A hazai terméseredmények tekintetében kitűnő esztendőnek bizonyult 2018 mondják ezt annak okán, hogy számos kultúra esetében uniós viszonylatban is rekordokat jegyzett Románia. Arról kevesebbet hallani, hogy más vonatkozásában is gazdagnak bizonyult a tavalyi esztendő, nevezetesen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (mtsz) számának gyarapodása tekintetében. Vannak olyan szakpolitikusok, mezőgazdasági szakemberek, gazdálkodók, s nem is kevesen, akik már évek óta szorgalmazzák a különböző társulási formák létrehozását a hazai mezőgazdasági szektorban. Jobbára mezőgazdasági termelőszövetkezetekről van, lenne szó. (Még akkor is, ha vannak olyanok – nem ok nélkül –, akik fülében ez a megnevezés „rosszul cseng”.) Nos, a tavaly kedvező fordulat következett be: rekordszámba megy az, hogy 2018-ban az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatalnál (ONRC) 280 újonnan létrehozott mezőgazdasági termelőszövetkezetet jegyeztettek be. Ilyenképpen pedig az országos szinten nyilvántartott mtsz-ek száma jelenleg meghaladja az 1400-at. Egyébként a megelőző 10 esztendő során egyetlen olyan év sem volt, amikor 165-nél több újonnan megalakult mezőgazdasági termelőszövetkezetet jegyeztek volna be. (A megelőző rekordot 2016-ban jegyezték, amikor is 165 mtsz bejegyeztetésére került sor.) A szaktanácsadók szerint a szóban forgó tendencia felerősödése egyrészt annak tudható be, hogy egyre több gazdálkodó döbben rá arra, hogy a társulási formák révén viszonylag könnyebb lehívni bizonyos európai vagy kormányzati alapokat, s ugyanakkor a terményértékesítési lehetőségeket is tágítani, másrészt pedig előnyösebb árakon juthatnak hozzá nagyobb árutételekről lévén szó, bizonyos vegyszerekhez, műtrágyához, vetőmaghoz stb. A statisztikai adatokból úgyszintén az is kiderül, hogy a társulások létrehozásában esetenként fontos és jelentős szerepet játszhatnak a befektetők, a nagy üzletláncok is. Így például 2015-ben a német érdekeltségű Kaufland kiskereskedelmi cégcsoport hozott létre a Vaslui megyei Gara Banca helységben egy mezőgazdasági termelőszövetkezetet, amelybe belépett több mint 350 gazdálkodó is, s amely 2018-ban a maga 200 millió lejes üzleti forgalmával az mtsz-ek országos toplistájának első helyére került. A nyilvánosságra került bejegyeztetési adatok szerint jobbára a déli és a délnyugati, valamint az északkeleti megyék azok, ahol – akárcsak a megelőző időszakokban – tavaly is nagyobb fogékonyság mutatkozott az mtsz-ek létrehozása iránt. (Dolj megyében például 45, Teleorman és Olt megyében 32 -32, Temes megyében pedig 20 mtsz-et jegyeztettek be a kereskedelmi törzskönyvbe.) Hargita megye azon megyék közé tartozott és tartozik, ahol az érdeklődés lanyhának bizonyult. Így például a múlt esztendőben két új mtsz-et jegyeztettek be a kereskedelmi törzskönyvbe, az idei esztendő első félévében egyetlenegyet. Az elmúlt évtized során a rekordot a 2011-es esztendő jelentette, amikor 5 új mtsz-t vettek nyilvántartásba a Hargita Megyei Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatalnál. Jelenleg egyébként megyénkben 29 mtsz szerepel a nyilvántartásban, ami azonban nem jelenti azt is, hogy azok mindegyike ténylegesen fungál(na) is. Nőtt az üzleti forgalom is A kereskedelmi törzskönyvi adatok szerint az mtsz-ek számbeli gyarapodásával párhuzamosan nőtt az azok által együttesen realizált üzleti forgalom is: míg annak értéke 2016-ban 715 millió lej volt, 2017-ben már elérte, illetve meghaladta az 1 milliárd lejt, tavaly pedig az 1,3 milliárd lejt. Ezek szerint egyetlen év leforgása alatt azok együttes üzleti forgalma 29%-kal emelkedett. Az is igaz viszont, hogy az országban vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyeknek a „kibontakozás” nem mutatkozott eléggé eredményesnek, illetve látványosnak, és az általuk realizált üzleti forgalom is szerénynek, szerényebbnek bizonyult. Ez következtethető ki abból a tényállásból is, miszerint az ország 10 legnagyobb szövetkezete a múlt esztendőben 835 millió lej értékű üzleti forgalmat ért el, ami a teljes üzleti forgalom 64%-át teszi ki. (A valós helyzetértékelés, valamint a tisztánlátás érdekében az is megjegyzendő, hogy a múlt esztendei országos szintű üzleti forgalomban a dolgok természeténél fogva még nem éreztették „szereplésüket” az újonnan létrehozottak, már csak azért sem, mert azok között voltak olyanok is, amelyeket 2018 utolsó hónapjaiban jegyeztettek be a kereskedelmi törzskönyvbe.) Hecser Zoltán