A magyar tudomány ünnepe alkalmával két rangos konferencia helyszíne lesz holnap Csíkszereda: az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíki Fiókegyesülete az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára emlékezik, a Magyar Tudományos Akadémia – Kolozsvári Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága Határtalan agrártudomány témában szervez tanácskozást. Mindkét rendezvényt a Sapientia látja vendégül. A magyar tudomány ünnepéről 1997 óta évente megemlékezik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az ünnepet november 3-án ülik, ugyanis 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Hivatalos ünneppé Magyarországon 2003-ban vált, az ünneplésbe bekapcsolódtak az erdélyi tudományos műhelyek is. Idén Csíkszeredában holnap két rangos konferenciát szerveznek a jeles nap tiszteletére, mindkettőt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara látja vendégül. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a vendéglátó oktatási intézmény megemlékező tudományos konferenciát szervez az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából, a rendezvény tematikája és vezérgondolata: Székelyföld a magyar hazáért. A konferencia helyszíne az egyetem 12. számú terme. A résztvevők érkezését és regisztrációját követően reggel 9 órakor kezdődnek a munkálatok. Köszöntőbeszédet mond Balázs Lajos, az EME Csíki Fiókegyesületének elnöke; Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, valamint Lázár Ede, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának dékánja. A délelőtti ülésszakon Csikány Tamás (Budapest) tart előadást Székely határőrök és a forradalom címmel; Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) 1848. szeptembere Csíkban témakörben értekezik; Süli Attila (Budapest) előadásának címe Csíkszék pacifikációja 1848-ban; a délelőtti munkálatokat Garda Dezső (Gyergyószentmiklós) zárja Gyergyói honvédek és nemzetőrök az 1848–1849-es évi forradalomban és szabadságharcban előadásával. Rövid szünet után újabb sor előadás következik: Nagy József (Gyergyóremete) 48-as hőskultusz a második világháború idején Székelyföldön témában értekezik; Tamási Zsolt-József (Marosvásárhely) csíkszéki és udvarhelyszéki esettanulmányt mutat be A római katolikus papság mozgósító hatása a forradalom és szabadságharc katonai eseményeire témakörben; Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda) előadásának címe Szemerjai id. Szász Károly élete és tevékenysége; végül Balázs Lajos mutatja be Nyergestető, a lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője című kötetét. Délután a konferencia résztvevői számára a Nyergestetőre szerveznek tanulmányi kirándulást. Ugyanaznap délelőtt 10 órakor az egyetem 2. számú előadótermében kezdődik az MTA KAB – Agrártudományi Szakbizottságának rendezvénye dr. Tiboldi István, a bizottság alelnöke köszöntőjével. A délelőtti szekció előadásai: Seregi János (Budapest) – Komplex biotechnológiai rendszer és alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben; Török Jenő (Csíkszereda) – Klímaváltozás és ehhez való alkalmazkodás Székelyföldön; Rákossy Botond József (Csíkszereda) – A visszaszolgáltatástól a telekkönyvezésig – 3 évtized útvesztői; Tiboldi István (Csíkszereda) – Határtalan genetika, garantált termelés az állattenyésztésben; Máthé Emma (Csíkszereda) – Vi­dékfejlesztési esélyek, kitörési le­he­tőségek Székelyföldön. A szünetet követően Tiboldi László (Csíkszereda) a Kárpát-medencei kapcsolatokról beszél; András Csaba Dezső (Csíkszereda) arra keresi a választ, hogy Mi az igazság a biotermékekről? – téveszmék és félretájékoztatás az élelmiszer-fogyasztásban; Ferenczy Ferenc (Székelyudvarhely) Funkcionális fermentált tejtermékek előállítása, gemoterápiás rügykivonattal témában tart előadást; Máthé István (Csíkszereda) értekezésének témája Baktériumvadászat Székelyföldön; végül András Csaba Dezső és Szép Sándor Bioaktív összetevők kivonási módszerei növényekből című előadása zárja a konferenciát. Sarány István