– Miért nem tudsz te is bölényeket rajzolni, mint minden normális ember?!

Az európai szövetség sorsolását a magyar és a román csapat is a második kalapból várta, és már az esemény előtt biztos volt, hogy Magyarország az A-jelű négyesbe kerül, ahogy az is, hogy az első kalapból biztosan nem Montenegrót, illetve az olimpiai és világbajnoki címvédő Franciaországot kapja.
A sorsoláson – amelyen a társházigazda szerepében közreműködött Győri-Lukács Viktória, a magyar válogatott és a Győri ETO jobbszélsője is – kiderült: Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttese a tavalyi világbajnokság középdöntője (22–26) és a debreceni olimpiai selejtezőtorna (28–25) után ismét találkozik a svéd gárdával. A harmadik kalapból az észak-macedón, a negyedikből a török csapat került az A-csoportba.

[x]

A magyar válogatotthoz hasonlóan Debrecenben lép pályára a román válogatott is, amely Montenegró, Szerbia és Csehország társaságában szerepel a B-jelű négyesben, ahonnan szintén az első két helyezett folytathatja a középdöntőben.

Itt az A, B és a C-kvartettek továbbjutói egy hatos csoportba kerülnek, a bázeli C-csoportból a papírforma alapján Franciaország és Spanyolország jut tovább Lengyelország és Portugália ellenében. Ennek az ágnak a középdöntőit szintén Debrecenben rendezik, s az erőviszonyok ismeretében jó eséllyel létrejöhet egy magyar–román párharc is.

Golovin elégedett
Golovin Vlagyimir magyar szövetségi kapitány szerint a svéd és a francia válogatott kiemelkedik a középdöntős águnkon, de a továbbjutásra jó esélyt lát: „A svédekről jó és friss emlékeink vannak, ám ellenük a napi forma dönthet. A B-csoport nagyon kiegyensúlyozott, bárki továbbjuthat, míg a franciák mellett a C-csoportból a spanyolok, esetleg a lengyelek számítanak esélyesnek a középdöntőbe jutásra.

Rosszabb sorsolást is kaphattunk volna, a célunk első körben természetesen a továbbjutás a középdöntőbe.

A másik ágra eggyel több, öt olimpiai résztvevő jutott, ott is biztosan nagy harc lesz a legjobb helyekért és az elődöntőért” – értékelt a szövetségi kapitány a magyar szakszövetség honlapjának.
Ilyés Ferenc, az MKSZ székelyudvarhelyi elnöke megjegyezte, tíz évente visszatér Magyarországra a kontinenstorna, és büszkék rá, hogy 2004 és 2014 után ismét házigazdái lehetnek a női Európa-bajnokságnak.„A debreceni Főnix Arénáról jó emlékeink vannak a korábbi Eb-kről, és nagyon frissek és örömteliek az olimpiai selejtezőről, ezért mindenkit arra biztatok, hogy támogassa a magyar válogatottat is az év végén Debrecenben” – jegyezte meg. Ilyés a sorsolás miatt nem bánkódik, szerinte izgalmas meccsek várnak a magyar válogatottra a csoportkörben, és nagyon reméli, hogy a középdöntőben is.

A női szakág történetének első 24 csapatos Európa-bajnoksága november 28-tól december 15-ig tart.

A csoportmérkőzéseknek Bázel, Innsbruck és Debrecen ad otthont, a középdöntőket Debrecenben és Bécsben rendezik, míg az elődöntőknek, valamint a helyosztóknak és a döntőnek az osztrák főváros lesz a helyszíne.

A torna 16 játéknapja során a 65 meccsből 24-et játszanak Magyarországon.

A csoportok első két helyezettje jut a középdöntőbe, ahonnan két-két csapat az elődöntőbe kerül, a harmadik helyezettek pedig az ötödik helyért lépnek pályára.

Catchy, a kabala
A kontinenstorna hivatalos dalának előadója Ausztria kultikus popegyüttese, az OPUS, amely a Live Is Life című világhírű slágerét komponálta újra az Európa-bajnokság kedvéért. A hivatalos dal a bécsi sorsoláson élőben is hallható volt. A közelmúltban az is kiderült, hogy az idei Eb kabalájának a neve a szurkolók javaslatai, majd szavazatai alapján Catchy lesz, ami összhangban áll a viadal „Catch the spirit” hivatalos szlogenjével is.

Jegyinfók
A tornára november vége óta kaphatók bérletek, a napijegyek értékesítése is hamarosan indul. A csoportkörre érvényes csomag-belépők 18600 forinttól válthatók meg három versenynapra, a legolcsóbb középdöntős bérlet pedig 32 ezer forntba kerül négy napra. A B-csoport küzdelmeire, amelyben a román válogatott is érdekelt, már 7800 forinttól válthatók meg a bérletek. Az Eb-vel kapcsolatos információk a www.catchthespirit2024.com, míg a jegyvásárlás tudnivalói a tickets.eurohandball.com oldalon találhatók meg. 

A női Európa-bajnokság csoportjai:
A-csoport (Debrecen): Svédország, Magyarország, Észak-Macedónia, Törökország
B-csoport (Debrecen): Montenegró, Románia, Szerbia, Csehország
C-csoport (Bázel): Franciaország, Spanyolország, Lengyelország, Portugália
D-csoport (Bázel): Dánia, Svájc, Horvátország, Feröer-szigetek
E-csoport (Innsbruck): Norvégia, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia
F-csoport (Innsbruck): Hollandia, Németország, Izland, Ukrajna
 

Közvitára bocsátotta csütörtökön a közlekedési minisztérium az Óbéba (Beba Veche) és Kübekháza közötti új román–magyar határátkelő megnyitásáról szóló kormányhatározat tervezetét.

[x]

A határátkelő megnyitására vonatkozó közös – román és magyar – szándékot rögzítő megállapodást tavaly szeptember elsején írta alá Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter temesvári találkozójukon.

A szaktárca korábbi közleménye szerint a határátkelő megnyitásához felújítják a 682-es megyei út mintegy 24 kilométeres szakaszát – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

A Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség több mint 60 ezer lejes bírságot szabott ki a megyében pékáru és különböző lisztből készült termékek gyártásával foglalkozó cégekre.

[x]

A szervezet sajtóközleménye szerint április 9–12. között tartottak ellenőrzést a megyei pékségeknél, aminek célja többek között a munkvállalók szerződéseinek ellenőrzése, az egészségügyi és biztonsági követelmények betartása volt. Összesen 26 ellenőrzést végeztek és 33 bírságot szabtak ki. Utóbbiból 24 csak figyelmeztetés, kilenc azonban pénzbeli bírság volt a vonatkozó törvények be nem tartása miatt, 63 ezer lej értékben. A közlemény szerint többek között a munkaidő és a túlórák nem megfelelő nyilvántartása miatt bírságolt a felügyelőség, de amiatt is, hogy a dolgozók nem viseltek védőfelszerelést vagy nem végezték el az időszakos orvosi ellenőrzést.

Az alapítvány tájékoztatása szerint Románia lakosságának leggazdagabb 10 százaléka csaknem ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék. Összehasonlításképpen az Európai Unióban átlagban 3,6-szeres ez a jövedelemkülönbség.

[x]

A romániai 4,9-hez hasonlóan nagy arányt jegyeznek Bulgáriában (5,6), Lettországban (4,9) és Litvániában (4,9) – mutatott rá a jelentés.

A legkisebb jövedelemkülönbség a leggazdagabbak és legszegényebbek között Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban és Finnországban van, ahol a különbség nem több mint háromszoros – írja az Agerpres hírügynökség.

A jelentés rámutatott arra is, hogy míg 2010-ben Románia lakosságának leggazdagabb 10 százaléka 5,2-szer nagyobb jövedelemmel rendelkezett a legszegényebb 10 százaléknál, 2015-re 6,5-szeresre nőtt a különbség. 2015 után csökkenő tendenciára állt a mutató, de Románia továbbra is azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség – hangsúlyozták.

A jelentés középpontjában az áll, hogy a biológiai sokféleség és a nagyragadozók védelmére olyan erős európai politikára van szükség, amely figyelembe veszi a nagyragadozók és az emberi tevékenységek – különösen a háziállattartás – összhangját. 

[x]

„Bár a legtöbb módosítást elfogadták, szeretnék rámutatni egy fontos problémára: a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges releváns és objektív adatok hiányára. Jelenleg csak szubjektív értelmezésekre támaszkodunk, ami megakadályozza, hogy a jelentés hatékony eredményeket érjen el. Sajnos nem rendelkezünk az Eurostat erre vonatkozó adataival. Számos értelmezés inkább a laikusok értelmezésén, mint a bizonyítékokon alapul, ami a jelentésen belül téves hangsúlyokhoz vezet” – fejtette ki a megyeelnök. 

Borboly Csaba hozzátette:

Meggyőződésünk, hogy a nagyragadozókra vonatkozó hatékony politikáknak a szubszidiaritáson és a többszintű kormányzáson kell alapulniuk, és a helyi hatóságok nagyobb mértékű bevonását sürgetjük a fenntartható együttélés és a biológiai sokféleség növelése érdekében.

Az együttélési stratégiáknak helyspecifikusnak kell lenniük, figyelembe kell venniük a kulturális értékeket és a környezeti feltételeket, és úgy kell megtervezni őket, hogy a pénzügyi befektetés megtérülése kiszámítható legyen. Az enyhítési intézkedések jobb nyomon követésére is sürgető szükség van a hatékony, tényeken alapuló szakpolitika előmozdítása érdekében.”

Daniel Buda, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának alelnöke méltatta Borboly Csabának a Régiók Bizottsága keretében végzett munkáját, hangsúlyozva, hogy a jelentéseken és a partnerségeken keresztül a helyi közösségek javára lehet alakítani az európai jogszabályokat. 

Borboly Csabának a Régiók Bizottságában kifejtett munkájáról bővebben itt olvashatnak.

A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában című jelentés itt olvasható.