Hirdetés

Orbán Balázs, a székely Odüsszeusz

195 éve, február 3‑án született Szé­kely­len­gyel­fal­ván báró Orbán Balázs, akit halála óta a legnagyobb szé­kely­ként tartanak számon. Munkássága és öröksége előtt tisztelegve minden évben megemlékezik személyéről a székelység, írásai, jegyze­tei és felfedezései máig je­len­tős­nek számítanak. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érdekességet a néhai író és országgyűlési képviselő életútjából.

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 9 perc
Orbán Balázs, a székely Odüsszeusz
Emlékház a család egykori birtokán Fotó: Hodgyai István

A székely Odüsszeuszt – ahogy Mikó Imre nevezi – főként fotográfiái, néprajzi gyűjtései, valamint írásai révén ismeri a magyarság és a székelység, ám érdemei, mozgalmas élete és hátrahagyott öröksége is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy örökre bevésse emlékét a köztudatba. Mivel rendkívül gazdag munkásságot, viszályos családi kapcsolatokat és számtalan kalandos utazást rögzítenek az Orbán Balázsról született írásos feljegyzések, igyekeztünk a fontosabb, különlegesnek számító információkat összegyűjteni. Szülőfalujában, bár hatalmas tisztelet övezi Orbán Balázs emlékét, kicsit ellenszenvesen emlékeznek a falubeliek a báróra és családjára. Sok érdekes történet és anekdota forog közszájon, melyek tisztázására ennyi idő eltelte után már csekély az esély.



Ellenséges elődök és Konstantinápoly

A báró felmenőit tekintve igencsak elüt családfája a szok­vá­nyos székely nemesség nyúj­tot­ta képtől. Édesanyja, Knechtel Eugénia egy magyar selmecbányai bányászmérnök és egy tehetős görög családból származó lány házasságából született, édesapja, Orbán János a napóleoni háborúban szolgált huszárkapitányként, akinek egyik nagyapja, Orbán Elek főkirálybíró bárói titulust kapott Mária Terézia királynőtől 1744‑ben, másik pedig a híres csetneki Dessewffy család leszármazottja. A család ellentétezettsége a kuruc‑labanc szabadságharcig vezethető vissza, ahol az Orbán család felmenői egyértelműen állást foglaltak a Habsburg erők mellett. Orbán Balázs szüleinek találkozása mesébe illő történet, szerelmüket többnyire béke övezte. Édesanyját örökbe fogadta a bárói család, akit a későbbiekben a háborúból sérülten hazajött édesapja vett el feleségül. Nászukból öt gyermek született. Orbán Balázsban már gyerekkorában megmutatkozott az idegen kultúrák és nyelvek iránti kíváncsiság,  hogy ógörögül és matematikát tanulhasson, a katolikus gimnáziumból a reformátusba iratkozott át. Ugyanez a célratörő kíváncsiság vezette arra, hogy egy nyári szünidő alatt megtanulja a francia nyelvet. A tartalmas itthon töltött gyermekéveknek végül egy váratlan költözés vetett véget. Foresti Mária, a Konstantinápolyban élő nagymama hosszú keresés során rátalált lányára és családjára, akiknek termetes lakóházat építtetett Konstantinápolyban, remélve, hogy a család odaköltözik. Tervei valóra váltak, ám a költözés pillanatát már nem élhette meg, Foresti Mária vélhetően mérgezés következtében elhunyt, vagyonára pedig a VAKUF mohamedán egyházi alapítvány tette rá a kezét, akivel tizenkét éven át pereskedett a család.

Kelettől nyugatig

Orbán Balázs kihasználta a köl­tö­zés adta lehetőségeket, és amint módja nyílt rá, engedett kí­ván­csiságának, hogy feltérképezze a Közel‑Kelet világát. Egyiptomba látogatott, tüzetesen végigjárta a Szentföldet és Görögországot, majd a szabadságharcot követően Európa felé fordul, Londonba utazik, bejárja a brit szigeteket. A szabadságharc kitörése hallatán olasz Habsburg-ellenes csapatokat verbuvál, ám későre sikerül a mozgósítás, mire a szabadságharc leverésének híre elér hozzá. Fontos megjegyezni, hogy nagy szerepet vállal a menekültek és elűzöttek felkarolásában, még egy kaszinót is létesít számukra. Mikor értesül afelől, hogy a Kütahyatrban tartózkodó Kossuth Lajos ellen merénylet készül, felajánlja neki, hogy személyesen fogja ellenőrizni a neki felszolgált ételeket, kiszűrve a mérgezés veszélyét. Konstantinápolyi tartózkodása után Victor Hugóval is megismerkedik, akivel szoros kapcsolatot ápol, aki a kiemelkedő egyéniségű Orbánról úgy vélekedik, hogy kétszáz Orbán Balázzsal meg tudná buktatni III. Napóleon császárságát. Victor Hugo fiaitól sajátítja el a fényképezés tudományát, Londonban be is szerzi a termetes masinát, ami székelyföldi útjain hűséges társává szegül. Az akkorra harmincas éveiben járó Orbán gondolatai már a Székelyföld leírásának ötletei körül összpontosulnak, így hazatér. Keleti utazásait összegző útinaplóját már székelylengyelfalvi otthonában fejezi be 1859‑ben, mikor visszatér a gondozásra szoruló családi birtokra.

Hazai évek, pletykák, legendák

Ezután Orbán Balázs teljes erővel vetette bele magát szülőföldjének rég megálmodott leírásába. 1862-ben indult el vándorútjára, melynek során gyalog, lóháton, szekéren járta a városokat, falvakat, várakat. Falusi házakban éjszakázott, útiköltségeinek felét pedig abból szerezte, hogy vásárokra pénzért ment fotózni. Jelentős munkát végzett leírásaival, felhívta a szakértők figyelmét az addig semmibe vett természeti kincseinkre, Székelyföld gazdasági és ipari előnyeire. Különösen zavarták olyan problémák, melyek napjainkban is égetőnek számítanak: felszólalt az illegális fakitermelés ellen, nehezményezte a vashámorok idegen tulajdonjogait és fájóan tekintett altalajkincseink központi kiszipolyozására.
A bárói család szejkefürdői területeiről az a hír járja, hogy Orbán Balázs végrendeletében megfogalmazottak ellenére szándékosan „elkártyázták a falu kezéről”, így a szejkei terület feletti rendelkezést nem Lengyelfalva, hanem Udvarhely kapta meg – mesélik több lengyelfalvi portán. Egyes falubeliek azt is elmondták, hogy „a báró lelke nem tudott valamiért nyugodni, azért omlott össze a szejkefürdői családi kripta, s kellett újra eltemetni” – tudniillik, a családi temető Székelylengyelfalván van. A falubeliek arról is meséltek, hogy a családi birtok gondozását utazásai miatt „félvállról vette” a kutató író, ezért idővel megromlott kapcsolata a családja többi tagjával. Hivatalos források úgy tartják, hogy Orbán Balázst gyomorbetegsége ragadta el, ám egy történet szerint házvezetőnője mérgezte meg szejkefürdői otthonában, akivel nem mellesleg közeli viszonyt folytatott.

Hodgyai István

Székelyföld-szerte megemlékeznek

A február 3‑án született Orbán Balázsra minden évben rendezvénysorozattal emlékeznek Székelyudvarhelyen. A szombat délben kezdődő megemlékezést az író Városháza téren felállított szobránál tartják, ahol a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred díszszemléjét követően fellép a Balázs Ferenc Vegyes Kar, a Székely Dalegylet Férfikórusa és az Orbán Balázs Általános Iskola tanulói. Az ünnepi beszédeket követően a rendezvény a legnagyobb székely szejkefürdői síremlékénél folytatódik, ahol fellép a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának kultúrcsoportja és beszédet mond Bálint Domokos, a székelylengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvány elnöke. Az ünnepséget megelőző napon a helyi művelődési házban vetítik le a Csontbáró című rajzfilm első részét, melyet követően a rajzfilm alkotócsapatával beszélgethetnek az érdeklődők. Gyer­gyó­szent­mik­ló­son a megszokott módon, a gyergyó­szent­mik­ló­si református és uni­tá­rius egyházközségek, valamint a Gránátalma Egyesü­let szervezésében tartják a megemlékezést február 4‑én, a Virág negyedi parkban. Az író és politikus szülőfalujában is február 4‑én tartják a megemlékezést, ami délelőtt 10 órakor, ünnepi szentmisével kezdődik. A szertartást követően orgonakoncertet ad Lászlóffy Árpád, melyet az író emlékművének megkoszorúzása, majd munkásságának méltatása követ a helyi kultúrotthonban. Az eseményen előadást tart Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és László Lóránt történész.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!