kevés felhő
kevés felhő
szórványos felhőzet
Pancser módra
Három hónapos, gyümölcsözőnek nemigen nevezhető, de annál inkább botladozó és bizonytalankodónak nevezhető tevékenység után megbukott az Orban-kormány. Ebben a szégyenletes leszereplésben kétségtelen, hogy közrejátszott az a maratoni és zűrzavaros kormányülés, amelyre a múlt kedden, egy nappal az „elbukást” megelőzően került sor, s amelyen többek között 25 sürgősségi kormányrendeletet és 31 kormányhatározatot fogadtak el. Azok között szépszerével voltak olyanok is, amelyeket menet közben tűztek napirendre, esetenként mellőzve a vonatkozó törvényes előírások betartását, nevezetesen a Törvényhozói Tanács, illetve a Gazdasági Társadalmi Tanács (CES) véleményezésének a kikérését. A nép ügyvédje éberségének adta tanújelét, már másnap, azaz február 5-én, amikor nyilvánosságra hozott egy közleményt, amelyben többek között az áll, hogy példa nélküli egyetlen kormányülésen 25 sürgősségi kormányrendelet elfogadása, ami amúgy az Alkotmány 115-ös cikkelye szakaszában előírt jogi normáktól való súlyos „elhajlást” jelent. Továbbá utalás van arra is, hogy a nép ügyvédje fenntartja magának ama jogot, hogy alkotmányossági aggályok okán egyes sürgősségi kormányrendeleteket megtámadjon az Alkotmánybíróságnál. Menet közben az is kiderült, hogy a kormány poszt faktum próbálta „lerendezni” a két említett szerv véleményezésének a kikérését, s ebben a kontextusban megpróbált magyarázkodni (inkább valamit makogni) az ügyvivő kormányfőtitkár február 6-án. Idetartozik az is, hogy február 6-án délutánig csupán egyetlen sürgősségi kormányrendeletet juttatott el a kormányfőtitkárság a képviselőházhoz, illetve a szenátushoz. Az egyébként a Hivatalos Közlöny június 6-i online kiadásában meg is jelent, a börtönrendőrség jogállására vonatkozó 2019/145-ös törvényt módosító és kiegészítő 2020/8-as sürgősségi kormányrendeletről van szó. (Amúgy lapzártáig az állítólag rendben találtatott 9 kormányrendelet közül 4 jelent meg a Hivatalos Közlönyben.) Ilyen körülmények között egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy a többi 24 sürgősségi kormányrendeletből ténylegesen hány fog „fennmaradni”. A legnagyobb vihart és felháborodást kiváltó, az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvény, valamint az egészségbiztosítási betegszabadságra és illetményre vonatkozó 2005/158-as sürgősségi kormányrendeletet újólag módosító és kiegészítő sürgősségi kormányrendelet bizonyára nem. E jogszabálytervezetről előzetesen tudni lehetett, s azt mindenekelőtt azért próbálta kierőszakolni a jelenlegi ügyvezető egészségügy-miniszter, Victor Costache, hogy egy „liberalizálási aktus” révén a magánellátás nagyobb szeletet vághasson le az egészségbiztosítási egységes országos alapból. Vannak pró és kontra érvek, de az a liberalizálás normális körülmények között elképzelhetetlen az eddiginél, illetve a jelenleginél jóval „bővebb” pénzforrás nélkül. Az már csak hab a tortán, hogy a miniszter is – némileg vitatható körülmények között – alkalmazotti minőségben tevékenykedik egy magánkórháznál, s ilyenképpen, ha átvitt értelemben is, de érdekelt a jogszabály-módosításban. Egyébként a kormányülésen nem volt jelen, mert Párizsban tartózkodott egy rangos szakmai konferencián, amelyen egy tudományos dolgozatot is ismertetett, s állítása szerint találkozni fog francia minisztertársával. Ez utóbbi mesének bizonyult, ugyanis a francia miniszter asszony február 3–7. közti részletes programjában ez a találkozó nem szerepelt. A konferencián pedig Victor Costache tekintélyes szívsebészi minőségében szerda délután terjesztette be előadását, tehát kedden még ott lehetett volna a kormányülésen. Visszatérve a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletre, azt a jelek szerint megvétózta a Törvényhozói Tanács, ugyanis a véleményezéskérésre adott válaszában azt közölte a kormány ügyvezető főtitkárával, hogy a jogszabály nem léphet érvénybe, nem lévén lehetséges véleményének poszt faktum kérelmezése, s az a véleményezés amúgy sem bocsátható ki abban a pillanatban, amikor a kormányt már menesztették. (Ez azért történt így, mert a kormányfőtitkárság február 5-én „fohászkodott” a Törvényhozói Tanácshoz.) Idetartozik az is, hogy a kormányrendelet előírásaival szemben kemény bírálatot fogalmazott meg többek között dr. Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár, dr. Tudor Ciuhodaru sürgősségi főorvos, EP-képviselő, továbbá a Sanitas Szakszervezeti Föderáció. A Cartel Alfa országos szakszervezeti konföderáció elnökének sajtóközleményében pedig többek között az áll, hogy egy lehetséges szolgálati visszaélés gyanúja okán az Országos Korrupció-ellenes Igazgatósághoz (DNA) kívánnak fordulni. Az már csak hab a tortán, hogy a magán egészségügyi szolgáltatók patronátusa (PALMED) ugyancsak elégedetlenségének adott hangot, kilátásba helyezve, hogy esetleg nem lesznek hajlandóak aláírni az egészségbiztosító házakkal az idénre vonatkozó szerződéseket. Ez pedig azért, mert a kormány a keddi ülésen elnapolta 2021 áprilisára a 2019/27-es sürgősségi kormányrendeletnek a „társfinanszírozásra” vonatkozó előírását, mármint a magánszolgáltatók általi kezelések, beavatkozások esetében. A kormány viszont beleépítette az elfuserált mostani sürgősségi kormányrendeletébe a paciensek „fizetésmentességét”. Mást nem mondhatunk, mint azt, hogy pancser munkát végeztek, s a jogszabály tartalma megemészthetetlennek bizonyul emésztőszer nélkül. Ez utóbbi pedig pénzbe kerül…
Hecser Zoltán
