Tízezer fölé nőtt tavaly a hazai biogazdálkodásban hivatalos módon részt vevő termelők, feldolgozók és kereskedők száma. Ökológiai gazdálkodást pedig immár közel 300 ezer hektáron folytatnak – derül ki a mezőgazdasági minisztérium adataiból. A hazai ökogazdálkodók helyzete azonban mégsem ennyire rózsás. Értékesítésre előkészített alma. Felárat ér a bio módon előállított termék                             Fotó: Domján Levente Gyarapszik ugyan, de hazai viszonylatban a biogazdálkodás továbbra sem érte el az indokolt és a lehetséges szintet, annak ellenére sem, hogy az elmúlt esztendőben növekedés mutatkozott. Ennek megvannak a maga szubjektív és objektív okai. Túl a tízezren A szaktárca illetékesei szerint romániai viszonylatban is hovatovább fokozódik a fogyasztói érdeklődés a biotermékek iránt, s ennek egyenes következményeként erőteljesen fejlődik a biogazdálkodás. Lehet, hogy ebben az állításban van némi túlzás, mert országunk mezőgazdasági területének 2-3 százalékán folyik ilyen típusú gazdálkodás. Az igaz viszont, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által közölt hivatalos adatok szerint az ökologikus mezőgazdaságban tevékenykedő termelők és bejegyzett feldolgozók száma a múlt esztendőben elérte a 10 218-at. Ez rekordot jelent. Az ökológiai bizonylattal rendelkezők közül a legtöbb tényleges termelő volt, szám szerint 9400, ezt követték a forgalmazók, szám szerint 300-an, 280 feldolgozó is szerepelt a nyilvántartásban, valamint 37 importőr és 48 exportőr. A minisztérium adatai szerint megművelt területek 300 ezer hektár körül voltak. A területi megoszlás tekintetében a listavezető Szatmár megye, ahol biogazdálkodói bizonylattal tavaly 944-en rendelkeztek, ezt követte Szilágy megye 767 fővel és Suceava 679-cel. Erősödő konkurencia A szektorban tevékenykedők szerint igen „nyűgös” a biogazdálkodás, azaz sok gonddal jár, és elég körülményes olyan árakon értékesíteni termékeiket, amelyek biztosítják a nyereséget is. Ugyanakkor gondot okoz – nem is kicsit – a tisztességtelen konkurencia, mert sokszor egyes üzletek polcain és főleg különböző vásárokon bio megnevezéssel sózzák rá a vásárlókra az ökogazdálkodással köszönőviszonyban sem álló termékeket. A nagy áruházláncok a legtöbb hazai ökogazdálkodó számára pedig el sem érhetők, amiatt, hogy nem képesek folyamatosan és megfelelő mennyiségben szállítani a kínált terményt vagy terméket. És amúgy is: a hazai piacot jobbára eluralták az importból származó, mindenekelőtt Görögországból és Spanyolországból behozott áruféleségek, amelyek árai lényegesen kisebbek, mint a hazaiaké. Ellenőrzik a tanúsítókat Az ökológiai termeléssel kapcsolatosan egyébként a Hivatalos Közlönyben február 18-án megjelent egy rendelet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek ama 2020/36-os rendeletéről van szó, amely révén módosította az ökológia mezőgazdasági termelés felügyeleti és tanúsítvány­kibocsátási szerveinek a felülvizsgálati rendszerei megszervezésére vonatkozó 2016/895-ös rendeletét. Ennek a rendeletnek a kibocsátására az Európai Bizottság ama 2008/889-es rendelete előírásainak alapján került sor, amely az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 2007/834-es rendelet részletes végrehajtási szabályainak a megállapítására vonatkozik. Kétségtelen, hogy helye van a hazai bioterméknek is, sőt minél többnek az üzletek polcain. Az igaz, hogy igényesebb a biogazdálkodás, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy azt szubvenciók révén támogatják, amelynek átlagértéke a tavaly a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől származó adatok szerint hektáronként 400 euró volt.

Hecser Zoltán