Nincsenek külső sérülések, így látszólag ok nélkül, egyik napról a másikra lekókadó levelek, majd gyorsan kiszáradó fák jelzik, hogy a frissen vagy pár éve telepített gyümölcsösökben valami nagyon nincs rendben. Kiderült: a baj forrását a gyökérzónában kell keresni. A túlszaporodott pockok és vízi patkányok kártétele mára Hargita megyében minden második gyümölcsfa-tulajdonost érinti – állítja Sándor Zoltán csíkszentsimoni kertész-szakember. Megyeszerte óriási károkat okoznak a rágcsálók a fiatal gyümölcsösökben, a tavaszt kísérő csapadékszegény időjárás ugyanis különösen kedvezett a mezei pocok- és vízipatkány-állomány felszaporodásához – hívja fel a figyelmet Sándor Zoltán kertészmérnök, a csíkszentsimoni kertészet vezetője. Figyelni kell a rágcsálókra Elmondta, a rágcsálók jelenlé­tét az ültetvényekben lekókadt levelű, kiszáradóban levő gyümölcsfák sokasága jelzi: a miértre a választ a földfelszín alatt, a leborotvált, tövig rágott gyökérzetben – pontosabban a gyökerek hiányában – kell keresni. A rágcsálók által tönkretett gyümölcsfákra jellemző, hogy a hajszál- és kapaszkodógyökerek hiánya miatt a fák törzse könnyedén mozog, s erőfeszítés nélkül, egy kézzel ki lehet húzni a földből. A károsult csemeték kiszáradás után gyakran maguktól is megdőlnek, kiborulnak. – Nem az egerek, nem a vakondok, hanem a patkány méretű rágcsálók okozzák a bajt. Az elmúlt hetekben érkezett esők nyomán hiába ázott be a talaj felső 30-40 centiméteres rétege, a mélyebb, 50–100 centiméteres rétegekben a pockok zavartalanul tanyázhatnak. Ráadásul nagyon szaporodnak: egy szezonban, tavasztól őszig hat generáció nő fel. A rágcsálók elszaporodása nem most kezdődött: ez évekre nyúlik vissza, de a magas számuk miatt mára nagyon sok gyümölcsfában okoznak kárt. Két-három esztendeje a problémát még csak a patakok, leföldelt szemétlerakók környékén telepített gyümölcsösökben észleltük, de idénre általánossá vált. A rágcsálók okozta károk pár éve a gyümölcsfa-tulajdonosok 10 százalékát érintette, mára ez az arány becslésem szerint több mint 50 százalékra nőtt, azaz minden második gyümölcsfa-tulajdonost érint, függetlenül attól, hogy fáit Csíkban, Udvarhelyen vagy Gyergyóban ültette – hangsúlyozta Sándor Zoltán. Alig győzik pótolni a veszteséget A szakember nem titkolta, a pockok elszaporodása nemcsak a gyümölcsfa-tulajdonosoknak, hanem a szaporító anyagot biztosító faiskoláknak is komoly fejtörést okoz: a telepítés első két esztendejében elpusztult csemetéket ugyanis a kertészetek rendszerint saját költségükre pótolják. A rágcsálók azonban nemcsak a frissen telepítetteket, hanem a többesztendős, csukló vastagságúra erősödött törzsű gyümölcsfákat is veszélyeztetik. – Jómagam is nagyon sok ügyfélnek pótoltam a gyümölcsfáját. Sem én, sem a gyümölcsfavásárló nem hibázott, a csemetéket szakszerűen ültették, mégis kipusztultak. Kiderült, a pockok miatt. Volt olyan eset is, ahol háromszáz meggyfát kellett pótoljak. Két-három éves fákról volt szó, amik virágzás után annak ellenére is elszáradtak, hogy hetente legalább 10-16 liter vízzel öntöztük. A pockok teljesen lerágják a fák hajszálgyökereit. Különösen kedvelik a régi, finomkérgű almafajták közül a batult, a budai domokost, a citromalmát, a pónyikot, de mint említettem, a meggyfáknak is lehántják a gyökereit. Ha más táplálékot nem találnak, akkor a fa vastagabb gyökereit is leesztergálják – tette hozzá a csíkszentsimoni kertészmérnök. Számos módon védekezhetünk Mit lehet tenni? Sándor Zoltán a pockok elleni védekezésre több módszert is ajánl. A Franciaországban és Olaszországban alkalmazott eljárás szerint a gyümölcsfákat némileg alacsonyabbra, géppel ásott kicsi ároksorokba ültetik: ennek a módszernek azzal együtt, hogy a fák csapadékellátottsága javul, lényeges mellékhatása, hogy a gyökérzónában – a nagyobb mennyiségű csapadék miatt, amit az árok-szerű kialakítással a törzs közelébe vezetnek – a rágcsálók sem vernek tanyát. Ebből kiindulva a rágcsálók elleni védekezésben a gyümölcsfák bő és rendszeres öntözése is eredményes lehet. Másik lehetséges, környezetbarát megoldás a különféle elektromos riasztók használata: a nagyobb árutermelő gyümölcsökben ilyen, napelemről működtethető, a rágcsálókat irritáló frekvenciát sugárzó készülékeket alkalmaznak, de emellett a rágcsálók irtására méreganyagokat is bevetnek. – Számos megoldás létezik. Az interneten különféle csapdákat is be lehet szerezni. Pénz kérdése, hogy a rágcsálók távoltartását ki mivel oldja meg. Az viszont kétségtelen, hogy a gyümölcsfa-tulajdonosoknak oda kell figyelniük a pockokra, mert a gyümölcsfa-állományban nagyon nagy veszteségeket okoznak – hangsúlyozta lapunknak Sándor Zoltán. Domján Levente