Az elmúlt héten, pontosabban szeptember 19-én hozta nyil­vánosságra az Európai Gép­ko­csigyártók Egyesülete (ACEA) az új személygépkocsik forgalomba írására vonatkozó statisztikáját. Ez esetben a nyári szünetre való tekintettel egyszerre két hónapra – júliusra és augusztusra – vonatkozóan közöltek számadatokat. Az európai autópiac szempontjából úgymond örvendetes számadatokról van szó, egyrészt annak okán, hogy majdnem mindegyik uniós tagállamban növekedett az autópiaci forgalom, másrészt pedig annak okán, hogy a forgalmazott márkák nagy része esetében is növekedett az eladásszám. Tágabb értelemben nemcsak az autóipar szempontjából van jelentősége a dolgok ilyenszerű alakulásának, hanem számos ország esetében a gazdasági-társadalmi állapotok tekintetében is. Talán azzal kell kezdenünk, hogy július folyamán uniós viszonylatban is már-már rekordszámba menő új személygépkocsit jegyeztek be forgalomba, nevezetesen 1 277 074-et. Ezt a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva több mint 10%-os növekedést jelent. Augusztusban ugyan kevesebb új járgány szerepel a szóban forgó statisztikában, szám szerint 1 134 288, de 2017 augusztusához viszonyítva ez iramos növekedést jelent, nevezetesen 31,%-ost. Nézzük meg az év elejétől forgalomba írt új személygépkocsikra vonatkozó számadatokat: 10 860 953 új személygépkocsi szerepel az ACEA hivatalos közleményében, ami azt jelenti, hogy uniós szinten a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 6,2%-kal bővült a piac. (Az unión kívüli országokban viszont némi visszaesés következett be, így például Norvégiában 1,9%-os, Svájcban pedig 1%-os.) Ha országonként vesszük szemügyre a hét-, illetve a nyolchavi számadatokat, az derül ki, hogy a piacbővülés tekintetében Románia listavezetővé lépett elő: augusztusban 25 546 új személygépkocsit jegyeztek be a forgalomba, ami a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva közel 113%-os növekedést jelent, nyolc hónap viszonylatában pedig 100 824-et, ami a tavalyi esztendő azonos időszakához viszonyítva 47,5%-os növekedést jelent. A piaci elemzők szerint ebben az igen nagyarányú növekedésben megvolt a maga szerepe a roncsprogramnak is, de állítólag annak is, hogy egyes (mindenekelőtt közszférai) szektorokban jelentősen gyarapodtak a személyi jövedelmek. Egyébként három tagállam: Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik tagállamban piacbővülés következett be, ugyanakkor az is igaz, hogy a dinamika nagyon eltérőnek mutatkozott. (Amúgy lényegesebb visszaesés, 4,2%-os csak az Egyesült Királyságban következett be, ami összefüggésbe hozható a Brexit folyamatával.) A ranglistán országunkat 32,2%-os növekedéssel Lettország követte, majd Magyarország 31%-kal és Görögország 23,9%-kal. Jobbára olyan országokról van szó, amelyek részesedése az európai autópiacon viszonylag szerény. Ugyanakkor azonban a „nagyok” között is voltak olyanok, ahol jelentősnek mondható bővülés következett be, például Franciaországban 8,9%-os, Hollandiában 14,9%-os vagy Németországban 6,4%-os. Egyesek 150 000-re számítanak… Kétségtelen, hogy a hazai piacbővülés kiugrónak számít európai viszonylatban is. A jelenlegi helyzetből kiindulva egyes forgalmazók és piaci elemzők azt is megkockáztatták, hogy elérhető távolságra van a 150 000-es eladásszám. Ez a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) illetékeseinek a részéről fogalmazódott meg, s becsléseik szerint a jövő esztendőben elérhető lesz a 165 000-es eladásszám, mármint a személygépkocsik esetében és közel 24 000 a könnyű haszongépjárművek esetében. Álljunk meg itt egy percre, lévén, hogy az APIA és az ACEA által közölt számadatok között továbbra is jelentős az eltérés. Az előbbi szerint például augusztusban a leszállítások volumene 13 407 egység volt, nyolc hónap viszonylatában pedig 119 093, tehát az APIA adatai szerint augusztusban kevesebb gépkocsit szállítottak le, mint amennyi szerepelt az ACEA által közölt forgalomba íratási statisztikában, de nyolc hónap viszonylatában közel 19 000-rel többet, mint amennyiről az ACEA „tud”. (Az ACEA statisztikája egyébként azokon a számadatokon alapszik, amelyeket a tagállamok illetékes szakhatóságai, Románia esetében a belügyminisztérium hatóságai, közölnek a forgalomba íratásra vonatkozóan.) Egyesek szerint az eltérés abból adódik, hogy egy adott hónapban eladott összes új személygépkocsi nem kerül, nem is kerülhet ugyanazon hónapban bejegyeztetésre a belügyminisztériumi szerveknél. Ez így van, de számolni kell a kompenzációs hatásmechanizmussal is. Úgyszintén az is közismert, hogy az APIA-nak nem tagja minden egyes márkakereskedő, s ilyenképpen megtörténhet, hogy nem pontos egyik-másik rendelkezésükre álló számadat. Tekintettel a hazai vásárlóerőre, illetve az országunkban forgalmazott különböző márkájú új személygépkocsik kereskedelmi áraira, szinte magától értetődő, hogy évek óta piacvezető a helyi márka, a Dacia. És ez belátható időn belül nem is fog megváltozni, mert a hazai potenciális vásárlók jelentős hányada számára továbbra is ez a márka lesz a „legkézenfekvőbb”. Jelenleg a Dacia piaci részesedése 31% körül van, az eladási volumen tekintetében pedig a megelőző esztendő első nyolc hónapjához viszonyítva mintegy 28%-os bővülésről beszélhetünk. Félhivatalos adatok szerint augusztus végéig 37 800 különböző modellű új Dacia személygépkocsi talált gazdára. A modellek tekintetében az első helyet továbbra is megőrizte a Dacia Logan, amelyből több mint 12 000 darabot adtak el, a második helyet a Dacia Duster foglalta el, több mint 8000-es eladásszámmal, a harmadikat pedig a Dacia Sandero több mint 6400-zal. A márkák tekintetében az eladási, pontosabban a forgalomba íratási statisztikán a második helyet mintegy 10,4%-os piaci részesedéssel a Volkswagen foglalta el, amelyből több mint 10 400 új járgányt írattak be a forgalomba, azt követte a Skoda közel 9%-os piaci részesedéssel és a Renault 7,4%-ossal. A modellek tekintetében a külföldi gyártmányú autók listáját a Renault Clio vezette közel 3540 darabbal, s azt követte mintegy 3450 darabbal a Skoda Octavia. Két dolgot kell még megemlíteni a hazai piac tekintetében: némileg csökkent a jogi entitások részaránya az új személygépkocsik bejegyeztetése terén, az nyolc hónap viszonylatában 64%-ot téve ki, a megelőző esztendei 70%-kal szemben. Másrészt pedig csökkenőfélben van a dízel üzemelésű új személygépkocsik iránti érdeklődés, s ebben szerepe van, illetve lehet az ilyen üzemelésű gépkocsik gyártásának és forgalmazásának a várható visszaszorításának, a környezetvédelmi szempontoknak, s nem utolsósorban a gázolaj ára alakulásának. Egyébként a hivatalos statisztikák szerint is Európa-szerte hasonló tendencia érződik. Márkák viadala Érdemes átnézni az ACEA-nak az eladások márkánkénti megoszlására vonatkozó statisztikáját is. Ez esetben szorítkozzunk az augusztusi, valamint a nyolchavi számadatokra. Majdnem mindegyik márka esetében viszonylag jelentős piacbővülés következett be, s e tekintetben talán a legérdekesebb az, hogy egyes márkák esetében augusztus a megelőző hónapokhoz viszonyítva kiugró hónapnak bizonyult. Így például a Volkswagen csoport esetében augusztusban 41%-kal több új gépkocsi beíratására került sor, mint a megelőző esztendő augusztusában, de nyolc hónap viszonylatában a növekedés már szerényebb volt, 12,9%-os. A Dacia esetében is a maga nemében érdekes módon alakult az európai piac: augusztusban 37,1%-kal több Dacia márkájú gépkocsit írattak be forgalomba, mint 2017 augusztusában, az első nyolc hónap viszonylatában viszont a növekedési arány jóval kisebb volt, de európai viszonylatban továbbra is jelentős, 17,1%-os. Egyébként az esztendő első nyolc hónapja során az unió tagállamaiban összesen 368 354 Dacia márkájú új személygépkocsit írattak be forgalomba, s ilyenképpen a piaci részarány elérte a 3,4%-ot. A szóban forgó eladásszámmal a Dacia a Hyundai közvetlen szomszédságába került, lekörözve többek között két olyan neves márkát, mint a Seat vagy a Nissan. Visszatérve a már említett növekedési arányokra, a listavezetők között van 26,7%-kal a Seat, 79,5%-kal a Jeep, 16,4%-kal az Alfa Romeo, 10,1%-kal a Hyundai és ugyancsak 10,1%-kal a Skoda. A márkák versenyében továbbra is alulmaradt a Lancia, amely esetében nyolc hónap viszonylatában 28,2%-os „zsugorodás” következett be. (Amúgy e márka visszaesési folyamata nem új keletű.) A Fiat –4,2%-kal zárta az esztendő első nyolc hónapját, a Nissan –4,5%-kal, a Land Rover –16,3%-kal, a Mercedes pedig –4,1%-kal. A Ford szempontjából sem zárult üzleti sikerrel az esztendő első nyolc hónapja, lévén, hogy uniós viszonylatban 0,2%-kal kevesebb új Ford márkájú gépkocsit írattak be forgalomba. Ám a kedvező fordulatot előrevetítő reménysugár jelei megmutatkoztak. Mondjuk ezt annak okán, hogy júliusban 2,3%-kal több Ford márkájú új személygépkocsit jegyeztettek be forgalomba, mint 2017 júliusában, augusztusban pedig 16,9%-kal többet, mint a múlt esztendő augusztusában. Úgy tudni, hogy e kedvező tendencia bekövetkeztében megvolt a szerepe a Craiován gyártott új modellnek is, az Ecosportnak is. Hecser Zoltán