Az őstermelők terményértékesítésére vonatkozó jogszabály május 1-jei hatályba lépésekor közös sajtóértekezletet tartott Daniel Constantin mezőgazdasági és Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter. Ez utóbbi annak okán, hogy a piaci, vásári árusításban érdekeltek/érintettek a viszonteladók, valamint kereskedelmi társaságok is, arról nem is beszélve, hogy ugyanebben az időszakban erősödött fel a fiskális pénztárgépek használatának hatósági ellenőrzése is. A két tisztségviselő azt hangoztatta, hogy a jogállás tekintetében ugyan különböző két piaci szereplő jól megfér egymás mellett, de természetesen mindkettőnek „kutya kötelessége” betartani, tiszteletben tartania a rá vonatkozó jogszabályozási előírásokat. Az őstermelőnek is egy adott fajta nyilvántartást kell vezetnie, a kft.-knek viszont használniuk kell a pénztárgépet – így a pénzügyminiszter. Pénztárgépet nemigen látni sem a piacokon, sem a hagyományos termékek vásárain vagy másabb, hasonló jellegű vásárokon. Az árakról mindenki maga dönt, s ezt nemigen lehet hatóságilag befolyásolni. Ezzel együtt és ezen túl vannak furcsaságok: paradicsomot árul az őstermelő, de egy zöldség- és gyümölcsértékesítésre szakosodott cég is, mindkettő azonos áron. Hogy ez miért van így, nehéz lenne megmagyarázni. Az őstermelő közvetlen eladó, tehát elméletileg kisebb a ráfordítása, arról nem is beszélve, hogy ő nem áfaköteles, míg a cég igen. Akkor ki dolgozik nagyobb nyereséghányaddal? Vagy egyáltalán az a cég számol-e áfát a portékára? Időközben, azaz június 1-jétől csökkent az élelmiszerek (de nem csak) áfakulcsa is. Ezt nemigen tapasztalni a vásárokon, illetve arról nemigen lehet számot adni, ugyanis az árcímke azt „nem árulja el”. A kormányzati szervek, a Versenytanács, a fogyasztóvédelem hónapok óta azt hangoztatja, hogy ügyelni fog az árak alakulására. Ami pedig a piacon történő áruforgalmazást illeti, egyelőre csak azt hallani, hogy „készülődnek az ellenőrzésekre”… Hecser Zoltán