Pár nap múlva lesz 190 éve annak, hogy a legnagyobb székely jelzővel illetett Orbán Balázs meglátta a napvilágot Székelylengyelfalván. Talán az évfordulóra is gondolhattak a Székely Könyvtár szerkesztői – vagy csak szerencsés az egybeesés –, mikor megjelentették az egyre gyarapodó sorozatban a nagy utazó, népe felemelkedéséért síkra szálló politikus írásaiból és beszédeiből válogatott kötetet. A könyvet Lövétei Lázár László ajánlja az olvasó figyelmébe. Október 31-én, szűkebb pátriámban, Udvarhelyszéken autózva 7 éves Lackó fiammal mécsest gyújtottunk Orbán Balázs szejkefürdői sírjánál, és elmondtunk egy Miatyánkot a római katolikusból unitáriussá lett író lelki üdvéért. Sőt: Lackóval ugyan nem közöltem, de én bizony már ott, a sírnál elnézést kértem a „legnagyobb székely”-től, amiért nem a főmű fog legjelenni a Székely Könyvtár sorozatban – az a főmű tudniillik (A Székelyföld leírása), amiről Szőcs Géza a 200. Székelyföld-lapszámban nemes egyszerűséggel, de alighanem örök érvényűen kijelentette: „hihetetlen, elképesztő, egymaga-végezte munkássága akárhány akadémiai intézet mérlegét megszégyeníti, úgy értve: együttvéve őket”. De miért is nem a főmű jelenik meg a sorozatban? Nos, erre legalább féltucatnyi magyarázat kínálkozik: 1. elvileg minden erdélyi-székelyföldi háztartásban ott van A Székelyföld leírása (hiszen mégiscsak a „legnagyobb székely” főművéről van szó); 2. legjobb riportereink-szociográfusaink (gondoljunk például Beke György „barangoló-köteteire”) mind jártak Orbán Balázs nyomában, tehát ha másképp nem, minimum másodkézből mindenki értesülhetett már Orbán Balázs főművéről; 3. Vári Attila író filmsorozatot forgatott Orbán Balázs helyszínein, ezt – elvileg – mindenki látta (vagy láthatja); 4. Fekete Zsolt ugyanabból a szögből-perspektívából újrafotózta Orbán Balázs fényképeit – Az idő fényképe című, Vida Gábor előszavával ellátott Méry Ratio-kiadványt elvileg mindenki megvásárolhatja; 5. Orbán Balázs nemcsak a főmű írója, hanem rövidebb írásaiban-beszédeiben is kitűnő elbeszélő, igen jó stiliszta és pompás debattőr – aki nem hiszi, olvassa el itt közölt országgyűlési beszédeit; 6. Orbán Balázs rövidebb írásaiból is torokszorító egyértelműséggel kiderül, milyen módszeresen épülnek egymásra a székely-magyar írott kultúra mű­vei: „a mi katekizmusaink voltak Mikes Kelemen levelei. Ha azokat elolvastuk (...), visszanyerte lelkünk bizalmát, visszanyerte megrendült valónk erejét és szilárdságát” – olvassuk például az emigráns Orbán Balázs visszaemlékezésében... Nem sorolom a magyarázatok közé – mert csak egy 1872-es kortesbeszédről van szó –, de vajon mit szólnánk ma, a XXI. század elején egy ilyen politikusi attitűdhöz: „Elleneink ádáz gyűlöletét viszonozzuk szeretettel, erőszakos elnyomását békés türelemmel, tisztességtelen vesztegetését ősi becsületességgel és szabadságunk megrontására intézett törekvését fizessük vissza a közszabadság megszerzésével”? Mondom, már ott, a szej­kefürdői sírnál elnézést kértem Orbán Balázstól a főmű miatt, s bár a zeteváraljai gátnál (szendvicset készítve Lackó fiamnak) még csak az Orbán Balázs által is oly sokszor megcsodált tájban gyönyörködtem, a libáni tetőn, Csíkszentdomokos felé tartva, már számomra is egyértelmű volt – rövidebb írásai alapján is –, hogy tényleg Orbán Balázs a legnagyobb székely, bármit jelentsen is ez...