Marcel Boloş Facebook-bejegyzése szerint az ANAF valamennyi regionális kirendeltsége legalább 100 millió lejjel túlteljesítette az adóbeszedési tervét, az ebbe foglaltakhoz képest a bukaresti adóhatóság 800 millió lejes többletet ért el. A tárcavezető szerint hónapról hónapra jelentős előrelépések történtek az adóelkerülés kockázatának csökkentése terén. „Minden egyes tisztességesen és átlátható módon beszedett lej a tisztelet jele azok iránt, akik befizetik az adójukat, ugyanakkor befektetés a románok közös jövőjébe, az infrastruktúrába, az egészségügybe, az oktatásba és más létfontosságú területekre” – idézte a miniszter bejegyzését az Agerpres hírügynökség..

[x]

– Az egyháztámogatási programunk 2008-ban indult, az évek folyamán igyekeztünk növelni az összegeket, nemrég pedig – főként a felekezeteink javaslatára – az elbírálás időpontját is korábbra hoztuk, hogy az összegeket érdemben lehessen felhasználni – fogalmazott sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. 

[x]

A program támogatásával fokozatosan újult meg a gyergyószentmiklósi örmény templom és plébánia: a templom 1748-ban készült kerítésének újrazsindelyezése, vakolása is megtörtént, ebben az évben befejezik a munkálatokat.

– Fokozatosan újult meg a város egyik legrégebbi temploma és várfala, idén elérkezünk a látványosabb, befejező munkálatokhoz a várfal körül. Mivel az örmény közösséghez alig 150 hívő tartozik, ezeket a beruházásokat, állagmegőrzési munkálatokat segítség nélkül nem tudtuk volna megvalósítani – fogalmazott Gál Hunor örmény plébános. 

A 2024-es pályázati támogatásból folytatni fogják a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom kerítésének restaurálását is. 

– Befejeződött a templom külső és belső javítása, a templomkertben elkészült a járda, és a kerítés restaurálása is folyamatban van, hosszas, aprólékos munka adja majd a végeredményt – mondta el Székely Levente, a Szent Márton Alapítvány vezetője.

A sajtótájékoztatón elhangzott: Hargita Megye Tanácsa az elmúlt tizenöt évben 11,8 millió lejjel támogatta a műemlékek védelmét.

A  Heuréka 7.0 záróeseményének a székelyudvarhelyi Agora Business Center adott otthont, jelen voltak a szervező Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány munkatársai, a projektekben részt vevő diákok és tanáraik, valamint érdeklődők, akik kíváncsiak voltak a támogatott projektekre.

[x]

Mint arról korábban beszámoltunk, a Heuréka 7.0 programot 2023 októberében hirdette meg a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány. Csáki Rozália, a program projektvezetője akkor úgy nyilatkozott: a Heuréka Alapból olyan projekteket, kezdeményezéseket szeretnének támogatni, amelyek során a diákok maguk próbálhatnak ki újszerű, interdiszciplináris, kreatív ötleteket. Nem az információátadás a fontos, hanem az, hogy a projektek képességeket fejlesszenek, részletezte a programvezető. A szerdai zárórendezvényen is ő köszöntötte a program részvevőit. Elmondta: ez a program igyekszik a fiataloknak olyan miliőt teremteni, olyan környezetet és olyan lehetőségeket biztosítani, amelyekben új dolgokat próbálhatnak ki.

– A legjobban úgy tudtok jövőt alkotni, ha ti magatok hozzátok azt létre – mondta Csáki Rozália a jelen lévő diákoknak. 

Az eseményen elhangzott: összesen tizenkét projektet támogattak idén, többet, mint a program korábbi kiadásain bármikor.

A támogatott projektek között akadt olyan, amely rajzoktatással és művészettörténettel foglalkozott, volt, amelyik 3D tervezéssel és nyomtatással, fizikai kísérletekkel, agyagozással, GPS-koordinátákkal, mesefigurák modellezésével. Ezenkívül digitális készségeket felkészítő társasjátékot is bemutattak, illetve akadtak olyan programok is, amelyek a kreatív készségek fejlesztésével, csillagvizsgálással, fotóanimációval és podcastműhellyel foglalkoztak.

A záróeseményen valamennyi csapat bemutatta ötletét, az érdeklődők ki is próbálhattak élesben néhány projektet.

Kovács Zsolt, Hargita Megye Tanácsának jogásza lapunk megkeresésére kifejtette: ha a bíróság tárgyalhatónak ítéli az ügyet, abban az esetben azt jelenti, hogy elfogadta Hargita Megye Tanácsának kérelmét és megsemmisíti a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntését, így pedig új tárgyalási időpontot tűznek ki.

[x]

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla egyéni adminisztratív aktaként kezelte a gyergyószentmiklósi jegyzőkönyvet, szemben a Ploiești-en született döntéssel, ahol normatív dokumentumként kezelték a jegyzőkönyvet, tehát egy dokumentumnak más-más jogi besorolást állapítottak meg. Ha a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék elutasítja Hargita Megye Tanácsa kérését, akkor a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntését veszi figyelembe.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az ítélet kihirdetése előtt bízik benne, hogy Hargita megye javára döntenek.

– Jó hír, ha elfogadja a legfelsőbb bíróság a kérésünket, és folytatni tudjuk a pert. Ha viszont nem fogadják el, abban az esetben Gyergyószentmiklós régi/új vezetésének lesz a feladata, hogy elölről kezdje a határvitáról szóló pert, ugyanis Hargita Megye Tanácsa jogi eszköztára kifogyott. Hangsúlyozom: a megyei tanács segíteni akart az ügyben, amit 1998-ban a városvezetés elrontott – mondta Borboly. Hozzátette: még mindig úgy véli, hogy Hargita megye álláspontja mellett továbbra is vannak jogi érvek, térképek, dokumentumok és jogszabályok, már csak megfelelő hozzáállásra lesz szükség Gyergyószentmiklós önkormányzata részéről.

Az ügyre visszatérünk, amint értesülünk a bírói döntésről.

A nagy lakótelepi iskolában három nyolcadik osztály van, több mint 70 diákkal. Számukra is megszervezték idén a pályabörzét, amelyre 22 szakma, illetve szakterület képviselőjét hívták el. A lista a diákok preferenciája alapján áll össze, idén

a legtöbb szavazatot a fodrász kapta, de cukrászt, nyomozót, informatikust, orvost és állatorvost, szakácsot, tetoválót, gyógyszerészt, lakberendezőt, ügyvédet, pszichológust, építőmérnököt, vállalkozót, autószerelőt, edzőt, tűzoltót és színészt is meghívott a szervezőcsapat,

illetve egy-egy elismert szakembert a turizmus, kereskedelem, marketing és menedzsment szakterületről is – sorolta Dimén-Varga Tünde iskolapszichológus, programvezető.

[x]

Minden évben figyelnek arra, hogy ha lehet, a meghívottak az iskola egykori diákjai vagy épp a jelenlegi szülők köréből kerüljenek ki. Idén például hat korábbi „mórás” vállalta el a felkérést. Három óra alatt zajlott le a találkozó, óránként, egymást váltva érkeztek a vendégek, akik általában 10-12 diákkal ültek le beszélgetni külön termekben. A fő cél a szakmaismeret bővítése.

Bár nyolcadikban még nem feltétlenül szakmát választanak a tanulók, inkább iskolát, fontos, hogy minél több szakmát megismerjenek, mert ha előbb nem, majd a középiskola vége felé dönteniük kell.

Azt szeretnénk, hogy ne csak néhány foglalkozás legyen a fejükben, ami alapján majd választanak, illetve egyes szakmák jellemzőiben is jobban el tudjanak mélyülni. Mivel egy-egy órát beszélgetnek a szakemberekkel, így esélyük van az adott szakmáról sok mindent megtudni. Vendégeinket mindig megkérjük, hogy meséljék el a saját pályaválasztási történetüket, beszéljenek kudarcaikról, sikereikről, magáról a tanulási folyamatról, szakmájuk pozitívumairól, de árnyoldalairól is, és minél több személyes vonatkozást osszanak meg a fiatalokkal, akik természetesen kérdezhetnek is – magyarázta Dimén-Varga Tünde.

Minden diák két, általa választott és egy, számára érdektelen szakma bemutatásán vesz részt.

–  Azért van ez így, hogy táguljon a kör, hogy ne következzen be a korai zárás, az, hogy ismer három lehetőséget, és azok közül kelljen választania. Ebben a korban én nagyon fontosnak tartom, hogy minél több irányba kapjanak kitekintést – fogalmazott az iskolapszichológus.

Ha egy adott szakmához nemi sztereotípiák kapcsolódnak, akkor azt is próbálják leépíteni. Például férfi pszichológust, női rendőrt hívtak meg az idén. 

Dimén-Varga Tünde közel tíz év tapasztalatai után úgy látja, hogy az informatika stabilan érdekli a nyolcadikosokat, az utóbbi években pedig egyre inkább előtérbe került a vállalkozói létforma, a menedzsment és marketing, efelé irányult a kíváncsiság. Ugyanakkor a médiából, interneten is láthatják, hogy felívelőben vannak az olyan szakmák, mint a szakácsé, cukrászé, és őket is egyre inkább foglalkoztatják ezek.

– Elég kiegyensúlyozottnak látom az érdeklődési kört. Vannak olyan szakmák, amelyek nem igényelnek felsőfokú végzettséget, és vannak, amelyek igen. Azt is láthatják a diákok, hogy több olyan szakma van, amely középiskolai szinten még nem feltétlenül igényel szakirányú végzettséget, bárhol megszerzett érettségi után is el lehet indulni. Ugyanakkor a beszélgetések által az adott szakmához vezető útról is fogalmat alkothatnak, a pályákról, arról, hogy milyen képességeket, készségeket igényel egy adott munka – részletezte a programvezető. És az is kiderülhet, hogy valaki elindul egy irányba és később találja és tanulja meg a számára legmegfelelőbb szakmát – tette hozzá Dimén-Varga Tünde.

Mint arról korábban beszámoltunk, a székelyudvarhelyi Városi Sportklub (VSK) kézilabdacsapata április 19-én, a másodosztály felsőházi rájátszásának odavágóján 35-27-re megverte a Fogaras csapatát, ezzel bebiztosította helyét az első osztályban, jövőre a Bölények Ligájában indulhat a csapat. A feljutás ellenére ugyanakkor bizonytalan volt, hogy a klub el tud-e indulni az első osztályban, mert nem lehetett tudni, hogy megkapja-e az ehhez szükséges anyagi támogatást az önkormányzattól.

A városi közgyűlés által csütörtökön jóváhagyott költségvetés-kiigazítási tervezet szerint a Sportklub számára a városi rendezvényszervezési osztálytól 370 ezer lejt, a zöldövezetek rendezésére fordítandó büdzséből pedig 630 ezer lejt csoportosítottak át. Ez az összeg már elég ahhoz, hogy a Székelyudvarhelyi VSK vállalni tudja az első osztályú szereplést.

[x]