példaképei a fiatal nemzedéknek, az általuk ránk hagyott örökséget nem feledjük, ha időről időre felelevenítjük” – olvasható a kezdeményezésről hírt adó közleményben. „Szeretnénk kiemelten ezúttal a külföldi magyar képzőművészet forrásfeltárásában úttörő szerepet vállaló alkotót kiemelni, emlékezetét megőrizni” – vallják a kezdeményezők. A közlemény a 120 éve született Gyimesy Kásás Ernő (Gyergyószentmiklós, 1901. április 15. – New York, 1994) impresszionista festőművész, művészeti szervező munkásságára hívja fel a figyelmet. [caption id="attachment_118383" align="aligncenter" width="794"] Gyimesi Kásás Ernő: Central Park, New York RAJZ, VÁSZON, 1960-AS ÉVEK[/caption] Mint írják, Gyimesy Kásás sokoldalú tehetség volt: festőművész, rajztanár, író újságíró, rádiós, zenész, fotóművész, filmszakértő. 78 éves koráig 3500 képet festett. Képei ajándékozás révén kerültek a következő intézményekhez: Nemzeti Galéria (3), Székely Nemzeti Múzeum (19), Árpád Akadémia (1), Torontói Magyar Ház (1). Jelenleg is számos festménye szerepel különböző galériák kínálatában. Két főműve a Chicagói Világkiállításra készült (1934–1935): Mit adott a könyv az emberiségnek (olajfestmény, vászon), jelenleg az Indiana állambeli East Chicago Robert A. Pastrick közkönyvtárban van és Justicia falfestményterve, ami a közelmúltig a városi bíróságon volt. Régi erdélyi magyar családból származott. Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Református Kollégiumban, a Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte 1923-ban. Főiskolára való felkészülését első mestere Gyárfás Jenő irányította Sepsiszentgyörgyön. 1929 nyarán Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum 50. évfordulóján rendezett kiállításon 7 képet ajándékozott a múzeumnak és elnyerte első aranyérmét. 1933-ban Budapesten rajztanári oklevelet szerzett. 1925–1935 között saját egyéni műterem-kiállításai voltak és a Nemzeti Szalonban csoportos kiállításokon vett részt. Még az USA-ban, 1935-ben sérülése miatt felhagyott a festéssel és a Chicagói Légiszínház címet viselő rádióadás igazgató-bemondója lett, mellette újságírással is foglalkozott. 1936-ban gyógyulása érdekében hazatért. Hazatérése után a Hivatásos Fényképészek Intézetében tanított, tudósította clevelandi Szabadságot, főszerkesztője volt a Magyar Fényképész havilapnak, és kiadóhivatali vezetőként közreműködött a Magyar Film hetilap szerkesztésében és terjesztésében. A bécsi döntések idején tudósított Beregszászról, Erdélyből, mindezért 1943-ban megkapta Nemzetvédelmi Kereszt állami kitüntetést. 1948-ban feleségül veszi Szigetváry Esztert, akinek később New Yorkban divatszalonja volt. 1956-ban légoltalmi megbízott volt és jószolgálati tevékenységet végzett. Disszidált és már 1956 decemberében az USA-ban élő korábbi ismerősei révén segítette a magyar menekülteket. Tanított a Farleigh Dickinson Egyetemen, majd New Yorkban telepedett le. 1964-ben alapítója és ügyvezető elnöke a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetségének. 1969-ben az Árpád Akadémia aranyérmét nyeri és megválasztják az akadémia képzőművészeti osztályának elnökévé, amit 1988-ig töltött be. A szervezetben végzett közösségi munkájáért kapta 1981-ben az Árpád Szövetség Nagy Arany Árpád-csillag elismerését. 1970-ben Párizsban a Grand Palais 1970 Le Salon kiállításon két festményét mutatják be, 1978-ben Sepsiszentgyörgyre látogat, és ott a Székely Nemzeti Múzeumban rendeznek egy önálló kiállítást tiszteletére. 1977-ben megjelenik Könnyű L. László és Gyimesy Kásás Ernő szerkesztésében a Külföldi magyar hivatásos képzőművészek című könyv. 1983-ban megírta és saját kiadásban megjelentette a 100 év magyar művészei egy festő életrajzában 1880–1980 címmel saját regényes életrajzát. Alkotói korszakában állandó és kiegészítő tevékenysége volt az újságírás. Még aktív korában a Világszövetség keretein belül működtette a Műkincsvédelmi Bizottságot is. Regényes életét és szerteágazó tevékenységét alátámasztandó adatok: tőle tudjuk, hogy ki volt az Amerikában megválasztott első magyar nemzetiségű polgármester, az 1929–1932 évi gazdasági válság idején részt vállalt East Chicago első magyar templomának felépítésében. Amerikában – elsőként – térképet készített az ott élő magyarok elhelyezkedéséről, amit filmhíradóban is bemutattak (1938). A bécsi döntések idején az elsők között volt, akik hitelesen tudósítottak a visszakerült területekről. Kezdeményezte és részben meg is valósította egy fotómúzeum létrehozását. Ott volt a New York-i Magyar Ház létrehozásakor, és ő szervezte meg az első Magyar Könyvnapot. 20 éven át főrendezője volt az Árpád Akadémia kiállításainak. Kitartó és következetes munkát végzett a külföldre távozott képzőművészek adatainak gyűjtése terén, és erről lexikont is írt. Minden közérdekű tevékenységét állami támogatás nélkül, saját forrásból vagy közadakozásból végezte. A legkiválóbbak között kapta meg közösségi szolgálatáért Amerikában az Árpád Szövetség Nagy Árpád csillag elismerését. [caption id="attachment_118384" align="aligncenter" width="800"] Gyimesi Kásás Ernő: Parasztház OLAJ, VÁSZON, XX. SZÁZAD KÖZEPE[/caption] Számos szervezet tagja volt, díszelnöke az American Hungarian Associationnak, Szt. László lovag, újságírói munkájáért Press Award és a Grumbacher cégtől életműdíjat kapott, igazgatója az Amerikai Magyar Szövetségnek, tagja a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulatnak és a Federation FranÇaise des Societes D’Art-nak. Életrajzi könyve alapján Tóth Csaba Béla – egykori tanítványa, munkásságának fáradhatatlan kutatója és emlékének hűséges őrzője – készített egy bővített és színes képekkel gazdagon illusztrált biográfiát az életéről és tevékenységéről. Benne részletekkel saját könyveiből, újságcikkekből, katalógusokból, személyes közösségi ügyekben írott levelezéseiből, múzeumi, levéltári és anyakönyvi adatokból. A témában további tájékoztatás kérhető a szerzőtől, az alábbi elérhetőségen: info@ungerska.se A csatolt képek a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származnak.

HN-információ