A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék csütörtöki döntésében megalapozatlanak tartja és elutasítja Hargita Megye Tanácsa felülvizsgálati kérelmét. Kovács Zsolt, a megyei tanács jogásza lapunknak elmondta: a döntés nem jogerős, így élnek a fellebbezés lehetőségével, amelyet következő lépésként szintén Bukarestben kell benyújtaniuk.

[x]

Mint beszámoltunk róla, Bukarestben a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék tárgyalta a Békás-szoros ügyében Hargita Megye Tanácsa által benyújtott különleges jogorvoslati kérelmet csütörtökön. A határvitáról itt írtunk részletesen.

A módosított parkolási szabályzó értelmében – maximum három gépjárműig – díjmentességet fognak élvezni a kormány által elismert közhasznú egyesületek, a Vöröskereszt, valamint az állami intézmények. Ugyanakkor pontosították a jogdíjakat, vagyis a Csíki Trans Kft. a 2024-es évi tevékenységéért a jövedelme 20 százalékát, de legkevesebb egymillió lejt kell befizessen a városnak, ugyanakkor autóeladás esetén egyszeri alkalommal a parkolási éves bérleti díjat ingyenesen átírják az új gépjárműre, újabb eladás esetén viszont már 50 lejes illetéket kell majd fizetni.

Elfogadták az ANL-lakások igénylésére benyújtott és rangsorolt várólistát, melyen 33 személy neve szerepel, így amint felszabadul egy lakás, a sorrend alapján jutnak az igénylők az ingatlanhoz.

– Óriási az igény az ifjúsági lakások építésére, ezért is fogtunk neki, illetve sürgettük meg, hogy minél hamarabb megépülhessen a két legújabb ANL-lakás a Pacsirta sétány végében – jegyezte meg Bors Béla alpolgármester a határozat elfogadásáról.

A helyi rendőrség kapcsán elfogadott határozat értelmében új részlegek létrehozásáról döntöttek, így júniusban négy helyi rendőri állást hirdet meg az önkormányzat: kettőt a közbiztonsági és kettőt a közlekedési részlegen. A helyi adók és illetékeknek az infláció mértékével megegyező, a törvény által előírt indexálásáról is döntött a testület, az ellenzéki frakció tartózkodása mellett. A határozat  értelmében jövőtől 10,4 százalékos adó- és illetékemeléssel kell számolni.

[x]

Fejlesztési témákban is határozott a testület: elfogadták a Gál Sándor utca 2–4. és a Lendület sétány 2. és 4. számú tömbházak hőszigetelését előkészítő dokumentációt. Előbbi beruházás becsült költsége 2,36 millió lejre, a két utóbbit 7,41 millió lejre rúg, és 8 hónapos kivitelezést igényel. Következik a műszaki tervezés, majd azt követően a kivitelezés. Újabb fázisba érkezett a hulladékudvar beruházása is: ennek a projektnek is elfogadták a jóváhagyási dokumentációját, 6,3 millió lejes becsült értékkel. Az ülés alkalmával belefoglalták a költségvetésbe a Hargita megyei tanács 500 ezer lejes támogatását is, amelyet a hargitafürdői tűzoltógarázs építésére fordít a városi önkormányzat.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) képviselőinek interpellációira válaszolva Bors Béla alpolgármester elmondta: a Csíkszereda határában létrehozott ortodox temető ügyében a városvezetés megállapította az illegális építkezés tényét és bírságot rótt ki szabálysértésért, amit tudomása szerint be is fizettek az érintettek. A zsögödi fahidakkal kapcsolatban pedig elhangzott, hogy a rendkívül leromlott állapotú építmények esetében az idén lesznek előrelépések.

Egy Iași megyei férfit bírságoltak meg a rendőrök Borszéken. A férfi autójában 1600 karton doboz zárjegy nélküli cigarettát és hamisított mosószereket találtak – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. 

[x]

A férfi a 15-ös jelzésű országút borszéki szakaszán közlekedett csütörtök délután, amikor a közúti ellenőrzést végző rendőrök megállították. A jármű ellenőrzése során találtak rá a cigarettára és a hamisított mosószerre, amelyeket elkoboztak, a sofőrt pedig 20 ezer lejre bírságolták a 2015-ből származó 227-es számú törvény előírásainak be nem tartása miatt.

Kelemen Hunor úgy vélte, az emberek változást akarnak, amikor csökken a versenyképesség, a biztonságérzet, veszélyben érzik megszokott életüket, amikor beszűkülnek a perspektíváik.

Megalapozatlan az a vád, hogy aki euroszkeptikus, az EU-ellenes – jelentette ki. Hozzátette: ha a magyarokat megkérdezik, nagy többségük európainak és az európai értékeknek, a görög-zsidó-keresztény hagyomány folytatójának tartja magát, „de a bizottság vezetői rossz döntéseket hoztak, ezen változtatni kell”.

Kelemen Hunor azzal összefüggésben, hogy pénteken kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Kárpát-medencei magyar pártok vezetőivel a Budapesten zajló Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary), azt közölte: erőt jelentenek azok, akik együtt, hasonlóképpen gondolkodnak a magyar közösség, a különböző élethelyzetbe került magyarok sorsáról.

[x]

Azt mondta, fontos, hogy „legyen hangjuk”, a szülőföldön és együtt az EU-ban is erősek legyenek, mert a Kárpát-medencei magyar közösségek akkor sikeresek az érdekérvényesítésben, ha közösen lépnek fel, nagy dolgokban együtt terveznek és cselekednek.

Kelemen Hunor közölte, elvárás az RMDSZ és a magyar kisebbség részéről, hogy európai hatáskör legyen az őshonos nemzeti kisebbségek jogszabályi védelme, az európai lét, identitás értékeinek védelme, a létbiztonság, a kiszámíthatóság, a béke, az, hogy tervezni tudjanak a szülőföldjükön.

 A politikus kitért arra is, hogy

„az erdélyi magyar közösség 34 éven át megőrizte azt az eszközt, amit RMDSZ-nek nevezünk”, erre az eszközre szükség van az érdekérvényesítésben.

 Az RMDSZ azért volt sikeres az elmúlt több mint három évtizedben, mert mindig a magyar érdeket, a magyar közösség érdekképviseletét helyezte az első helyre – hangsúlyozta. Rámutatott, ez 2024-ben sincs másként, főleg azért, mert azt látják, erős támadások érik az elmúlt évtizedek eredményeit, köztük az anyanyelvhasználatot. Az anyanyelvhasználat, a magyar feliratok, a közösségi szimbólumok, a székely zászló használata miatt „több mint kétszáz pert visznek a polgármestereik” – idézi az MTI a politikust.

Kelemen Hunor a Kossuth rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol azt mondta: az RMDSZ számára az európai parlamenti választás tétje az, hogy az erdélyi magyar közösségnek legyen európai uniós képviselője, „ne nélkülünk döntsenek az EU-ban”. Ha lesz ötszázezer szavazatuk, két embert tudnak Brüsszelbe küldeni – jegyezte meg. Jelezte egyúttal, hogy Romániában választási szuperév van, az európai parlamenti és az önkormányzati választást együtt tartják, magas, 60 százalék körüli részvételre számít.

A román pártok mobilizálnak, abban érdekeltek, hogy egész évben fenntartsák a reményt a győzelmükben, emiatt az RMDSZ-nek is erősen figyelnie kell a mozgósításra

– fogalmazott. Kelemen Hunor kiemelte, tapasztalatuk szerint a szavazati jogukkal élő magyarok több mint 90 százaléka a szövetség listáját támogatja, viszont részvételük nem maradhat el a román részvételtől, mindenkinek saját ügyeként kell kezelnie az európai parlamenti választást. „Egyszer lehet elrontani az életben, utána már nem lehet helyre rakni” – hangsúlyozta. A politikus az önkormányzati választásokról szólva kitért rá, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon kívüli megyékben nincs listája, mert ott nem élnek magyarok. Bákó megyében a moldvai csángók, Gorzs megyében az RMDSZ állít megyei listát. De ott van az országos európai parlamenti lista, ezért az RMDSZ-nek úgy kell mozgósítania a következő hetekben, hogy a Kárpátokon kívülről is kapja meg az arányos képviselethez szükséges szavazatokat – hívta fel a figyelmet.

Kelemen Hunor utalt arra, hogy 211-212 magyar polgármester van Romániában, abban bízik, hogy az önkormányzati választás után is több mint 200 településvezetőjük lesz, és a magyar önkormányzati képviselők száma sem változik, 2700-2800 között lesz. „Van azonban néhány fontos város, Marosvásárhely és Szatmárnémeti, ezeket meg kell tudni nyerni, és meg kell tartani Maros és Szatmár megye önkormányzatát, Udvarhelyt pedig vissza kell nyerni” – fogalmazott. Kelemen Hunor a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű szélsőséges pártól azt mondta: a magyarellenességből építkező szervezet 2020-hoz képest mára megduplázta támogatottságát, amely 20 százalék felett van, így nemcsak a parlamentben, hanem az önkormányzatokban is jelen lesz, a mérgező, gyűlöletkeltő magyarellenes beszédek önkormányzati szinten is hallhatók majd.

Az erdélyi politikus a 15 éves magyar nemzetiségű sportoló közelmúltban történt edzőtábori bántalmazásáról azt mondta, intézményi és rendőrségi vizsgálatok indultak, az országos sporthatóság elnöke hallgat, ami elfogadhatatlan, és a vezető politikusok sem nyilatkoztak, mert félnek vagy taktikáznak. „A szélsőségesek ellen fel kell lépni, nem lehet hallgatni, a hallgatás soha semmit nem old meg” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A jó hírt Lőrincz Csaba polgármester osztotta meg péntek délelőtti Facebook-bejegyzésében. Mint írta, természetvédelmi területen építettek egy konténeres síkölcsönzőt, melynek tetőterében szálláshelyeket alakítottak ki.

[x]

„Azonnal léptünk, és felszólítottuk a tulajdonost az épület lebontására és az eredeti állapot visszaállítására. Sajnos, ennek ellenére nem történt előrelépés, holott csak minimális büntetést helyeztünk kilátásba. A tulajdonos inkább pereskedésbe fogott, de örömmel jelenthetem, hogy a törvényszék döntése most is a város javára szólt. Az építmény lebontása és az eredeti állapot helyreállítása nem csupán jogi kötelességünk, hanem erkölcsi kötelességünk is a Madarasi-Hargita védelme érdekében. Nem engedhetjük meg, hogy akár más nagyobb városokból ideérkezők kényük-kedvük szerint alakítsák át vagy építsenek az itt lévő természeti kincsekre” – írta a bejegyzésében az elöljáró.

Továbbá hangsúlyozta,

hosszú távú fejlesztési stratégiájukban szilárd elkötelezettséget vállalnak a természeti környezet megőrzése mellett. Csak olyan beruházások és tevékenységek folyhatnak ott, melyek harmóniában vannak a természettel, és nem veszélyeztetik azt.

„Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy ne engedélyezzük a szennyvíz levezetését és minden olyan tevékenységet, mely további szennyezést okozna Madarasi-Hargitán. Köszönöm mindenki támogatását és együttműködését ebben a fontos ügyben. Csak együtt, közösen tehetünk meg mindent a Madarasi-Hargita észszerű fejlesztése és természeti örökségének megőrzése érdekében. Ne felejtsük el, hogy a Madarasi-Hargitán zajló fejlesztések végeredményben a várost és a szentegyházi polgárokat kell szolgálják. Nekünk a szentegyházi emberek az elsők!” – zárul a bejegyzés.

A diákok június 21-étől lesznek nyári vakáción.

[x]

A nappali és az esti tagozatos végzősök számára az iskolai év 34 oktatási hétből áll, és június 7-én zárul. A nyolcadikosok számára június 14-én ér véget a tanév.

A szakközépiskolákban 37 oktatási hétből áll és június 28-án zárul a tanév.