Hirdetés

Oktatásfejlesztő programot indítottak Gyergyóremetén

HN-információ
A helyi önkormányzat megbízásából Gyergyóremetén nemzetközi szakértőcsoport indított oktatásfejlesztő programot, amelynek során különböző felméréseket is végeznek a község iskoláiban. A projekt első felvonásának eredményeiről nyilvános fórumon számoltak be a szakemberek, ahol többek között az is elhangzott: a gyermekek kreativitásának fejlesztése az elsődleges célkitűzés. [caption id="attachment_25476" align="aligncenter" width="1000"]gyergyo_remeteioktatas_01 Németh Szilvia, Paul Collard és Papp Z. Attila. Közös munka Remetén Fotó: Kertész László[/caption] Háromévesre tervezik azt a nemzetközi szakértőket is foglalkoztató programot, amelynek célja a gyergyóremetei iskolák, a község oktatásának fejlesztése. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebb­ségkutató Intézetének gyer­gyószentmiklósi származású munkatársa, Papp Z. Attila kiemelte: a változtatáshoz a jelenlegi helyzet felmérésére van szükség, ennek érdekében pedig már konkrét lépéseket is tettek. A legjobb iskola is fejleszthető Kompetenciatesztekkel és inter­júk­kal igyekeztek átfogó képet nyer­ni a község oktatását illetően, az eredményeket pedig a tanulók családi hátterének függvényében is értelmezték – mutatott rá Papp Z. Attila. A szakember kifejtette, fontosnak tartották ezt, mondván, a családi háttér határozza meg legnagyobb mértékben az iskolai teljesítményt. Papp bevált kutatási módszereket ismertetett az önkormányzati képviselőkből, szülőkből és pedagógusokból álló hallgatóságnak, kiemelve: nem számít, hogy egy iskola milyen oktatási színvonalat képvisel, a lényeg az, hogy a legjobb tanintézmény is fejleszthető. – Fontos eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni akarunk – mutatott rá a szakember. Nemzetközi szakértőcsoport Papp Z. Attila röviden a gyer­gyó­remetei iskolákban végzett felmérések eredményeit is bemutatta. A szakemberek fontosnak tartották, hogy az iskola diákok általi megközelítése is helyet kapjon a felmérésben, így többek között olyan kérdésekre is válaszokat kaptak, hogy a remetei gyermekek szeretnek-e iskolába járni, változtatnának-e az oktatás módszertanán, vagy épp melyek a jövőbeli terveik. A válaszokból több fontos következtetést is levonhattak: kiderült, hogy a remetei gyermekek közel fele itthon képzeli el a jövőjét, nyolcadik osztálytól ez azonban megváltozik, azaz akkor már többen mennének más településekre. A kutatás arra is rávilágított, hogy a tanulók java része értelmiségi szakmát választana, ezen belül többen tanári pályán folytatnák majd tanulmányaikat, mindemellett az is kiderült, hogy munkájukból kifolyólag a remetei édesapák csupán egyharmada tartózkodik itthon. Ezzel kapcsolatban a szakember kiemelte: a szülő hiánya főként a kisebbek iskolai teljesítményére nyomja rá a bélyegét. Az eredményekre hivatkozva Papp Z. Attila azt is kifejtette: a község széttagolt oktatási rendszere nagy valószínűséggel nem lesz fenntartható, emellett az is bizonyos, hogy azok a gyermekek, akik több évet jártak óvodába, jobban teljesítenek az iskolában. Hangsúly a kreativitáson A fórumon nemzetközi szakértők is részt vettek: Németh Szilvia, a magyarországi Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ vezetője otthoni pozitív példákat osztott meg a jelenlévőkkel, az Egyesült Királyságból érkező Paul Collard, a nemzetközi Kreativitás, Kultúra és Oktatás Alapítvány vezetője pedig a kreatív oktatás szakértőjeként szólalt fel. Utóbbi kifejtette, a gyermekek kíváncsiságának felélesztése és kreativitásának fejlesztése jelenti az elsődleges célt. Mint mondta, a foglalkozások java részét még nem találták ki, így a jövőben a gyermekek kell kitalálják azokat. – A világnak nem munkakeresőkre, hanem munkahelyteremtőkre van szüksége – hangsúlyozta, hozzáfűzve: tudomása van róla, hogy Gyergyóremetén nincs lehetőség új tantárgyak elindítására, ezért a meglévőket kell úgy tanítani, hogy azzal felkeltsék a diákok érdeklődését. A jelen lévő szülőktől és tanároktól pozitív visszajelzés érkezett, Laczkó-Albert Elemér, Gyer­gyó­remete polgármestere pedig kiemelte: fontos kilépni a komfortzónából, azaz mindenki részéről nyitottságra lesz szükség a folytatás érdekében. A településvezető mindemellett fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kezdeményezéssel az önkormányzat nem kíván politikai tőkét kovácsolni, senki ellen nem irányul, és arról sincs szó, hogy megszüntetnék valamelyik iskolát, vagy összevonnák azokat. Kiemelték: a hároméves program eredménye csak később mutatkozik meg, az eredményesség érdekében pedig további szakembereket is bevonnának a programba. Kertész László


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!