Gaál András: Csíksomlyói búcsú, 2001                      Akril, 73,5 x 100 cm, Molnár György győri műgyűjtő tulajdona

Gyerekkoromból csak arra emlékszem, hogy mekkora élmény volt, mikor Ditróban, a Szárhegy felőli faluvégen vártuk a búcsúból hazatérő csengettyűs menetet. Akkor még fel sem fogtam, milyen nagy dolog volt ez a hosszas gyaloglás, a hit jegyében. A 60-as évek elején – immár csíkszeredai művész-tanárként, egy érettségi bankett hajnalán – éppen pünkösd volt – több tanártársammal együtt kigyalogoltam Csík­somlyóra. A lélegzetem elállt, mikor a templomba beléptem: székely és csángó népviseletbe öltözött férfiak, nők, sőt gyerekek is imát mormoltak a félhomályban, de pap sehol nem volt. Ez az egyszerű szavakkal mondott szívbéli ima és a látvány összességének katartikus élménye, máig bennem él. Sokkal később, mikor már a Nyeregben tartották a szentmisét, közvetlen az erdő alatt állva, a vallási áhítat magasztos pillanatai mellett, a nagy tömeg látványa már képben fogalmazódott meg bennem. Ennek hatására született meg – több vázlatrajzot követően – a Csíksomlyói búcsú című 80/100 cm méretű festményem, amelyet sikerrel állítottam ki több egyéni kiállításomon is. Mióta csak a tévéképernyőn követem a pünkösdi misét, az előbbi érzések mellé társul az összetartozás élményének öröme is.

Gaál András