Kormányzati szinten, de már az év elején felmerült a szeptembertől esedékes nyugdíjemelés „visszafogása”, nevezetesen a jelenleg is hatályos jogszabályban előírt 40 százalékos nyugdíjpontérték-növelésnél jóval kisebb arányú. Hogy milyen arányú, arról nem szólt a fáma, a legilletékesebbek is csak azt emlegették, hogy tiszteletben tartják a törvényt, de azt sajátos módon értelmezték. Igen, mert azt határozottan sem a kormányfő, sem a kormánytagok nem erősítették meg, hogy az igenis 40 százalékos lesz, mint ahogy az államelnök is csak emelést jósolt, tartózkodva a számszerűsítéstől. Most mintha körvonalazódni látszana a szóban forgó emelési arány… Az utóbbi hetek során ismét a közbeszéd témáját képezte (párhuzamosan a járvány miatti korlátozó intézkedések fellazítási távlataival) a nyugdíjpont értéke megemelésének a körbejárása. A kormánypárt és az ellenzéki pártok politikusai, valamint szakelemzők boncolgatták a megemelés többé-kevésbé megalapozott vagy éppenséggel a realitások talajától elrugaszkodó lehetőségeit. Valóságos tippverseny alakult ki, s még az sem biztos, hogy abba ne kapcsolódtak volna bele a fogadóirodák is, de hát ebben az időszakban azok ajtói zárva. Szinte napi rendszerességgel röpködtek az arányszámok, kezdve a 0 százaléktól el egészen a jelenleg is érvényes jogszabályban rögzített 40 százalékig. Meglátásokban, érvekben és ellenérvekben sem volt hiány, no meg annak felemlegetésében sem, hogy a szóban forgó jogszabályozásra, az új nyugdíjtörvényre, a 2019/127-es törvényre, valamint a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet vonatkozó előírására annak idején áldását adta a jelenlegi kormánypárt is, akárcsak az államelnök. A hangzavar az elmúlt hét folyamán mintha kezdett volna letisztulni. Előbb a kormányfő jelentette ki, hogy igenis lesz nyugdíjemelés, de csak a valós lehetőségek arányában, s hogy az tételesen mit is jelent(ene), arra csak a féléves eredmények kielemzésének a tükrében lehet érdembeli választ adni, azaz majd július folyamán. Szombaton este Cîțu pénzügyminiszter az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott, a Standard& Poor’s hitelminősítő előrejelzésével kapcsolatos, interjújában kitért arra is, hogy valószínűsíthető a 10 százalékos nyugdíjemelés. Azt hangoztatva, hogy ezt tartja lehetségesnek a hitelminősítő intézet is. A nyugdíjasok érdekképviseletei, egyes ellenzéki politikusok, illetve szakelemzők reakciója sem maradt el, akik kemény kifogásokat emeltek, azt hangoztatva, hogy az a 10 százalék nem jelent valós és érdemleges nyugdíjemelést. Hajlamosak vagyunk részben igazat adni nekik. Igen, mert vitathatatlan, hogy a 10 százalékos emelés egy fikarcnyival sem fogja „izmosítani” a nyugdíjasok vásárlóerejét, azaz a nyugdíjak reálértékét. És ezt megpróbáljuk alátámasztani egy virtuális számítással is. Amennyiben szeptember 1-től 10 százalékkal emelkedne a nyugdíjpont értéke, akkor ez éves viszonylatban havonkénti 3,3 százalékos nyugdíjemelést jelentene. Ez az arányszám kisebb, mint a múlt esztendei infláció, amely 3,4 százalékos volt. Amennyiben viszont szeptembertől 40 százalékkal emelkedne a nyugdíjpont értéke, akkor az éves viszonylatban havi 13 százalékos átlagos nyugdíjemelést jelentene. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy annak idején nem véletlenül esett a számítás a 2020. szeptember 1-től esedékessé váló ilyen arányú emelésre, amely úgymond kárpótolta volna, illetve kárpótolná a nyugdíjasokat a megelőző 8 hónap során megtapasztalt elvonásokért. Ugyanakkor egy valós jövedelemgyarapodást jelenthetne. Lehet, hogy a valós gyarapodásra most nincsenek valós lehetőségek. Ugyancsak a virtuális számítások szerint (szem előtt tartva az átlagos bruttó bér 2019-es esztendei növekedési arányát is) valahol 30 százalék körül kellene elhelyezkedjen a nyugdíjpont értékének az indexálása. Ez pedig a 2020-as esztendő viszonylatában azt jelentené, hogy havi átlagban 10 százalékkal válhatna értékesebbé a nyugdíjpont. Sajnos a virtuális számításokat nemigen lehet készpénzként kezelni…

Hecser Zoltán