Milyen szép is az ünnepi időszak, nem? Az adventi meghitt várakozás, majd a családdal, szeretteinkkel együtt töltött karácsony, amikor kizárunk mindent, csak egymásra figyelünk, és nem létezik semmi más... Mi az, hogy nem így van? Jó, én is tudom, csak olyan jólesett leírni. Most főként azokhoz, a különböző közösségi oldalak használóihoz szólok – így bizonyára nagy réteget érintek vele –, akik nap mint nap fent vannak az említett online felületeken. Ilyenkor, a Facebook, a Twitter, az Instagram és társaik is ünneplőbe öltöznek, és igazából nem ez a zavaró, hanem az oldalakon megjelenő posztok mennyisége, valamint az a tény, hogy mennyire törekszünk azt mutogatni, hogy számunkra milyen mesébe illően, tökéletesen telik az ünnepkör. Nézzük meg, miről is van szó. Két hete szinte mást se látunk a posztolt fotókon, csak adventi koszorút, és itt megint nem azzal van gond, ha valaki megmutatja, milyen szépet készített, hanem azokkal, akik minden szögből lefényképezik, majd a végén egy olyan fotó is felkerül, amin ők is látszanak, nehogy véletlenül azt találjuk hinni, hogy az internetről töltöttek le egy fényképet. Megnyugtatásul mondom: már az első kép után sem hitte azt senki. Az adventi koszorúk után jön majd a karácsonyfadömping, azaz megtudjuk, hogy kinek milyen fát hozott idén az angyal – karácsonyfa a babával, a mamával, mama tatával, most csak mama a macskával, és így tovább... Olyan szép, amikor valaki posztol egy hangulatos kis képet, semmi értelme átesni a ló túloldalára. Az pedig, hogy mennyire a tökéletességet igyekezzük mutatni, azt hiszem, a közösségi oldalak velejárója, hisz ha magamból indulok ki, akkor ugyanez a mese. Azonban higgyék el, egy jól elkapott pillanat, egy természetes fénykép többet ér száz beállítottnál. Mi lenne, ha például az idei ünnepet megpróbálnánk úgy eltölteni, hogy egy kicsivel kevesebbet lógunk a világhálón, és több időt szánunk azokra, akiket szeretünk? Egy szinte tökéletes ünnep a családdal, amit nem feltétlenül akarunk megmutatni mindenkinek. Egy ünnep, amikor a valósággal foglalkozunk. Offline. Kertész László