borús égbolt
Porladozik a beton(bér)…
Amennyiben komolyan vettük volna Olguța Vasilescu (de nem csak) hangzatos megnyilvánulásait a közszférai bérezési kerettörvény szilárdságára, tartósságára, időtálló és pénzügyi-társadalmi szempontból megalapozott voltára vonatkozóan, akkor azt feltételezhettük volna, hogy minden idők, illetve a világ egyik legkorszerűbb és legigazságosabb bérezési jogszabályát sikerült megalkotni Romániában. Időközben a kormánykoalíciós tisztségviselők részéről több ilyen hangvételű nyilatkozat is elhangzott, egyes tárcavezetők (köztük a jelenlegi belügyminiszter, Carmen Dan és a jelenlegi egészségügyi miniszter, Sorina Pintea) ugyancsak annak jótéteményeit próbálták bizonygatni. Liviu Dragnea pártelnök pedig a „megalkotói” címmel felruházott munkaügyi minisztert ajnározta szüntelenül.
A szóban forgó 2017/153-as kerettörvény a múlt esztendő júniusában jelent meg, s annak egyes előírásai július 1-jétől hatályba is léptek. Az abban az időpontban érintettek egy része valósággal fellelkesült, s ha tételesen nem is mondták ki, de ugyancsak örvendhettek hirtelenjében felduzzasztott pénztárcájuknak, akárcsak egyesek a január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések nyomán. Megmutatkoztak viszont olyan jelenségek, fejlemények, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy az a vasbeton szilárdságú törvény egyes alkotóelemei úgymond gyenge minőségűeknek tűnnek, s mintha repedezni, porladozni kezdene az a vasbeton szerkezet.
Egyesek, nevezetesen a tárgyilagos gazdasági elemzők, azt újabb és újabb vizsgálatoknak vetve alá arra a következtetésre (is) jutottak, hogy a betonvas átmérőjével volt baj, mások pedig arra, hogy a cement nem volt megfelelő. Akadtak olyanok is, akik szerint a legnagyobb baj a mesteremberekkel volt, s talán azok szellemi atyjával, az illetékes tárcavezetővel. Kénytelen-kelletlen, fél szájjal egyes kormányzati illetékesek is elismerték, hogy az, amit annak idején „mestermunkaként” értékeltek, lehet, hogy a „használatba adás”, azaz a hatályba léptetés során nem bizonyulhat annak.
Meg is jelentek az elmúlt hónapok során ilyen-olyan jogszabályok, például a törvény egyes előírásainak értelmezési módjával kapcsolatosan, majd a múlt esztendő decemberében a közalapokból fizetett személyzet bérezésére vonatkozó 2017/153-as kerettörvényt módosító és kiegészítő 2017/91-es sürgősségi kormányrendelet. Abban nem kevesebb mint 29 módosító és kiegészítő jellegű előírás szerepelt. Megpróbáltak tehát jobbítani, szépíteni, illetve „minőségibbé” tenni a nagy mű, a mestermunkaként elképzelt jogszabály tekintetében. Talán nem sok sikerrel, s mondjuk ezt annak okán, hogy már a múlt esztendő végétől errefelé több szakszervezeti érdekképviselet (a tanügyi, az egészségügyi és a rendvédelmi) elégedetlenségének adott hangot, különböző tiltakozó akciókat bontakoztatva ki legutóbb a múlt hét során, március 22-től kezdődően pedig az egyik rendőri szakszervezet (SNAP) hirdetett tiltakozó akciót a belügy finanszírozása és a személyzet bérezése kapcsán megfogalmazott elégedetlenkedésük kifejezésre juttatása végett. Az előzetes bejelentések szerint a szóban forgó tiltakozó akcióhoz csatalakozott hat rendőri szakszervezeti érdekképviselet is.
Március 1-jétől, amint az már ismeretes, a kerettörvény újabb előírásai váltak hatályossá, s azok gyakorlatba ültetése terén is megfogalmazódtak fenntartások, elégedetlenségek, sőt tiltakozások is, ugyanakkor némi tanácstalanság is. Egyes intézményvezetők (köztük megyénkbeliek is) azt hangoztatták, hogy semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak, illetve azt, hogy a törvény alkalmazási módszertana még nem jelent meg. Ez utóbbit illetően nyomatékolnánk, hogy a törvény nem rendelkezett annak kidolgozásáról és megjelentetéséről, tehát felesleges várakozni. Az viszont valószínű, hogy némi „átalakítást” ismét el kell viselnie annak „a vasbeton szerkezetnek”. Igen, mert amint arról lapunkban is hírt adtunk, a már említett 2017/91-es sürgősségi kormányrendeletet szentesítő törvény ugyancsak „belematatott” annak szövegébe, s következésképpen a kerettörvény szövegébe is. A képviselőház munkaügyi bizottságának elnöke, Adrian Solomon elismerte, hogy bizonyos kiigazításokra, pontosabban bérezési korrekciókra azért volt szükség, mert a törvényben továbbra is megmutatkoztak bizonyos „működésbeli zavarok” (disfuncții) és aránytalanságok. Lévén, hogy ő a kormánypárt oszlopos tagja, szavait akár úgy is értelmezhetnénk, mint amolyan önkritika-gyakorlást.
Megemlítenénk azt is, hogy jobbára olyan jellegű módosításokról és kiegészítésekről van szó, amelyeknek óhatatlanul „visszhangjuk” lesz az állami költségvetés kiadási oldalán. Más szóval: annak a vasbetonként meghirdetett közszférai bérezési kerettörvény toldozásának-foldozásának meglesz a maga ára. Ezzel még önmagában nem is lenne semmi baj, ha nem kellene esetleg máshonnan elvenni pénzalapokat, például a beruházásoktól. Amúgy a szóban forgó, a parlamentben már megszavazott törvényt a honatyák elképzelései szerint április 1-jétől kellene hatályba léptetni. Annak sorsáról egyelőre annyit tudni, hogy az államelnöki hivatalhoz még nem érkezett meg a kihirdetés végett…
Hecser Zoltán
A cikk a Hargita Népe március 12-i számában jelent meg.
.jpg)
