Színpompás népi viseletekbe öltözött fiatalok, gyerekek gyülekeztek szombat délután Székelyudvarhely központjában, hogy a közös csoportkép elkészítését követően ünnepélyesen felvonulhassanak a XXIV. Kékiringó Néptáncfesztivál helyszínére, az Udvarhelyi Fiatal Fórum nagytermébe. Több mint kétszázan vettek részt az eseményen, hiszen a házigazdákkal együtt tíz néptánccsoport képviseltette magát a találkozón. Both Aranka, a Kékiringó Néptánccsoport vezetője elmondta, a fesztivál kiváló alkalom, a hagyományok ápolására, tovább éltetésére, arra, hogy a csapatok megismerjék egymás munkáját, illetve közösségkovácsoló hatása is van.

– Bemutathatjuk egymásnak a saját táncainkat, ezáltal pedig tovább gazdagodunk, de az együttlét, az együtt táncolás is hatalmas összetartó, közösségkovácsoló erővel bír- fogalmazott Both Aranka.

A XXIV. néptáncfesztivál programja már délelőtt elkezdődött, meghívottjaik kézműves foglalkozásokon vehettek részt. A kisebbek a tojásírás, a nagyobbak pedig a nemez és bőrdíszművesség rejtelmeibe kóstolhattak bele.

A Csimpolya és Kenderkóc együttesek voltak az esemény egyedüli határon túli résztvevői, Püspökladányból érkeztek a Kékiringó fesztiválra. Nagy Szabolcs a tánccsoport egyik vezetője elmondta, több mint egy évtizedes kapcsolat köti össze őket a Kékiringósokkal, így rendszeres résztvevői egymás eseményeinek. Ezúttal tizenkét fős, vegyes korosztályú csapattal érkeztek a székelyudvarhelyi rendezvényre. Előadásukban mezőségi ugrós és üveges táncokat, valamint botolót és gömöri táncokat láthattak az érdeklődők. A Mákvirágok néptánccsoport Székelykeresztúrról érkezett. Vezetőjük Mátéfi Zita elmondta, mindig örömmel vesznek részt az eseményen, hiszen minden ilyen alkalom egy nagyon jó kikapcsolódási, bemutatkozási lehetőség számukra. Két népes csapattal érkeztek a fesztiválra, előadásukban szászcsávási cigánytáncokat, és mezőségi táncokat láthatott a közönség. A balánbányai Ördögborda is a meghívottak között volt, visszatérő vendégeik a fesztiválnak. Székely Árpád Tamás, a csapat vezetője elmondta, fontosnak tartják a részvételt, hiszen egy igazán jó mulatság, feltöltődési és kikapcsolódási lehetőség is egyben ez a rendezvény.

Az ünnepi műsor első fellépői a házigazda Kékiringósok voltak, a legkisebbek népi gyermekjátékokat mutattak be, majd a nagyobb korosztályú csoportok is sorra színpadra léptek, megalapozva az ünnepi hangulatot. Őket sorra következtek a meghívottak. Pörögtek a szoknyák a vidám dallamokra, szállt a dal, vidámság és jókedv jellemezte az estét. A tánccsoportok előadásait gasztronómiai bemutató követte, ahol minden tánccsoport a tájegységére jellemző ételt mutatott be és kínált, az estet pedig közös táncház zárta.

Hadnagy Éva

Az ADHD-ról és az autizmusról mindenkinek címmel tartott előadást szombaton két meghívott gyerekpszichiáter a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. Az ADHD témakörét a budapesti szakember, dr. Csiky Miklós, míg az autizmusét a marosvásárhelyi dr. Száva Iringó járta körül.

Az előadás célja volt, hogy felhívja a résztvevők figyelmét az autizmus spektrumzavarral élő emberek elfogadására.

Az egyesület ezáltal is biztosította az érintett családok támogatását azért, hogy együtt előremozdítsák a rendellenességgel élők életminőségét, sorsuk alakulását. A mai társadalomban ezek a gyermekek és családjaik megfelelő támogatás nélkül nagyon megterhelődnek, mondták a szervezők. Az előadás a világnap alkalmából szervezett programsorozat része, amely során korábban megszervezték az Érzékenyen a világra című interaktív érzékenyítő foglalkozást, Farkas Zsuzsanna, autista képzőművész kiállítás-megnyitóját, valamint a Városi Könyvtárban tartott, kimondottan diákoknak szervezett foglalkozásokat.

Mivel az autista személyek és családjaik száma gyarapodik, és jelenleg is számos akadályba ütköznek az alapvető vizsgálatok, valamint terápiák tekintetében, ezért az udvarhelyi egyesület programsorozata hiánypótlónak, sőt, a társadalom egészét érintő problémára reagáló eseménynek tekinthető. Az autizmus és az ADHD egy élethosszig tartó állapot, ezért megkerülhetetlen erről beszélni. Az előadáson elsősorban szó volt arról, hogy mit is jelent az ADHD és az autizmus, milyen jelei, terápiás lehetőségei vannak a kezelésre, de az előadók azt is megemlítették, hogy miként zajlik egy vizsgálat, illetve hogyan állítják fel a szakemberek a diagnózist. Az idegrendszer rendellenes fejlődése mentén alapuló betegséget, az ADHD-t az örökletes komponensek határozzák meg, legalábbis nyolcvan százalékban, mondta a budapesti szakember. Az ADHD-val született gyerekek rendkívül mozgékonyak vagy merengő, szétszórt személyiségek, akik figyelemzavarral rendelkeznek. Az ADHD hiperaktív csoportja nagyobb – az ide tartozó gyerekek jól leplezik a túlbuzgóságukkal a betegséget, ezért ritkán kerülnek időben orvoshoz.

A szakemberek az iskolában és az otthoni környezetben tanúsított viselkedési minták alapján szemléltették a rendellenesség tüneteit.

Az előítéletek, valamint a meg nem értés miatt az iskolában gyakran a buták közé sorolják az érintett gyerekeket.

Ennek oka, hogy a tanórákon elkalandoznak, és nehezen tartják a lépest társaikkal. Felnőttkorukra az érintettek feladják a küzdelmet, és már saját magukat minősítik butának, mert nem értik azt a rengeteg kudarcot, amivel életük során szembesülnek. A felnőttek szorongásos tünetekkel, depresszióval kerülnek szakemberhez. Legtöbbször az önbizalom és motiváció hiányában szenvednek, hangzott el a rendezvényen. Az érintett gyerekek és felnőttek kitűnnek a többiek közül, s viselkedésükre válaszként a környezet elutasítását váltják ki.

Az előadás során többször is elhangzott, hogy le kell bontani a rendellenességgel született személyekkel kapcsolatos előítéleteket.

Végezetül az előadók felvázolták az idegrendszeri rendellenességek gyerekkori és felnőttkori klinikai képét. Fontos lenne ezeket korán felismerni, tízéves kor előtt, mert minél korábban diagnosztizálják az idegrendszeri zavart, annál hatékonyabban kezelhető. Ha nem kezeljük, nagy bajt okozhatnak, összegezték az előadást. Hozzátették, hogy jelenleg a szakemberhiány, illetve azok hiányos képzése jelenti a legnagyobb akadályt a felismerésben és a kezelésben.

Tudósított: Miklós Dalma

A tájékoztatás szerint pénteken este hét óra körül értesítették a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon a baleset bekövetkeztéről. Az elsődleges vizsgálatok szerint egy 18 éves gyimesfelsőloki fiatalember az E578-as európai út felől a 12A jelzésű országút irányába haladt járművével, amikor összeütközött egy 44 éves csíkszeredai férfi vezette személygépkocsival. A balesetben testi sérüléseket szenvedett egy 69 éves nő és a gyimesfelsőloki sofőr. A szerencsétlenség bekövetkeztekor egyik sofőr sem volt alkoholos befolyásoltság alatt. A baleset okát még vizsgálják – áll a rendőrségi közleményben.

Csöpögésig megtelt a gyergyószentmiklósi jégpálya a jégkorong Erste Liga döntőjének hetedik mérkőzésére, amelyen a házigazda Gyergyói HK a Ferencváros-Telekomot látta vendégül. A képlet nagyon egyszerű volt az összecsapás előtt: aki nyer, az viszi a trófeát.

A mérkőzés tétje látszólag alaposan befolyásolta a játék szépségét, ám a küzdéssel egyik fél sem állt rosszul. A csapatok minden harmadban egy-egy gólt lőttek.

Az első felvonásban az első előnyét gólra váltotta a GYHK, Vincze Péter beleérésével, majd a második harmadban Betteridge egyenlített, sőt Hrabal kevéssel később szólót rontott.

Ez a záró harmadban bosszulta meg magát, amikor Haaranen a második hazai előnyt is gólra váltotta. Innen kezdve a GYHK igyekezett okosan és magabiztosan játszani, ami végül arannyá érett, és a gyergyói jégkorong történetében első alkalommal örvendhettek bajnoki győzelemnek.

A Csíkszeredai Sportklub tavalyi győzelme után így a liga trófeája ismételten Székelyföldön maradt.

Erste Liga, döntő, 7. mérkőzés

Gyergyói HK – Ferencváros-Telekom 2–1 (1–0, 0–1, 1–0)
Gólszerzők: Vincze P. (18.), Haaranen (44.), illetve Betteridge (30.).
A párharc végeredménye: 4–3 a GYHK javára.

A Csíkszeredai Sportklub által használt infrastruktúra jelenleg állami tulajdonban, sportminisztériumi ügykezelésben van. 2021 tavaszán a felek már kifejezték, hogy a kérelmező Csíkszereda megyei jogú város és az ügykezelő sportminisztérium részéről is egyértelmű a szándék a kissé megviselt infrastruktúra átadására/átvételére. A fenntartási kérdések – főként az időközben elszállt energiaárak – miatt azonban szándékosan lassították a folyamatot.

– Az energiapiac stabilizálódni látszik, ezért elérkezettnek éreztük az időt, hogy hivatalosítsuk a szándékunkat. A meglévő infrastruktúrának a város lenne a legjobb gazdája. Szeretnénk jobb minőséget teremteni, megfelelő környezetet biztosítani a téli sportokat űzőknek.

A helyi sport fejlesztése szempontjából stratégiai fontosságú ez a döntés

– fogalmazott a mai soros önkormányzati ülés online tartott felvezetőjében Korodi Attila polgármester.

Az elöljáróhoz hasonlóan Novák Károly Eduárd sportminiszter is online jelentkezett be, és kifejtette: a minisztériumnak tavaly nyáron sikerült lezárnia azt a peres ügyet, amely a gyorskorcsolyapálya be nem fejezett felújítása nyomán alakult ki – ez is akadálya volt a városi tulajdonba adásnak.

A Csíkszeredai Sportklub által használt infrastruktúra erőteljes fejlesztésének egyetlen esélye, ha a város tulajdonába kerül a műjégpálya, a gyorskorcsolyapálya és a hozzájuk tartozó szomszédos létesítmények. Csíkszereda regionális téli olimpiai központként a következő évtizedben sokat fog fejlődni

– fogalmazott a sportminiszter.

A Csíkszeredai Sportklub tevékenységét ez a döntés közvetlenül nem befolyásolja, a klub mint szervezet nem kerülne át városi tulajdonba, csupán az általa használt létesítmények. Az önkormányzati ülésen egyébként főként közigazgatási, procedurális kérdésekben határoztak – tájékoztat közleményében a csíkszeredai önkormányzat.

A román nyelv és irodalom próbavizsgán a nyolcadikosok felének sem sikerült megírni az ötöst (44,46 százalék), ezzel jelentősen elmaradnak az országos átlagtól, ami 75,3 százalék lett az idén. Valamivel több mint kétszáz tanulónak a 2-es osztályzatot sem sikerült megszereznie az írásbeli megmérettetésen, 611-en pedig épphogy elérték a 3-ast. A megyénkben a maroshévízi  O. C. Tăslăuanu Gimnázium egy diákjának sikerült csak hibátlanra a dolgozata, összességében is a román tannyelvű iskolák teljesítettek legjobban ezen a próbán.

Anyanyelvből, azaz magyar nyelv és irodalomból egy kevéssel sikerült túlszárnyalni a 81,7 százalékos országos átlagot, ugyanis megyénk nyolcadikosainak 82,72 százaléka 5-öst vagy annál nagyobb jegyet kapott.

Pontosan 2500 tanuló vett részt ezen a megmérettetésen, ahol a legtöbben, 531-en 7-esre teljesítettek, és egyetlenegy 10-es dolgozat sem született a megyében.

Matematikából a részt vevő diákok valamivel több mint felének sikerült elérnie az 5-ös osztályzatot, az 52,31 százalékkal nem sokkal maradunk el az országosan mért 59,2 százaléktól. Majdnem 600 tanuló alig maradt el a bűvös vonaltól, mert dolgozataikat 4-4,99-es jeggyel értékelték a javító tanárok. Ebből a tantárgyból viszont két tanuló is 10-esre vizsgázott, az egyikük a már említett maroshévízi tanintézet diákja, a másikuk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumba jár.

A próbavizsgát 129 tanintézetben rendezték meg, többek között azzal a céllal, hogy a tanulók barátkozzanak a vizsga légkörével, illetve azért, hogy kapjanak visszajelzést arról, hol tartanak a cikluszáró vizsgára való felkészülésben. A próbán kapott jegyeket csak a tanuló kérésére írhatják be a naplóba a tanárok, az eredményeket pedig közösen átbeszélik, a szülőket is tájékoztatják. Bár az 5-öst nevezzük átmenőnek, igazából az év végi értékelővizsgán nem lehet megbukni, az akkor szerzett bármilyen jegyek átlaga alapján zajlik majd a középiskolai felvételi. A nyolcadikosoknak június 9-én zárul a tanév, az országos értékelővizsga június 19-én kezdődik.