Para Pista
– Bosszant, ha töltök magamnak egy pohár bort, aztán véletlenül még hatot…
– Bosszant, ha töltök magamnak egy pohár bort, aztán véletlenül még hatot…
Híreket, beszámolókat és értesítéseket közölnek magyar nyelven, és Hargita megye legtöbb településén gyakorlatilag nem ütközik semmilyen nehézségbe az, aki a helyi polgármesteri hivatalhoz fordulva magyarul intézné adminisztratív ügyeit, kér tájékoztatást vagy eligazítást. Más a helyzet viszont akkor, ha bármilyen okból az önkormányzat határozataira kíváncsi – a helyi tanács írott döntései, amelyek adott szempontból a legfontosabb, a közösség mindennapjait meghatározó és szabályozó dokumentumok, könnyen elérhetők ugyan, de akinek nincs legalább középfokú romántudása, az nehezen boldogul velük.
Közlékenyek, bár nem mindennel
A kiindulási pont az, hogy csak a román nyelvű közigazgatási dokumentumoknak van jogi érvénye, ezért kötelező ezek megléte – azt viszont nem tiltja semmi, hogy azok magyarul is elérhetők legyenek a közönség számára. Nyilván nem mi tettük fel először a kérdést: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala például 2019-ben végzett, majd 2021-ben publikált egy kutatást, amelyben 60 olyan önkormányzatot kérdeztek, amelyeknek a közigazgatási törvény szerint a lakosság nemzetiségi megoszlásának számarányai okán használniuk kellene a magyar nyelvet. 33 hivatal válaszolt, és szinte mind azzal indokolta a határozatok magyar fordításának hiányát, hogy arra sem anyagi, sem humánerőforrásuk nincs. A törvény szerint ugyanis a kisebbségi nyelvhasználat költségeit (fordító alkalmazását vagy külsős fordító megbízását) az önkormányzatoknak a helyi költségvetésből kell finanszírozni.
[x]
Van, ahol megoldják
Ha ma kezdjük el böngészni az önkormányzatok weboldalait, többnyire az látható, hogy a helyi tanácsok határozattervezetei, a tanácsi bizottságok határozattervezetei és határozatai, illetve a tanácsi határozatok dokumentációja és azok csatolmányai csak román nyelven érhetők el. Például Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Borszék, Tusnádfürdő és Balánbánya önkormányzatainak weboldalain a határozatok, határozattervezetek letölthető formátumú dokumentumai – bár a címük magyarul is meg van adva – csak románul olvashatók (és néhány esetben még úgy is csak hiányosan).
Van azonban kivétel is: Székelyudvarhely önkormányzatának honlapján a tanács határozatai, határozattervezetei és a tanácsülésekről készült jegyzőkönyvek magyar nyelven is olvashatók. Zörgő Noémi, a városháza sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta, az önkormányzat évek óta külsős fordítót bíz meg, aki az eredeti román dokumentumokról magyar fordítást készít. A fordítás jelenleg oldalanként 27 lejébe kerül az önkormányzatnak, a helyi költségvetésből erre a célra 2024-re 4500 lejt írtak elő, bár az összeg csak része a teljes költségnek.
Aránytalan terhet róna az apparátusra
A csíkszeredai városházán is érdeklődtünk, és arra a kérdésre, hogy a dokumentumokat miért nem fordítják le magyar nyelvre is, azt a választ kaptuk, hogy mivel évente több tízezer oldalról van szó, a szakapparátus megbénulna, ha ezt a mennyiséget naprakészen le kellene fordítania. Ehelyett a határozatok, határozattervezetek címei a honlapon kétnyelvűek, így magyar nyelvű keresőszavakkal lehet keresni a helyi jogszabályok után. Kipróbáltuk, a keresés magyar nyelven valóban működik, azonban a határozatban a lényeget román nyelven lehet elolvasni. Hangsúlyozták, hogy az önkormányzati ülések, a bizottsági ülések, a szakosztályi megvitatások, a lakossági fórumok magyar nyelven történnek román nyelvű szinkrontolmácsolással, és jelezték, hogy a városháza igyekszik minden közérdekű információról magyar nyelven is tájékoztatni a lakosságot, sokféle kommunikációs csatornán.
– Egyes formanyomtatványok magyar nyelvű fordításai még nem teljesek, de az ügyfélszolgálatunk minden esetben részletes tájékoztatást nyújt anyanyelven az űrlapok kitöltéséről. Ugyanakkor, ha magyar nyelven írt dokumentumot iktatunk, akkor arra magyar nyelven is megfogalmazott választ küldünk az ügyfél számára
– közölték lapunkkal, hozzátéve, hogy minden esetben az anyanyelven való közlést részesítik előnyben.
Kíváncsiak voltunk, hozzávetőlegesen mennyibe kerülne az önkormányzatnak a fordítás. A városi tanács 2023-ban 390 határozatot hozott, ezek a csatolmányok, kiegészítések nélkül átlagosan másfél oldal hosszúak, abban az évben tehát hozzávetőlegesen 600 oldalt kellett volna lefordítani magyar nyelvre. Egy tapasztalt személy fél óra alatt fordít egy oldalt, tehát a 600 oldalt 37,5 munkanap alatt lehet lefordítani. 7567 lejes bruttó átlagbért véve alapul a költség körülbelül 15–16 000 lej lenne. Mivel azonban valószerűtlen lenne egy személyt csak két hónapra alkalmazni, és a fordítás is folyamatos kellene legyen, megnéztük, mi történne, ha egy cégre bíznák a feladatot. Egy külsős – Vorzsák Szabolcs fordító szerint – hozzávetőlegesen 40 lejért fordít le egy oldalt, tehát a 600 oldal 24 000 lejbe kerülne, bár valószínűsíthető, hogy egy ilyen volumenű megbízást kevesebbért is elvállalnának a fordítócégek. Hangsúlyozzuk, a számítás csak magára a határozat szövegére vonatkozik, és annak tájékoztató szerepe lenne – minden dokumentumot, több tízezer oldalt valóban nem érné meg lefordítani.
Egyenjogúsági kérdés
Az önkormányzatok szerint nem a szándék, hanem az eszköz hiányzik, amiben van is igazság, ha tekintetbe vesszük, hogy egy kis település helyi tanácsa évente átlag 30 határozatot hoz, de egy nagyobb városé akár 200–400-at. A fordítás drága, és pluszmunkát jelent a hivatalnokok számára – ez egyébként a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet említett tanulmányából is kiderül. Ahogy a kivonatban fogalmaznak, „a kétnyelvű kommunikáció megvalósításának költségei számottevők, ezért – különösen a disztributív igazságosság szempontjából – méltánytalan, hogy ezeket kizárólag a helyi önkormányzatok viselik”.
Azt már a 2001/215-ös számú helyi közigazgatás törvény is előírta, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri az összlakosság húsz százalékát, a kisebbséghez tartozóknak joguk van az anyanyelvükön szerezni tudomást a helyi tanács tevékenységéről, azoknak tehát kötelező biztosítani ezt a lehetőséget. Ezeken a településeken továbbá a kisebbség nyelvén is válaszolni kell az állampolgárnak, ha azt a nyelvet használva kereste meg az adott közintézményt, a ki- és bejáratoknál a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a település nevét, feliratozni a közintézményeket. Ugyanakkor, ha a helyi vagy megyei tanács tagjainak egyharmada az adott kisebbséghez tartozik, akkor a tanácsüléseken a kisebbség nyelvén is lehet beszélni, de a jegyzőkönyvet az állam nyelvén kell megírni. Az 2019/57-es sürgősségi kormányrendelettel elfogadott Közigazgatási Törvénykönyv viszont már kitér arra, hogy a kisebbség arányának megállapításához a legfrissebb népszámlálás eredményeit kell figyelembe venni, és ha ez az arány 20 százalék alá esett, az önkormányzat akkor kommunikálhat a kisebbség anyanyelvén, ha azt a helyi tanács megszavazza. A nyelvi jogok érvényesítését a törvény szerint a prefektusi hivatal ellenőrizheti. Magánszemélyként vagy civil szervezetként viszont jogsérelem esetén a Diszkriminációellenes Tanácsnál lehet panaszt tenni, amely pénzbüntetést szabhat ki – jelezte megkeresésünkre Árus Zsolt, a jogvédelemmel foglalkozó Székely Figyelő Alapítvány vezetője.
– Mindenki az anyanyelvén ért és tud a legjobban. Valamely kisebbség tagja úgy tudja egyenjogúnak érezni magát, ha ő is anyanyelvén tud hozzájutni információhoz. Nagyon fontos, hogy az állampolgárok ismerjék jogaikat és éljenek velük
– hívta fel a figyelmet a jogvédő.
A Fars hírügynökség szerint három robbanást hallottak az Iszfahán melletti Sékari katonai légibázis közelében. A helyi média szerint a városban nukleáris létesítmények is vannak, de ezeket biztonságos helyen tartják. Az index.hu beszámolója szerint amerikai kormánytisztviselők megerősítették, hogy Izrael előzetesen figyelmeztette az Egyesült Államokat csütörtökön a pontos részletek ismertetése nélkül, hogy katonai műveletet fognak végrehajtani Irán ellen. A CNN szerint Izrael arról is biztosította a szövetségesét, hogy az iráni nukleáris létesítményeket nem veszik célba.
[x]
A telex.hu a BBC-re hivatkozva azt írta: megugrott a kőolaj és az arany ára a nemzetközi piacokon az Irán elleni állítólagos izraeli dróntámadás hírére. A Brent típusú olaj hordónkénti ára 1,7 százalékkal emelkedett, jelenleg 88 dollárt adnak érte. Elemzők attól tartanak, hogy a közel-keleti konfliktus elmélyülése gondokat okozhat az üzemanyag-ellátásban. Az izraeli támadás előzménye, hogy Irán százhetven drónt, százhúsz ballisztikus rakétát és harminc robotrepülőgépet indított Izrael felé szombaton, ezek 99 százalékát semmisítették meg, nagy részük el sem érte Izrael légterét.
Az európai szövetség sorsolását a magyar és a román csapat is a második kalapból várta, és már az esemény előtt biztos volt, hogy Magyarország az A-jelű négyesbe kerül, ahogy az is, hogy az első kalapból biztosan nem Montenegrót, illetve az olimpiai és világbajnoki címvédő Franciaországot kapja.
A sorsoláson – amelyen a társházigazda szerepében közreműködött Győri-Lukács Viktória, a magyar válogatott és a Győri ETO jobbszélsője is – kiderült: Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttese a tavalyi világbajnokság középdöntője (22–26) és a debreceni olimpiai selejtezőtorna (28–25) után ismét találkozik a svéd gárdával. A harmadik kalapból az észak-macedón, a negyedikből a török csapat került az A-csoportba.
[x]
A magyar válogatotthoz hasonlóan Debrecenben lép pályára a román válogatott is, amely Montenegró, Szerbia és Csehország társaságában szerepel a B-jelű négyesben, ahonnan szintén az első két helyezett folytathatja a középdöntőben.
Itt az A, B és a C-kvartettek továbbjutói egy hatos csoportba kerülnek, a bázeli C-csoportból a papírforma alapján Franciaország és Spanyolország jut tovább Lengyelország és Portugália ellenében. Ennek az ágnak a középdöntőit szintén Debrecenben rendezik, s az erőviszonyok ismeretében jó eséllyel létrejöhet egy magyar–román párharc is.
Golovin elégedett
Golovin Vlagyimir magyar szövetségi kapitány szerint a svéd és a francia válogatott kiemelkedik a középdöntős águnkon, de a továbbjutásra jó esélyt lát: „A svédekről jó és friss emlékeink vannak, ám ellenük a napi forma dönthet. A B-csoport nagyon kiegyensúlyozott, bárki továbbjuthat, míg a franciák mellett a C-csoportból a spanyolok, esetleg a lengyelek számítanak esélyesnek a középdöntőbe jutásra.
Rosszabb sorsolást is kaphattunk volna, a célunk első körben természetesen a továbbjutás a középdöntőbe.
A másik ágra eggyel több, öt olimpiai résztvevő jutott, ott is biztosan nagy harc lesz a legjobb helyekért és az elődöntőért” – értékelt a szövetségi kapitány a magyar szakszövetség honlapjának.
Ilyés Ferenc, az MKSZ székelyudvarhelyi elnöke megjegyezte, tíz évente visszatér Magyarországra a kontinenstorna, és büszkék rá, hogy 2004 és 2014 után ismét házigazdái lehetnek a női Európa-bajnokságnak.„A debreceni Főnix Arénáról jó emlékeink vannak a korábbi Eb-kről, és nagyon frissek és örömteliek az olimpiai selejtezőről, ezért mindenkit arra biztatok, hogy támogassa a magyar válogatottat is az év végén Debrecenben” – jegyezte meg. Ilyés a sorsolás miatt nem bánkódik, szerinte izgalmas meccsek várnak a magyar válogatottra a csoportkörben, és nagyon reméli, hogy a középdöntőben is.
A női szakág történetének első 24 csapatos Európa-bajnoksága november 28-tól december 15-ig tart.
A csoportmérkőzéseknek Bázel, Innsbruck és Debrecen ad otthont, a középdöntőket Debrecenben és Bécsben rendezik, míg az elődöntőknek, valamint a helyosztóknak és a döntőnek az osztrák főváros lesz a helyszíne.
A torna 16 játéknapja során a 65 meccsből 24-et játszanak Magyarországon.
A csoportok első két helyezettje jut a középdöntőbe, ahonnan két-két csapat az elődöntőbe kerül, a harmadik helyezettek pedig az ötödik helyért lépnek pályára.
Catchy, a kabala
A kontinenstorna hivatalos dalának előadója Ausztria kultikus popegyüttese, az OPUS, amely a Live Is Life című világhírű slágerét komponálta újra az Európa-bajnokság kedvéért. A hivatalos dal a bécsi sorsoláson élőben is hallható volt. A közelmúltban az is kiderült, hogy az idei Eb kabalájának a neve a szurkolók javaslatai, majd szavazatai alapján Catchy lesz, ami összhangban áll a viadal „Catch the spirit” hivatalos szlogenjével is.
Jegyinfók
A tornára november vége óta kaphatók bérletek, a napijegyek értékesítése is hamarosan indul. A csoportkörre érvényes csomag-belépők 18600 forinttól válthatók meg három versenynapra, a legolcsóbb középdöntős bérlet pedig 32 ezer forntba kerül négy napra. A B-csoport küzdelmeire, amelyben a román válogatott is érdekelt, már 7800 forinttól válthatók meg a bérletek. Az Eb-vel kapcsolatos információk a www.catchthespirit2024.com, míg a jegyvásárlás tudnivalói a tickets.eurohandball.com oldalon találhatók meg.
A női Európa-bajnokság csoportjai:
A-csoport (Debrecen): Svédország, Magyarország, Észak-Macedónia, Törökország
B-csoport (Debrecen): Montenegró, Románia, Szerbia, Csehország
C-csoport (Bázel): Franciaország, Spanyolország, Lengyelország, Portugália
D-csoport (Bázel): Dánia, Svájc, Horvátország, Feröer-szigetek
E-csoport (Innsbruck): Norvégia, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia
F-csoport (Innsbruck): Hollandia, Németország, Izland, Ukrajna
Közvitára bocsátotta csütörtökön a közlekedési minisztérium az Óbéba (Beba Veche) és Kübekháza közötti új román–magyar határátkelő megnyitásáról szóló kormányhatározat tervezetét.
[x]
A határátkelő megnyitására vonatkozó közös – román és magyar – szándékot rögzítő megállapodást tavaly szeptember elsején írta alá Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter temesvári találkozójukon.
A szaktárca korábbi közleménye szerint a határátkelő megnyitásához felújítják a 682-es megyei út mintegy 24 kilométeres szakaszát – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
A Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség több mint 60 ezer lejes bírságot szabott ki a megyében pékáru és különböző lisztből készült termékek gyártásával foglalkozó cégekre.
[x]
A szervezet sajtóközleménye szerint április 9–12. között tartottak ellenőrzést a megyei pékségeknél, aminek célja többek között a munkvállalók szerződéseinek ellenőrzése, az egészségügyi és biztonsági követelmények betartása volt. Összesen 26 ellenőrzést végeztek és 33 bírságot szabtak ki. Utóbbiból 24 csak figyelmeztetés, kilenc azonban pénzbeli bírság volt a vonatkozó törvények be nem tartása miatt, 63 ezer lej értékben. A közlemény szerint többek között a munkaidő és a túlórák nem megfelelő nyilvántartása miatt bírságolt a felügyelőség, de amiatt is, hogy a dolgozók nem viseltek védőfelszerelést vagy nem végezték el az időszakos orvosi ellenőrzést.