Az utóbbi időszakok során ilyen-olyan eseményekben, fordulatokban bővelkedett az autósvilág, s okkal feltételezhető, hogy ez nem lesz másképp az elkövetkező hónapok, s talán évek során sem. Voltak igen-igen kellemetlen és jogsértő esetek is, mint például a Volkswagen dízel üzemelésű gépkocsik körül kirobbant botrány, amely mindmáig nem tűnik lecsillapodni. (Egyébként a német ügyészség a céget az elmúlt hét elején büntette meg egymilliárd euróra, és a büntetéssel az egyet is értett.) Hasonló felhők tornyosultak, tornyosulnak a Daimler körül is. Egyre többet hallani arról is, hogy egyes autógyárak mérsékelik, illetve beszüntetik a dízel üzemű gépkocsik gyártását, de arról is, hogy adott típusok, illetve modellek gyártását áthelyezik más országba. (A Jaguar Land Rover például a minap jelentette be, hogy a Discovery modell gyártását szeptember elejétől Nagy-Britanniából áthelyezi a szlovákiai Nyitrába.) Mindezzel együtt és mindezen túl az európai autópiacon nemigen van „lankadás”, hónapról hónapra több személygépkocsit sikerül értékesíteni. Az Európai Gépkocsigyár­tók Egyesülete (ACEA) az elmúlt hét végén hozta nyilvánosságra a május hónapra, illetve az első öt hónapra vonatkozó statisztikáját. Az uniós tagállamokban, illetve az európai országokban forgalomba bejegyeztetett személygépkocsik számának alakulásáról van szó. Abból az derül ki, hogy uniós viszonylatban az esztendő első öt hónapja során 2,4%-kal több személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, mint 2017 azonos időszakában, májusban pedig 0,8%-kal többet, mint a múlt esztendő májusában. Európai viszonylatban némileg kedvezőtlenebb a helyzet, a piacbővülés csak 2,3%-os volt, s ez mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy Norvégiában 4,5, Svájcban pedig 0,4%-os piaczsugorodás következett be az első öt hónap folyamán. Amúgy a tagállamok esetében is nagy a szórásmező, a piaci növekedés tekintetében az első helyet 29,3%-kal országunk foglalta el, azt követte Magyarország 28,6%-kal és 25,6%-kal Litvánia. Sietünk hozzátenni, hogy egyik ország sem jelentős piaci szereplő, de ettől függetlenül érdemleges és elismerésre méltó a növekedési arányszám. Országunk esetében feltétlenül nyomatékolandó a roncsprogram szerepvállalása a piac bővülésében, ami egyébként az idén a szokásosnál korábban következett be, hisz a szóban forgó programot még márciusban útjára indították. Amúgy az első öt hónap során 47 827 új személygépkocsit írattak be a forgalomba, s ebből 11 555-öt májusban. Még egyszer nyomatékolnunk kell, hogy a májusi amolyan csúcs (ami egyébként a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 43%-os növekedést jelent) jobbára a roncsprogram javára írható. A piacbővülés tekintetében jobbára azon országok esetében következett be iramosabb növekedés, amelyek piaci részesedése európai viszonylatban nem számít jelentősnek, mint például Horvátország, Észtország, Görögország vagy Szlovénia. A példázódás kedvéért utalhatunk arra, hogy Csehország esetében a forgalomba beírt új személygépkocsik száma öt hónap viszonylatában 8,5%-kal növekedett, Finnországban 8,1%-kal, Hollandiában 11,5%-kal, Lengyelországban 10,6%-kal, de alig 0,03%-kal Csehországban, 2,6%-kal Németországban, 3,5%-kal Franciaországban és 2,6%-kal Svédországban. Ugyanakkor Dánia, Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság esetében éppenséggel visszaesés következett be. (Ennek ellenére is Dániában például több mint kétszer annyi járgányt értékesítettek, mint országunkban.) Élvonalban a Dacia A piacbővülés magától értetődő, hogy nem egyformán ütközött ki a különböző gépkocsigyárak, illetve márkák eladásszámában. Van olyan márka, amely öt hónap viszonylatában több mint 66%-os növekedést jegyzett, de olyan is, amely több mint 14%-os visszaeséssel „büszkélkedhet”. A hazai márka, a Dacia a növekedési arány tekintetében a maga 17,2%-ával az élvonalba tartozott, s ebben az összefüggésben talán az is megemlíthető, hogy a cégcsoport anyavállalata a Renault alig 0,1%-os piacbővülésről adhatott számot. A már említett több mint 66%-os növekedést a Jeep jegyezte, amelyből a múlt esztendő első öt hónapja során mintegy 44 500-at írattak be a forgalomba, az idén viszont több mint 74 ezret. Felemásnak mutatkozott a Volkswagen-csoport helyzete. Míg a Seat esetében 19,2%-os növekedésről lehet beszélni, az Audi esetében 3,3%-os visszaesésről, ilyenképpen pedig a cégcsoport szintjén a piacbővülés öt hónap viszonylatában 6,3%-os volt. Nincs amiért örvendeni a Lancia háza táján sem, ahol tovább folytatódott a tavalyi mélyrepülés, s ilyenképpen az esztendő első öt hónapja 29%-os piaczsugorodással zárult, a Land Rover esetében 14,7%-ossal, a Nissan esetében 9,1%-os, akárcsak a Fiat esetében. Túlzott megelégedésre nincs oka a Fordnak sem, mert európai viszonylatban az első öt hónap során 0,9%-kal esett vissza a forgalomba bejegyzett új járgányai száma, de talán biztató jelként könyvelhető el az, hogy májusban kedvező fordulat következett be, amikor is 0,5%-os növekedés mutatkozott 2017 azonos hónapjához viszonyítva. És ha már a Fordnál tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy a piaci visszajelzések szerint igen kedvező fogadtatásra talált a Ford Romania craiovai gyárában készült új modell, az EcoSport, amelynek első darabjai a múlt esztendő vége felé kerültek le a szerelővonalakról, s amelyekből jelenleg körülbelül 600 készül naponta. Félhivatalos értesülések szerint fokozódik a külföldi piacokon az az iránti érdeklődés, és hovatovább gyarapodik a megrendelések száma. Megnyugtató, hogy a Dacia eladásszáma évről évre, ha nem is iramosan, de magabiztosan növekszik. Egyébként az elmúlt öt hónap során a termelés szerkezetében változás következett be, 50%-kal visszaesett a Logan MCV, de 14,9%-kal gyarapodott a legyártott Loganok száma, 14,4%-kal a Sandero és 8,2%-kal a Duster volumene. Amúgy május végéig 20%-kal nagyobb volumenű termelést valósítottak meg, mint 2017 azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy együttesen 145 000 személygépkocsi gördült le a mioveni-i gyár szerelőszalagjairól. Hecser Zoltán