havazás
Otthagyott szemét...
Az Eco-Csík Térségi Hulladékgazdálkodási Vállalat vezetője szerint a háztartásokban összegyűjtött szemét 30 százalékát tudja a vállalat újrahasznosítani. Ez nem sok, de kivételesen nem is olyan rossz arány a szomszédos országok adataihoz képest. Azért ez ne nyugtasson meg! Főként, hogy a lakosság által termelt szemét egy jelentős része nem is a hulladéktároló edénybe, szemeteskukába, konténerbe kerül, de nem is ezek mellé, a földre, hanem a gazda szekérre rakja, és a legközelebbi patakmederbe vagy erdő szélén a bokor aljába önti. Gurul a műanyag palack, üveg, rossz cipő, zacskó, a gazda megrázza a zsákot, hogy biztosan kihullt-e minden, nadrágjához törli a kezét, visszaül a szekérre, és csá, ne! Elindul a szekér.
Mert ezért a megoldásért nem kell fizetni, s jó helyen van itt is… Nem, kérem, nincs jó helyen!
Nem értem az igénytelenséget. A csíksomlyói Barátok feredőjénél a lábáztatóban üres üdítősdoboz, cigarettacsikk, csokoládépapír. Az Úz-völgyében a József főherceg nevét viselő kút környékén szintén üres sörös- és üdítősdobozok, a Maros forrásához vezető turistajelzés útvonalán a településhez – Marosfőhöz – közelebbi részeken a fák alá leborított szemét; és folytathatnám a sort, hogy az elmúlt időszakban hány helyen láttam az ember „jellegzetes nyomát”.
Jóemberek, ha nem tudnátok, ismét mondom: egy műanyag palack vagy szatyor lebomlási ideje 450-500 év, egy konzervdoboz 50 év alatt, egy eldobható pelenka 550 év, a gumicsizma 50-80 év alatt bomlik le. A szekérrel az erdő szélére szállított és otthagyott szemetet tehát nemhogy gyermekeitek, de unokáitok is ott találják majd.
Szóval ne nyugtasson meg, hogy a pár évvel ezelőtt mért adatok szerint például Magyarországon a lakossági hulladék tíz százalékát gyűjtötték szelektíven, mert arról nem találtam adatot, azt nem látjuk, hogy szomszédaink között hányan képesek a háztartásukban összegyűjtött hulladékot a környező erdőbe vagy mezőre kivinni és otthagyni. Mindegy is. Büntetni kellene azt, akit tetten érnek!
Pál Bíborka
-min.jpg)
