A belügyi államtitkár a tárca székhelyén tartott sajtótájékoztatón beszélt erről. Despescu rámutatott, az intézkedés a közúti biztonságot szolgálná, és lehetővé tenné, hogy a rendőrök a nyomozások során az önkormányzatok által felszerelt térfigyelő kamerák felvételein kívül a menetrögzítő kamerák felvételeire is támaszkodhassanak, és utóbbiak alapján is szankciókat róhassanak ki, természetesen a törvényes eljárások betartásával  – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

Egy korábbi szabálytalanságról, amelyet fedélzeti kamera rögzített, és amelyben hargitai rendszámú autó érintett, itt számoltunk be. 

Humoros felütéssel kezdte a székelykapuk mintáiról szóló előadását Kozma Mihály, mint bevallotta, nem érzi úgy, hogy a székelyeknek ő kellene külhoniként előadást tartson, mert ez arra emlékezteti, mikor egy ugyancsak külhoni hölgy tartott a pálinkafőzésről előadást az oroszhegyieknek.

Mert azt tudni kell, hogy a Jóisten hat nap alatt teremtette meg a földet, a hetediken pedig az oroszhegyiek már megkínálták pálinkával

– értelmezte a hasonlatot Kozma.

A művészettörténész elsősorban arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy bár sokan azon az elven vannak és próbálják bebizonyítani, hogy a székelykapuk alakját más népektől „loptuk”, ez a felvetés közel sem fedi a valóságot.  Mint Kozma rámutatott,

a székelykapuk arányai, a hármas osztású vertikális és horizontális elrendezése merőben ugyanaz a felosztás, miként a régi székely ember ismerte és osztotta fel az év szakaszait.

– A kaput mindig keletre nézve állították, hogy így fogadják a napfényt, a Jóisten áldását, ami kísérte a székely ember mindennapjait. Ezt az áldásos kapcsolatot – mivel az áldás fentről érkezik – a székelykapukon a galambdúc rész jelképezi, hiszen az áldás, az energia és a kegyelem is Istentől érkezik – avatott be.

Kozma szerint a tévhitekkel ellentétben a galambdúcban soha nem laktak galambok, és hogy ezt megelőzzék, el is torlaszolták a bevágott réseket. A kapuk „keletezéséről” hozzátette, hogy ezt a szokást Mária Terézia szüntette be, meghatározva, hogy egy adott területen áthaladó úttól milyen távolságra lehet a kapu, hogy kevesebb logisztikával tudjon katonákat toborozni.

– Ha alaposabban megvizsgáljuk, a magyarok és székelyek életét a hármasság tartja össze és uralja: ugyanúgy hármas osztatú a székely ház, a kapu, maga az emberi test és a világképünk is – mondta.

Mint rámutatott, a székelykapuk hármas osztású függőleges tagolása a világnézetünk hármas tagolását jeleníti meg.

– Alul, amit kapuzábénak szoktak nevezni, az anyag és a táplálék szintje van. Ezen a részen ábrázolják a termékenységet, a fogantatást és a születést, ez az anyaság szintje, innen érkezik a táplálék. A gyökerektől – magyarázta Kozma. A művészettörténész szerint

a motívumokat tekintve a családok összetétele és állapota határozta meg a kapu lábazatának alsó díszítőelemeit, innen tudhatta az arra járó, hogy van-e lány a háznál, áldott állapotban van-e, vagy épp eladósorban levő.

– A kapuk középső része – ide tartoznak a kapulábak, a kaputükör, valamint a naptárszerű kapunyíló tagolás – az ember szellemi fejlődését mutatja be, annak állomásaival és állapotaival együtt – folytatta, kiemelve, hogy a hullámzó motívumok tagoltsága jeleníti meg az életszakaszok váltakozását és az érettség mértékét. – Bár növényi mintákról beszélünk, tudni kell, hogy ezeket mindig vörös színűekre festették le – a friss levélhajtások kivételével –, ez jelentette a kapudíszben, hogy emberi jegyeket hordoz, energiát és életet – fejtette ki. Kozma szerint

a kapuk naptári szerepet is betöltöttek a székelyek életében, mivel azok tájolása, valamint a kapu nagy nyílóján levő deszkák a nap állása szerint pontosan megadták, hogy mennyi idő van még a nyári vagy téli napfordulóig.

– A székelyeknek nem kellett ismerniük régebb a hónapokat és az idő járását, elég volt, ha hitük és tudásuk használták, a kapu – az élet kapuja – pedig megmutatta az irányt – jegyezte meg Kozma, kiemelve, hogy a kaputükör hasonló irányt mutatott a családnak és a családfőnek életvitel szempontjából, így

ahogy a szűrök díszítéséről, a kaputükrök mintázatáról is meg lehetett ismerni egy család értékrendjét.

Kozma arra is rámutatott, hogy a galambdúc szintjét a kapu tükörétől egy eddig nem pontosan azonosított motívum határolta el, ami a Csillagösvényt jelképezi.

– Tulajdonképpen ez választja el a középső és a felső világot, maga a Tejútrendszer, melyet a székelykapu mint az életfa köt össze, egybe – pontosított, hozzátéve, hogy a kapualjak gerincét, a Csillagösvényhez hasonlóan, kék színűre festették, ezzel is szemléltetve, hogy a földi világ motívumai a Hadak útja alatt érnek véget.

Marcel Ciolacu a Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta, a sürgősségi kormányrendelet értelmében a bruttó minimálbér összege a jelenlegi 3000 lejről 3300 lejre nő. Ugyanakkor egy határozattal 4000 lejről 4500 lejre emelik a minimálbért az építőipari ágazatban, így a kormányfő szerint a munkavállalók „nem fogják megérezni” az egészségbiztosítási járulék fizetésének újbóli bevezetését, amelyet a deficitcsökkentő intézkedéscsomag tervezete ír elő.

A kormányfő beszélt arról is, hogy az üzleti szféra és a szakszervezetek javaslatot tettek a szakmai kategóriák szerint differenciált minimálbér bevezetésére, amelyet jó ötletnek tart. „Igaz, némileg liberális a megközelítés, de illeszkedik a gazdasági valóságba. Megkezdjük a párbeszédet erről” – idézi az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt.

Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, majd Ölvedi Zsolt, Székelyudvarhely alpolgármestere és Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is szólt a résztvevőkhöz. Az alelnök elmondta, több szempontból is fontos ez a rendezvény. Kiemelte, a megyei önkormányzat három fő szempontból tud jelentős segítséget nyújtani a turizmus fejlesztésében. Első és legfontosabb az infrastrukturális fejlesztések és beruházások, a második szempont a népszerűsítés, ha már vannak minőségi szolgáltatások. Mint mondta, erre a legjobb példa

a Visit Harghita, amely akárcsak egy nagy bevásárlóközpont – átvitt értelemben – tartalmaz mindent, ami Hargita megyében a turizmushoz tartozik. Főleg belföldön népszerűsítik, hogy Hargita megye is pozicionálva legyen a belföldi turizmus térképén.

– A legtöbb turista Bukarestből érkezik ma Hargita megyébe, és van további három-négy megye, amely adja a Hargita megyei turistaforgalom közel felét. A családbarát, minőségi szolgáltatások, az egészségturizmus, a természetközeliség után a Covid óta még inkább nőtt az igény, éppen ezért ezeket a helyeket érdemes népszerűsíteni – fogalmazott Bíró Barna Botond.

Harmadik pontként, hogy mit tehet a megyei önkormányzat a turizmus segítéséért, azt emelte ki, hogy összefogja az ágazatban működő szereplőket, szolgáltatókat, egyetemi tanárokat, gazdasági szervezeteket, és megpróbál egyfajta koncepciót erősíteni.

– Jó dolog, hogy mi, amióta a turizmussal foglalkozunk, azóta látjuk, hogy megváltozott a turizmushoz viszonyuló szemléletmód. A mai nap arról szól, hogy a népszerűsítésről és a koncepciókról tudjunk beszélni – tette hozzá.

Elmondta ugyanakkor azt is:

legnagyobb tervük a gasztronómia területén, hogy 2027-ben Hargita megyének megnyerjék az Európa Gasztronómiai Régiója címet. Már elkezdték a munkát, és bíznak a vállalkozókban, hogy partnereik lesznek a munkában.

– Ha elnyerjük ezt a címet, akkor nemzetközi porondon is sokkal hatékonyabban tudjuk népszerűsíteni Hargita megyét, annak ellenére, hogy Románia sajnos nem teszi a dolgát a turisztikai népszerűsítés terén – ismertette Bíró Barna Botond.

Sikeres programok, követendő jó példák

A folytatásban Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója számolt be tevékenységükről. Mint mondta, Európa-szerte hatvan partneri szervezetet számláló hálózattal dolgoznak, és különböző EU-s pályázatokon vesznek részt. Jelenleg tizenkét projektjük fut párhuzamosan. Ezúttal a 2021-ben benyújtott és megnyert Kulináris és közelségi turizmus vidéken című projekt részleteit ismertette. Az előadások sorát Pál Zoltán folytatta, aki a Magenta 7 program Channel Manager bemutatásával szolgált jó példákkal a jelenlévőknek a turisztikai termékek összekapcsolásával helyi szinten.

Elrajtolt az Ifjú séfek vetélkedőjének második kiadása

Verzár Lóránt, a Septimia Resort igazgatója bejelentette, hogy idén is útjára indítják az Ifjú Séfek főzőversenyét, amelyet igencsak nagy népszerűség övezett.

A középiskolásoknak szóló rendezvényt ezúttal kiterjesztik országos méretűvé, így Románia összes megyéjéből várják a diákok jelentkezését.

Mint mondta, a főzőversenynek több célja van, elsősorban gasztronómiai szempontból fontos, fejleszti a fiatalokat, akik neves, elismert szakácsoktól tanulhatnak, együtt dolgozhatnak velük, másrészt pedig segíti a román nyelv elsajátítását is, illetve azzal, hogy ide érkeznek az ország számos vidékéről, népszerűsítjük Hargita megye turisztikai kínálatát. A vetélkedő szervezésében partnerséget vállalt ezúttal is a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Visit Harghita, illetve Székelyudvarhely város önkormányzata. Az eseményen jelen volt Demeter Levente főtanfelügyelő, valamint Manuela Stîngă román szakos tanfelügyelő, aki az elmúlt évben is jelentősen kivette részét a vetélkedő népszerűsítéséből. A jelentkezőknek első körben egy videót, receptet és leírást kell beküldeniük, amelyek közül a szakmai zsűri tíz román és tíz magyar ajkú diákot választ ki, akik jövő év februárjában személyesen is bemutathatják a tudásukat. 

Eredményt hirdettek

A turizmus világnapja alkalmából szervezett konferencia zárómozzanata az Egészségturizmus Éve keretében zajlott videópályázat eredményhirdetése volt. Bíró Barna Botond elmondta, úgy döntöttek,

nem szerződik ki a megyét népszerűsítő imázsvideók készítését, hiszen ilyen esetben az is megtörténhet, hogy olyan cég nyeri el, amely nem is ismeri Hargita megyét, éppen ezért pályázatot hirdettek Hargita megyei filmeseknek, hogy készítsék el a szerintük fontos elemekből álló népszerűsítő anyagot.

– Három pályamunka érkezett be a felhívásunkra, mindhárom nagyszerű alkotás, amelyek a segítségünkre lesznek a jövőben, hiszen más-más perspektívából emelik ki a megyei turisztikai kínálat húzópontjait – vélekedett az alelnök.

Mindhárom pályamű készítőjét díjazták, a legjobbnak azonban a Madvertising csapata által készített filmet választották.

A csíkszeredai önkormányzat közleményében arról tájékoztat, hogy Hargitafürdőn rendelkezésre áll egy tűzoltóautó, amelynek a tárolása miatt fontos, hogy az üdülőtelepülésen tűzoltószertár épüljön. További igényekre válaszolva azonban az önkormányzat többrendeltetésű létesítmény építése mellett döntött. A közbeszerzési eljárás nyomán helyi vállalkozó nyerte el a kivitelezést – akárcsak korábban a tervezést. Az Aedna Kft. tervei alapján ugyanis az Impex Aurora Kft. foghat neki a munka látható részének.

„A héten aláírtuk a kivitelezési szerződést, most pedig megtörténik a terep átadása a kivitelező részére.

Fontos lépést teszünk ezáltal a hargitafürdői közbiztonság növelése érdekében, mert amellett, hogy a helyi önkéntes tűzoltóknak létrejön egy állandó, felszerelt szolgálati helyük, és a tűzoltóautót is megfelelő körülmények között tárolhatjuk, orvosi rendelő és gyógyszertár is növeli az itt lakók és a turisták egészségügyi ellátásának színvonalát

– fogalmazott Korodi Attila polgármester a terepátadással egybekötött szerdai sajtótájékoztatón. Az alagsorból és földszintből álló épület alapterülete 318 négyzetméter, hasznos felülete a két szinten 522 négyzetméter – közölte Bors Béla alpolgármester, ismertetve a saját forrásból megvalósuló épület műszaki jellemzőit.

„Az alagsorban kap helyet a közvécé (női, férfi, mozgássérülteknek kialakított és baba-mama vécé pelenkázóval), a tűzoltók gyűlésterme és a kazánház. A földszinten alakítják ki a szerkocsi garázsát, ugyanitt a tűzoltók rendelkezésére áll majd öltöző, mosdó és raktár.

Az épület középső részén jön létre az orvosi rendelő két kezelőteremmel, mosdóval és öltözővel. A jobb szárnyon továbbá gyógyszertár lesz irodahelyiséggel, raktárral és személyzeti mosdóval, mögötte pedig a Hargitafürdőért Egyesület irodáját alakítják ki

– részletezte az alpolgármester.

A kivitelezési szerződés értéke 4,21 millió lej áfával, a kivitelezési idő pedig tizenkét hónap. Az Impex Aurora úgy tervez, hogy kedvező időjárás esetén a felszín alatti munkákat már idén befejezi.

Ivóban, a Madarasi-Hargita lábánál, az Ivó-patak partján található a Szőcs-birtok, ahol eddig is működött egy ízlésesen kialakított vendégház. A tulajdonosok, Melinda és férje, Attila még többet szeretett volna kihozni a több mint száz éve a család tulajdonában lévő telekből, ezért egy ultramodern, tájba simuló, napelemmel és zöld tetővel ellátott bungalót álmodtak meg a minden évszakban gyönyörű környezetbe. Az épület különleges formavilága igazi építészeti csoda, azonnal belopja magát a vendégek szívébe, a ház további meglepetéseket tartogat azok számára, akik belépnek e varázslatos világba. A konyhával, tágas nappalival, mindkét oldalon terasszal – egyik oldalon szabadtéri jakuzzival, másik oldalon kilátással a rohanó patakra –, két hálószobával és két fürdőszobával felszerelt Y alakú bungaló tökéletes választás, ha nyugalomra, feltöltődésre vágyunk. Megfizethető áron kínálja magát maximum hat fő számára. 

– A több mint százéves birtok családi örökség, dédapánk, Szőcs Mózes vásárolta, aki disznópásztor volt, és nagyon jó üzleti érzékkel rendelkezett, mert 24 hektárt vásárolt fel Ivóban. Ezen a helyen egykoron vízifűrész is működött, hét gazda jóvoltából – meséli Melinda, aki ugyan nem ismerhette dédszüleit, de nagymamájánál, aki néhány házzal fönnebb lakott, nagyon sokat járt gyerekkorában. Rengeteg emlék köti ide, ezért is szerette volna megmenteni az ősi birtokot. 

Másokkal is megosztani ezt a varázslatot
– Tulajdonképpen ez édesanyám öröksége, és miután ő tíz évvel ezelőtt elment, nővéremmel ketten örököltük egy részét. Ugyan ő aktívan nem vett részt, csendestársként támogat és ő is idejár nyaralni. Elképzelhetetlenül sok vendég fordult meg a régi házban, imádtam, amikor tele volt, és mindenki jól érezte magát. Ezt az érzést szeretnénk megosztani minél több vendéggel. Tizenhárom évvel ezelőtt a testvéremmel elköltöztünk külföldre, és akkor jött az ötlet, hogy jó lenne befektetni a családi nyaraló felújításába. Így bővítettük ki közösen a hétvégi faházat, amit még édesapám épített. Az új bungaló ötlete pedig a világjárvány idején fogalmazódott meg bennünk és most valósult meg. Mindenképp szerettünk volna egy ingatlant építeni, de nem tudtuk eldönteni, hogy Ausztriában, ahol jelenleg lakunk, Egerben, férjem szülővárosában, vagy itthon, Ivóban fektessünk be. Konkrét elképzelésem volt, hogy milyen házat szeretnék, láttam Csehországban egy hasonló házat, egy bungalót, és kérdeztem az ismerőseimet, hogy nem ismernek valakit, aki egy ilyen házat tudna tervezni. Egy magyarországi tervező ismerősünk ajánlotta a sepsiszentgyörgyi Benedek István építészt, aki tökéletesen valóra váltotta az álmunkat – mondja Melinda.

A ház alapja Y formát rajzol, így a gyergyóalfalusi kivitelezőnek, Miklós Csabának és csapatának nem volt könnyű dolga, többször is megemlítették, hogy itt bizony a tervező fantáziája szárnyalt – meséli nevetve a házaspár. A nyílászárókat is helyi cég vállalta el. Mivel árammal és fával fűtenek, napelemparkot is létrehoztak, amely segít az áramtermelésben. 
A ház neve elsőre a mi vidékünkön idegennek tűnhet, de a házigazdák rögtön megmagyarázzák: a Chalet (ejtsd Selé) gyűjtőszó, különálló házat jelent, ahol saját ellátással szállsz meg, és más vendégek nem tartózkodnak. A Stella (azaz Eszter) Melinda édesanyjának állít emléket.

Melinda Ausztriából hozott ötleteket, a letisztult stílus, az anyagok minősége és a kifinomult ízlés ott ragadta magával. Magas színvonalú lakberendező boltokból válogatták össze a belső berendezést, amely harmóniát kölcsönöz a háznak. 
– Esküvői utalványainkat imádják a fia­tal párok, a Szőcs-birtok Apartments Chalet-jében legalább két éjszaka igazán romantikus és inspiráló ajándék lehet – hívja fel a figyelmet Melinda. A vendégházakat a www.szocsbirtok.eu honlapon tekinthetik meg.