Para Pista
– Azt mondja, haza akar menni, hiányzik a felesége. – Egyértelmű, hogy ismét félrebeszél.
– Azt mondja, haza akar menni, hiányzik a felesége. – Egyértelmű, hogy ismét félrebeszél.
Egyetlen napirendi pont szerepelt a gyergyószentmiklósi tanácstestület péntek reggeli ülésének napirendjén: a szemétgazdálkodás díját kellett módosítaniuk a tanácsosoknak. Elhangzott, a környezetvédelmi minisztérium rendelkezése értelmében módosult az újrahasznosítási adó, 80 lejről 160 lejre nőtt tonnánként. Ez az egyik költségvetési tétel, amelyet a szolgáltató figyelembe vesz a szemétdíj megállapításakor, emiatt kellett módosítsa az önkormányzat a lakosság által fizetendő összeget. Amint a városháza illetékese, Gáll Gyula ismertette a testülettel, magánszemélyek esetén 3,45 lejjel emelkedik a szemétszállítás havi díja lakosonként, összesen 14,31 lejre. Jogi személyek tonnánként 21,90 lejjel fognak többet fizetni áprilistól.
[x]
A szemétgazdálkodási szerződés Gyergyószentmiklóson egyébként tavaly év végén lejárt, a szolgáltatónak 90 napig még biztosítania kell a háztartási hulladék elszállítását. Áprilisra is vállalta a vállalat a szemétszállítást, ha az ármódosítást elfogadja a testület, ezalatt közbeszerzést ír ki a városháza újabb szerződésre. A közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a tervezetet.
Az Országos Helyreállítási Alapnál (PNRR) elnyert két pályázat költségeit kellett belefoglalni a költségvetésbe, a város összesen több mint 776 000 lejt kap az erdősítési program folytatására, valamint egészségügyi felszerelések vásárlására.
[x]
Az önkormányzat megszavazta az új szabályozások szerint újabb három évre kidolgozott úgynevezett de minimis támogatási rendszert, amely adókedvezményt, illetve adómentességet jelent bizonyos kis- és közepes vállalkozásoknak, amelynek plafonértéke 300 ezer euró. Rábólintottak az egyesületek részéről beérkező kulturális pályázatok elbírálását végző bizottság összetételére, amely csak az eredményhirdetés után lesz publikus.
[x]
Tagsági díjakról is döntött a testület, a polgármesteri hivatal például évi 835 000 lej tagsági díjat fizet a Hargita Business Center vállalkozói inkubátorháznak.
A tizedik napirendi pont volt a hőenergia előállítási és szolgáltatási árának módosítására vonatkozó határozattervezet, ami magyarán arról szólt, hogy az érvényes rendelkezések értelmében meg kell szüntetni a lakossági ár helyi költségvetésből való támogatását, amelynek következtében mintegy háromszorosára drágul a fűtés mintegy kétezer székelyudvarhelyi háztartás számára.
Az RMDSZ már korábban számonkérte a városvezetést és a távhőrendszert működtető Urbana Rt.-t, hogy miért tartotta homályban az információt, holott az Országos Versenyhivatal már tavaly augusztusban figyelmeztette őket arra, hogy hat hónapon belül fel kell számolni a helyi támogatást. A szövetségiek megoldási javaslattal érkeztek a tanácsülésre, ugyanakkor közölték, hogy ők nem szavazzák meg a tervezetet. Berde Zoltán frakcióvezető szerint a szakminisztériummal való egyeztetés után úgy tűnik, hogy
mégis juttatható úgy támogatás helyi költségvetésből, hogy az ne minősüljön állami támogatásnak,
például abban az esetben, ha nem direkt módon (mint jelenleg a városgazdálkodási vállalatnak), hanem közbeszerzés útján adják oda a szolgáltatónak a szolgáltatást.
Hosszan vitatkoztak a szakminisztériumtól kapott dokumentum értelmezésén, Venczel Attila főjegyző szerint alaposabb elemzésre van szükség, majd kijelentette, hogy ez nem azt jelenti, hogy július végéig nem találnak olyan megoldást, ami a következő fűtésszezon kezdetéig bevezethető,
ha pedig nem, akkor még mindig idejében tudják tájékoztatni a lakosságot. Godra Zsolt, a Szabad Emberek Pártjának (POL) frakcióvezetője egyetértett a határozattervezettel, amivel tulajdonképpen felfüggesztik, hogy egy 2022 óta érvényben lévő egyezség alapján havonta kiszámlázzák a szubvenció értékét a polgármesteri hivatalnak, amit a város már törvényesen nem fizethet ki. Mint mondta, a fűtésszezon lejártával ennek a rendelkezésnek nem lesz közvetlen hatása a lakosságra, úgy fogalmazott, hogy a város időt nyer, egyébként is választási év van, ez is hozhat megoldást. Mint kiderült, 16 település van az udvarhelyihez hasonló helyzetben, köztük Suceava, Piteşti, Jászvásár, de Erdőszentgyörgy vagy Csíkszereda is. Ő is nehezményezte, hogy nem jutott el idejében az információ a tanácsosokhoz. A határozattervezetet elfogadták.
A továbbiakban megszavazták az egyházaknak fizetendő, tanügyi intézmények által használt épületek bérleti díjait.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek például havi 33 333 lejt fizet a város a Tamási Áron Gimnázium által használt ingatlanokért, az Erdélyi Református Egyházmegyének pedig havi 29 166 lejt azokért az épületekért, amelyekben a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium működik.
Prefektusi utasításra módosítani kellett a civil szervezeteknek szóló támogatási programon, a változtatás értelmében nemcsak a helyben bejegyzett alapítványok, egyesületek, hanem a máshol létrehozott, de Székelyudvarhelyen működő szervezetek is pályázhatnak. A közgyűlés határozatot fogadott el arra vonatkozóan is, hogy felújítják a városközpontban található nyilvános illemhelyet, a beruházás értéke közel másfél millió lej.
– Harminc év kutatómunkája előzte meg Az őstojástól húsvétig című könyve megjelenését. Milyen érzésekkel, gondolatokkal tekint vissza erre az időszakra? Milyen tapasztalatokat adott a kutatómunka, a gyűjtés?
– Talán szakmai kiteljesedésem legcsodálatosabb állomásai voltak a tojás bűvöletében eltöltött évek, akkor is, ha nem csak ezzel foglalkoztam, párhuzamosan más ágazatok kutatását is végeztem. Ezek az évek a tojásírás újratanításának is magasztos emlékei. Évente kétezer tanuló három-három főtt tojást hozva készítette el a maga hímes tojását, ami évi 6000 példányt jelent több mint három évtizeden át.
[x]
– Mihez köthetőek általánosságban az írott tojásokon megjelenő szimbólumok a kezdetektől napjainkig?
– A tojáshímek jelentésének eredete, azoknak más tárgyakon való felismerése, és az okok megfejtése, amiért a tojásra kerültek – ez képezte a kutatás leghosszabb és legbonyolultabb időszakát.
Én, aki a textilek világából közeledtem a tojások felé, sokat töprengtem azon, hogy a húsvéti tojásokon miért nincs gyümölcs, termőág (a bőség, a gazdagság, a termékenység jelképe), madár (a lélek, lelkiség, szimbóluma) mint a hímzések, szőttesek, ugyanakkor a festett bútorok, a kerámiák mintavilágában?
Nagyszámú tojáshímmel találkoztam, ezekből alkotótáborainkban háromezret meg is festettünk. Amikor a kiállításukra került a sor, nem lehetett egy ilyen nagy halmazt bemutatni valamiféle rendszer nélkül. Előbb az azonos motívumok szerint kezdtem el a válogatást, például gereblyések, ekevasasok, virágosok, kígyósok, fenyőágasok. A következő lépéssel a levelesek, a virágosok, a kacsosok, bimbósok, életfások már egy nagy csoportot tettek ki. Ezeket a természet megújhodását jelentő fogalomkörbe tudtam behelyezni.
A napábrázolás egy önálló csoportot alkotott. Amikor a föld megmunkálásának eszközei egy újabb mintacsoportot tettek ki, a fennmaradó mintázatokban a rontás távoltartásának jelképeit ismertem fel.
Így tehát a mintákat négy nagy csoportba tudtam besorolni. A szakmai titkok egyik felismeréseként éltem meg, amikor rájöttem, hogy ez a négy mintacsalád megegyezik a belső-ázsiai nomádok március 21-i ünneplésének lényegével, az ünneplés szempontjaival. Ezek pedig a természet megújhodása, az anyaföld ébredése, a Nap teljes ragyogásában való visszatérése és a rontás elhárítása. Ezeket látjuk a húsvéti tojásokon is.
– Olyan legendák, mesék, mítoszok is olvashatók a könyvében, amelyek a világot az őstojásból eredeztetik: melyik kultúrákban talált rá erre a közel kétszáz mítoszra?
– A mitológia változatos és rejtélyes eszmefuttatásainak tanulmányozása kedvenc foglalatosságaimnak egyike volt és maradt. Már az egyetemen elvárás volt a világ népeinek hitvilágát ismerni. Ekkor figyeltem fel először arra, hogy az őstojásból, világtojásból, óriástojásból való eredet milyen gyakori az ázsiai népeknél, ugyanakkor a többi kontinensen is rokon változataival lehet találkozni. Igyekeztem a lehető legtöbb nép eredetmítoszát megismerni, így a helyi és környéki közkönyvtárakat – bár sokat segítettek – túllépte a feladat, ezért az egyetemi könyvtárak anyagára volt szükség.
– Közel ezerötszáz motívumot is szerepeltet. Hány tájegységet képviselnek ezek, és a jelenben hogyan élnek tovább, milyen üzeneteket közvetítenek?
– A kötetben szereplő mintagyűjtemény a Kárpát-medence szinte valamennyi tájegységét felöleli, ehhez még hozzáadódnak a moldvai tojásremekek. Így a gyűjtemény nemcsak magyar, hanem Duna-menti bolgár, szerb hímes tojások mellett a moldvai román, orosz, ukrán, hucul és nem utolsósorban székely és csángó tojásfestő szokásokra is rátekintést biztosít.
Sajnos azoknak a tojásíróknak a száma, akik a tojáshímek jelképeit tudatosan használják, vészesen fogy. Ennek ellenére jelentésük mindenütt jobbára ugyanaz. Orbán Balázsnak 1864-ben a Barcaságon még sikerült olyan tojást író lánnyal találkoznia, aki tojásírás közben az alábbi versikét mormolta: „Gyászvirágot írok erre, / hátha hívebb lesz a lelke, / Ki az imént megesküdött, / Velem tartsa az esküvőt”.
Ez a versike a tojásíráskor használt jelképek varázserejébe vetett hit kordokumentuma. A szerelmi háromszög fájdalmát megélt lány így próbálja visszaszerezni hűtlen kedvesét.
– Mennyire tud kapcsolódni a modern ember a tojásokon megjelenő motívumvilághoz?
– A tojás a húsvétban éli meg az utolsó nagy jelképértékét. Lévén a tojás a születés, az új élet, az újjászületés, mindennemű újrakezdés jelképe, kiváló lehetőségnek kínálkozott a feltámadó Jézus szimbóluma lenni, aki feltámadásával az örök élet garanciája.
A hímes tojások kultuszának soha nem látott reneszánszát fedezhetjük fel napjainkban. A modern ember nem kimondottan saját akaratából vált modernné, azzá tette a rohanó élet forgataga. A meghamisíthatatlan értékek iránti vágy benne él, akkor is, ha már rég elszakadt tőlük. Annak lehetünk tanúi, hogy a húsvéti asztalra egyre inkább visszatér a hímes tojás, a hagyományos teríték jellegzetes elemeivel.
– Kinek ajánlja a könyvet?
– Szeretném, ha ez a könyv ott lenne a húsvéti hagyományokat hittel megélők hajlékaiban, hogy könnyűszerrel, egy kötetben megtalálják a tojás csodálatos rejtélyeinek magyarázatait, a hímes tojásokon használatos jelképek sokaságát.
Szeretném, ha a mindössze kultúrtörténeti érdekességként tanulmányozókat is megfogná a tojás rejtélye és a húsvétban való szerepe. Szeretném, ha minél többen megismernék, hogy a tojás felületének parányi mérete nagy üzeneteknek is lehet hordozója.
A közlemény szerint a tűzszerészeket a 112-es segélyhívó számon értesítette az illető. A helyszínen megállapították, hogy egy 77 milliméteres robbanólövedékről és két 7,62 milliméter kaliberű gyalogsági töltényről van szó, amelyek valószínűleg a második világháborúból származnak. A lőszert elszállították.
A közleményben emlékeztetnek: a világháborús lőszerek veszélyesek és felrobbanhatnak, ezért a lakosságnak törvény által előírt kötelessége, hogy jelentse a hatóságoknak a 112-es segélyhívó számon, ha ilyet talál. A régi lőszerekhez tilos hozzáérni, a gyerekeket tájékoztatni kell azok veszélyességéről – áll a közleményben.
[x]
– „Együtt győzni fogunk!” – ezzel a mottóval vág neki az RMDSZ az idei választási szuperévnek. Mire utal valójában ezzel?
– Tömören és nagyon pontosan arra, hogy közösségi céljainkat, sikereinket csakis együtt tudjuk elérni, a politikai képviselet és a magyarok közösen.
– Mindannyian tapasztaljuk, hogy Brüsszel messze van, és az elmúlt öt év sem igazán a közeledésről, a bizalom visszaállításáról szólt – különösen itt, a végeken. Az emberek csüggedtek, feszültek, hogyan csapódhat ez le június 9-én?
– Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek. Történelmi időket élünk, és ezt tapasztalják az emberek. Az elmúlt évek során elég sok csalódással kellett számolniuk az erdélyi magyaroknak. A koronavírus-járvány, az ezt követő gazdasági válság, a háború, majd az ezt követő energiaválság és infláció mind kihatással voltak az emberek biztonságérzetére. Mi, az RMDSZ is azt mondjuk, hogy a dolgoknak nem így kellene menni, és változásra van szükség. Június 9-én, aki az RMDSZ-re szavaz, arra szavaz, hogy legyen változás Európában. Az aláírásgyűjtés alkalmával többször is alkalmunk volt elbeszélgetni választóinkkal. A tapasztalat az, hogy az emberek, bár nagyon kritikusak az EU-val szemben, nem a szavazástól való távolmaradás, vagy Romániának az EU-ból való kilépése mellett foglalnak állást, és ez egy nagyon jó hír!
[x]
– Mennyire sikerült az elmúlt években hallatni hangunkat a brüsszeli politikai színtéren?
– Ki szembesítette volna Klaus Iohannist az Európai Parlamentben a „Jó napot, pészédé!”-történettel, ha nincsenek ott az erdélyi magyarok a strasbourgi plenárison? Vincze Loránt EP-képviselő volt az, aki számon kérte a plénumban Iohannis magyarokat sértő megnyilvánulását. Az elnök persze csak mosolygott, de ez jó alkalom volt arra, hogy az EP is tudomást szerezzen arról, milyen, amikor a hivatalban lévő „européer” államfő, a következményekkel nem számolva, kijátssza a magyar kártyát, ha politikai érdekei éppen úgy kívánják.
Ami a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomagot illeti, Winkler Gyulának és Vincze Lorántnak sikerült az ügy mellé partnereket találni, és a több mint 700 fős Európai Parlamentet meggyőzni arról, hogy a kezdeményezést elfogadja. Ez komoly fegyvertény! Az más kérdés, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság nem lépett tovább a jogalkotás útján. De nem mondunk le a kisebbségek jogainak európai szintű rendezéséről, a következő öt évben is folytatjuk a munkát!
– Magas román részvételt, és ezzel együtt a rendszerellenes, egyben szélsőségesen nacionalista pártok támogatottságának a növekedését jelzik előre a romániai felmérések (is). Ez mind az önkormányzati, mind az EP-választásokon nagy kockázatot jelent az erdélyi magyar képviselet számára…
– Nincs olyan opció, hogy ne legyünk ott az Európai Parlamentben, mert ha az RMDSZ nincs ott, nem lesz senki, aki rólunk, romániai magyarokról beszéljen. Nem lesz senki, aki azt akarná, amit mi akarunk, hogy legyen erős hangja a romániai magyaroknak, legyen több pénz településeink fejlesztésére, iskoláink és kórházaink korszerűsítésére, gazdáink és vállalkozóink támogatására. A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!
Ami pedig az önkormányzati választást illeti: minden ellenszél és magyarellenes megnyilvánulás ellenére az
RMDSZ által vezetett önkormányzatok jól dolgoztak az elmúlt években. Kormányzati támogatással olyan fejlesztéseket tudtunk elindítani, mint az elmúlt három évtizedben sosem. Június 9-e másik tétje az, hogy megőrizzük ezeket az eredményeket, és a munkát ne bízzuk azokra, akiknek nem fontos a mi közösségünk. Ezt is csak együtt, a magyarokkal közösen tudjuk elérni!
– Romániának 33 mandátum jár az EP-ben. A román pártok EP-listáit nézve elég érdekes csapat verődik majd össze: Mihai Tudose volt PSD-s miniszterelnök, aki a székely zászlót kitűző polgármestereket a zászlórúdon látta volna, a liberális alelnök Rareș Bogdan sovén kijelentéseitől is gyakran hangos a sajtó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listavezetője pedig senki más, mint Dan Tanasă, a magyar nemzeti szimbólumok esküdt ellensége…
– Nem tudom, hogy melyik párt mennyi mandátumot szerez majd meg, de azt biztosra veszem, hogy az AUR és Șoșoacă asszony pártja is ott lesz az EP-ben, és nem is kevés képviselővel. Ellenük csak mi fogunk tudni harcolni, ezért is mondom azt, hogy nincs mese: az RMDSZ-nek ott kell lenni minden olyan intézményben, ahol a magyarokat meg kell védeni!
A húsvéti ünnepkör része húsvétvasárnapjának reggelén a határkerülés. A középkori szokások szerint a falu földterületének végpontjait kijelölték, és védelmükről gondoskodtak. A határkerülés alkalmával a határjeleket megerősítették, a termékenységért és a csapások elkerülése érdekében megszentelték a termőföldeket.
Gyergyóban a 90-es évek elején élesztették újjá a század első évtizedeiben még élő hagyományt, és húsvétvasárnap reggelén lovon, szekéren mennek ki a lakosok a határföldek találkozásánál lévő kereszthez.
A Szent István-plébánia egyháztanácsosa, Bajkó Tibor elmondta, a húsvéti ünnepkör gyergyói jellegzetes eseménye már-már látványosságszámba megy. Most is lesz szentmise a hármashatárnál, áldásban részesülnek a lovasok.
[x]
– Nemcsak azok mehetnek, akik lovas kocsival, szekérrel vagy lóval rendelkeznek
– emelte ki Bajkó –, hiszen egyre többen autókkal, kerékpárokkal vesznek részt az eseményen.
Len Emil Balázs, a Szent Miklós-plébánia egyháztanácsosa arra hívta fel a figyelmet, a résztvevőknek vigyázniuk kell egymásra és lovaikra, és azt kérte, az ünnephez méltó magatartást tanúsítson minden határkerülő.
A húsvétvasárnapi határkerülésre Gyergyószentmiklóson kívül Tekerőpatakról, Újfaluból, Kilyénfalváról, Csomafalváról, Alfaluból, illetve idén először Szárhegyről is érkeznek majd résztvevők.
A határkerülők a Bucsin negyedi Szent István-templomhoz 12 órára, a főtéri Szent Miklós-templomhoz pedig 12.é45-re tervezik az érkezést.
A megszokott ünnepi miséket a határkerülők érkezése előtt tartják.