Az Országos Prognózis Bizottság (CNP) a minap nyilvánosságra hozta a gazdaság várható alakulására vonatkozó előrejelzéseit, el egészen 2021-ig. Tulajdonképpen egy hivatalos prognózisról van szó, ugyanis ez a bizottság egy kormányzati hatóság, s az általa szolgáltatott információk, elemzések stb. fontos szerepet játszanak adott programok kidolgozásában, különböző jogszabálytervezetek megfogalmazásában, s nem utolsósorban a költségvetés-tervezetek véglegesítésében. Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a bizottság illetékesei az elkövetkező évek tekintetében igen optimisták. Talán országos viszonylatban is a legoptimistábbak, s e tekintetben felülmúlják a hazai szakelemzőket, sőt egyes nemzetközi szakértőket is. Mindezen összefüggésben elsősorban arra kell utalnunk, hogy a CNP szakértői szerint az elkövetkezendő esztendők során is töretlenül növekedni fog a hazai bruttó termék (GDP), legalább 5%-kal minden egyes évben. Az idei esztendőre vonatkozóan egyébként 5,6%-os növekedéssel számolnak, a jövő esztendőben 5,5%-kal, 2019-ben és 2020-ban egyaránt 5,7%-kal, 2021-ben pedig valamivel kevesebbel, nevezetesen 5%-kal. Ezen iramos növekedés kapcsán egyes hazai szakértők (de nemcsak) olyan véleményt fogalmaztak meg, miszerint a gazdasági növekedés lehetőségeivel ugyan rendelkezik az ország, de a jelenlegi feltételek nemigen támasztják alá ezt a szerintük túlzottnak nevezhető optimizmust. Több alkalmazott, nagyobb bér… Nézzünk meg más előrejelzéseket is. A CNP szerint az alkalmazottak száma, illetve annak növekedése lehetővé fogja tenni a költségvetési hiány gyarapodásának megfékezését, lévén, hogy gyarapodni fog az adófizetők száma. A bizottság szerint az idei esztendőt 4,926 millió alkalmazottal fogjuk zárni, ebből 4,019 millió a privát szférában, 0,907 millió a költségvetési szektorban. 2021-re az alkalmazottak száma el fogja érni az 5,725 milliót, abból 4,781 milliót a privát szektorban és 0,944 milliót a költségvetési szektorban foglalkoztatnak majd. Az, hogy az elkövetkező négy esztendő során 16%-kal fog növekedni az alkalmazottak száma, ugyancsak „sokallják” egyes szakelemzők, azt feltételezve, hogy az elmúlt időszakok során bekövetkezett kedvező fordulat a munkaerőpiacon nem fog tartósnak bizonyulni. Még optimistábbak a bizottság illetékesei a havi átlagos bruttó bér tekintetében, s szerintük az az idei esztendei 3187 lejről 2021-re 4339 lejre fog megemelkedni, azaz több mint 36%-kal fog bővülni. Ebből az arányszámból azt lehet kikövetkeztetni, hogy a CNP illetékesei máris kész tényként kezelik a kormánynak ama határozott szándékát, miszerint 2018-tól kezdődően a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásokat átruházzák az alkalmazottakra, s ennek velejárója lenne a bruttó bérek szintjének adott arányú megemelése. Tudják, amit tudnak, annál is inkább, mert a bizottság mint intézmény a kormány kötelékeibe tartozik… Érdekesnek tűnik az is, hogy CNP „meglátása szerint” a költségvetési szektorban foglalkoztatottak úgy átlagosan „gazdagabbak” lesznek, mint a versenyszférában foglalkoztatottak: 2021-ben a költségvetési intézményrendszerben a havi átlagos bruttó bér várhatóan el fogja érni az 5207 lejt, a privát szektorban az csak 4151 lej lesz. Hogy ez a viszonylag jelentős arányú növekedés bekövetkezik-e vagy sem, arra pillanatnyilag nem lehet biztos választ adni, de ettől függetlenül nem biztos, hogy növekedni fog az életszínvonal... Vitatott árfolyam Apropó valutaárfolyam: a CNP előrejelzése szerint az idei esztendő végére 4,56 lej/euró várható, s az nemigen fog megváltozni, azaz módosulni az elkövetkező esztendő során. Nos, e tekintetben is vannak fenntartások, annál is inkább, mert az elmúlt napokban a 4,60 lejes küszöböt is megközelítette az árfolyam, és külföldi pénzpiaci megfigyelők szerint is csupán idő kérdése annak túllépése. Befektetési nemzetközi elemzők (CFA) szerint az elkövetkező hat hónap folyamán az árfolyam el fogja érni a 4,61 lej/eurót, illetve az elkövetkező tizenkét hónap folyamán a 4,65 lej/eurót. Ami az inflációt illeti, az előrejelzések szerint az az elkövetkező évek során is a pozitív előjelű tartományban fog elhelyezkedni, az idei esztendőt 1,9%-kal zárva, 2018-ban elérheti a 2,3%-ot, majd 2019-től bekövetkezhet egy kedvezőbb tendencia, amikor 2,2%-os várható, majd 2020-ban 2%-os, 2021-ben pedig 1,8%-os. A Román Nemzeti Bank és egyes európai pénzintézetek szerint az infláció optimális szintje 2% körüli, s arra számítani is lehet a következő esztendők során. Nem így látják tekintélyes hazai bankok közgazdászai. Például az UniCredit Bank által a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentés szerint 2018-ban 4,63 lej/euró várható, az infláció pedig elérheti a 3,4%-ot. Hasonlóan nyilatkozott a Román Kereskedelmi Bank fő közgazdásza, Horia Braun is, aki szerint a jövő év első évnegyedében az árfolyam 4,6-4,7 lej/euró körül lesz, és egyidejűleg meg fog emelkedni a monetáris politikai alapkamat is. Szerinte pillanatnyilag a lej „túlértékelt”. Kevésbé optimista Ionuț Dumitru, a költségvetési tanács elnöke is, aki szerint az esztendő végére az infláció el fogja érni a 2,4%-ot, 2018 első évnegyede végére meg fogja haladni a 3,5%-ot, éves viszonylatban pedig nagyobb lesz, mint 4%, mármint 2018-ban. Ezek szerint a kormányzati kedvező kilátásokat nem osztják a pénzintézetek szakelemzői, s fenntartásaikat számadatokkal is alátámasztják. Ilyen összefüggésben megemlíthetjük azt is, amit egyesek ugyancsak furcsállnak: mivel magyarázható az, hogy az ország erőteljes gazdasági növekedése ellenére is az év elejétől eltelt időszakban a hazai villamosenergia végfogyasztás a megelőző esztendőhöz viszonyítva 1,2%-kal csökkent. A közgazdá­szok világszerte egyetértenek abban, hogy viszonylag szoros összefüggés van a GDP alakulása és az energiafogyasztás alakulása között. A jelek szerint Romániában ez másképp történik. Ennek okát egyesek abban látják, hogy a GDP növekedésében túlontúl és indokolatlanul nagy szerepet játszott az importon alapuló fogyasztásnövekedés. Ez pedig hosszú távon nem lesz fenntartható, s amennyiben a kormányzati, az állami beruházások nem mozdulnak ki a mostani holtpontról, akkor „befuccsolhat” a CNP jelenlegi optimizmusa is… Hecser Zoltán