Ha Korondon járunk, azonnal felidéződnek bennünk azok az emlékek és élmények, amelyek a Páll család egymást követő nemzedékei jóvoltából örvendeztetik meg ott az embert. Ebben a fazekasságáról híres nagyközségben, de másutt is jó érezni a folytonosságot, hiszen a magas szinten művelt, átgondolt és újrafogalmazott népi motívumok mindig biztonságtudattal ruháznak fel. Hogy megvagyunk. Hogy jól vagyunk. Hogy jó kezekben van a kincs, amely hozzárendelődik újra és újra a változó világhoz. Ezt a jó és megtartó érzést tapasztaltuk, valahányszor Alszegben jártunk, Páll Ágoston portáján, ahol nyitva állt mindig a műhely és a színből létrehozott kiállítási tér. Páll Ágoston földi pályája most véget ért. Biztos, hogy abban a másik világban is – bár talán jelképesen – jut számára korong, pala, mindenféle színes festék és máz, katlan, amelyben továbbra is működhet, álmodhat cserépben megtestesülő gondolatokat. Nemrég mesélte egy székelyudvarhelyi ünnepségen, amikor egyedi kerámiákkal lepte meg a díjazottakat, hogy családjukban 1717 óta bizonyítottan űzik a fazekasságot. És nem akármilyen szinten, hiszen saját pályafutása során is bizonyította, hogy jól sáfárkodott a hagyatékkal. Mindamellett, hogy vitte a családi manufaktúrát, hosszú ideig vezette a korondi edénygyárat, majd alapítója és elnöke, később tiszteletbeli elnöke volt az Életfa Korondi Fazekasok Szövetségének. Elsőként kapta meg az országban az UNESCO Élő Szellemi Örökség díjat (2011), 2016-ban pedig – családjával együtt – Magyar Örökség díjban részesült. Évtizedek óta részt vett a nagyszebeni fazekasvásárokon, illetve más hazai kiállításokon és seregszemléken, Budapesten is rendszeres szereplője volt a népi mesterségeket bemutató programoknak, korongjával Ausztriába, Németországba és az Egyesült Államokba is eljutott. Ha tehette, mindig működtette a látványműhelyt, hogy az érdeklődők barátkozhassanak ezzel az ősi mesterséggel. Szívesen tanított néprajzkutatókat, a fazekas szakma és a korondi motívumkincs iránt érdeklődő fiatalokat. Családjában, közvetlen környezetében is sokan meríthettek kiapadhatatlan bőségű tudástárából. Páll Ágoston életútját, tapasztalatait, különböző helyszíneken szerzett élményeit 2016-ban kötetben osztotta meg a közelben és távolabb élő olvasókkal. A földi pálya itt befejeződött. És bármennyire is elszomorít a halál, azért maga az elhunyt segít vigasztalódni az ars poetica-szerű vallomással, amelyben hitt, s amellyel biztatott: „A cserép nem ég el, a víz nem áztatja szét, és hordozza kultúránk egy darabját”. Simó Márton Páll Ágoston temetése holnap, 2018. január 18-án, 11 órától lesz Korondon, a Kalonda-alji temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.