Az új típusú koronavírus-járvány elleni védőoltások adminisztrációja, valamint a magyar ajkú lakosság oltakozási hajlandóságának növelése folyamatosan készenlétben tartotta a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság szak­em­be­reit. Dr. Tar Gyöngyi igazgatót tapasztalatokról, álhírekről, közösségi felelősségvállalásról kér­dez­tük. Kiemelte: akik azt hangoztatják, hogy hamarosan véget ér a járvány, áltatják magukat és indokot keresnek arra, hogy ne oltassák be magukat. – Járványügyi szempontból hogyan jellemezné a 2021-es évet? – Tulajdonképpen a 2020-ban kezdődött pandémia folytatása volt, amely Hargita megyében szomorú következményekkel járt. Sok áldozattal, sok fölösleges veszteséggel és szenvedéssel teli évet zárunk, mindezt viszont meg lehetett volna előzni jobb átoltottsági aránnyal. – Melyek voltak a legfőbb tapasztalatok? – Rá kellett ébrednünk, hogy mennyire alacsony az egészségértés, milyen hiányos az egészségügyi műveltség vidékünkön. Emiatt sajnos az oltások elfogadása is nehézséget jelent sokak számára, így nyilvánvalóvá vált, hogy rengeteget kell dolgozni azért, hogy az emberek megértsék a megelőzés fontosságát. Sajnos csak a gyermekkorban elkezdett egészségügyi neveléssel lehet tényleges változásokat elérni a szemléletmódban. Rá kell ébreszteni mindenkit, hogy a megelőzés az egyetlen olyan módszer, amely amellett, hogy a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás, a szenvedéseket is segít elkerülni, minimalizálja a veszteségeket. Ugyanakkor, 2021-ben láttuk azt is, ahogy polarizálódott a társadalom. Elgondolkodtató, hogy mindezt egy egészségügyi kérdés váltotta ki. Óriási szakadék tátong a különböző társadalmi rétegek és műveltségi szintek között. Azt hiszem, ez a felismerés volt a legszomorúbb abban az évben. – 2020-ban a fegyelem, a szabályok betartása volt jellemző a társadalomra, 2021-ben, az oltás megjelenésével mi változott? – Hargita megyében 2021. január 4-én jelent meg az oltás lehetősége. Ekkor még nagy várakozás, érdeklődés övezte a vakcinákat, sőt akkora volt a lelkesedés, hogy az emberek nem tudtak elég hamar regisztrálni. Aztán, február–március folyamán bekövetkezett a törés, és útnak indultak az álhír- és tévhitáradatok az interneten. Ezek tulajdonképpen fókuszált támadások voltak az oltások ellen. S habár kezdetben még irigyeltük a bukarestieket, ahol hamarabb oltóanyaghoz jutottak az emberek, mint itt, lassan mindez teljesen átfordult kételkedésbe, elutasításba. Hiába volt a kezdeti népszerűség. Persze az is elképzelhető, hogy az oltásellenesek már a kezdetekkor is jelen voltak, de halkabban és jelentéktelenül. Igazán akkor álltak sokan az ő pártjukra, amikor az összehangolt propaganda terjedni kezdett a székelyföldiek által látogatott csatornákon. Mindez nem véletlen, hanem egy összehangolt támadás volt az internet világából. Idővel, reméljük, az is kiderül majd, hogy kik voltak a főkolomposok. Sajnos emiatt a mi vidékünkön széles körben elutasítottak egy olyan lehetőséget, amely emberéleteket menthetett volna meg. Ez a fajta hozzáállás és a vírustagadás odavezetett, hogy 2020 és 2021 között egy kisebb falu tűnt el Hargita megye térképéről, hiszen több mint 850 ember hunyt el eddig a járvány következtében. Ők ma is élhetnének, ha igénylik valamelyik védőoltást. A statisztikák beigazolták, hogy esetünkben is az igazolt Covid-halálozás több mint 95 százalékát az oltatlanok teszik ki. Ugyanakkor, látjuk azt a környező országokban, ahol tombol a járvány az új, omikron variáns miatt, hogy az oltottak körében nem jellemzők a súlyos tünetek, a kórházak, intenzív terápiás ágyak nincsenek leterhelve, és nem olyan kétségbeejtő a helyzet, mint amilyen Hargita megyében volt idén ősszel. Tulajdonképpen már nálunk is kopogtat az újabb hullám, és azok, akik azt hiszik, hogy megúsztuk, tévednek. Itt is bekövetkezik az, ami máshol, csak sokkal több halálesettel és szenvedéssel járhat. Még akkor is, ha azzal áltatjuk magunkat, hogy ez egy enyhébb variáns lesz. – Mit gondol a mostanában népszerű jóslatról, miszerint az omikron után nem lesz több mutáció és 2022-ben véget ér a járvány? – Ezt senki nem tudja most megjósolni. Emlékezzünk vissza, hogy a delta-variáns esetében is arra számított mindenki, hogy enyhébb tüneteket okoz. Ehhez képest október-november folyamán eddig még nem tapasztalt mértékben ugrott meg a Covidhoz köthető elhalálozások száma. Minden létező negatív rekord megdőlt nálunk, négyszázzal több haláleset következett be, mint 2019-ben ebben az időszakban. Akik azt hangoztatják, hogy hamarosan véget ér a járvány, áltatják magukat és önigazolást keresnek arra, hogy nem oltatták be magukat. Elegendő átoltottsággal ugyanis már hamarabb is véget érhetett volna mindez, és semmi garancia nincs arra, hogy a 2022-es évben lecseng. Persze mindannyian örülnénk annak, ha ez a forgatókönyv bekövetkezne, és véget érne a járvány, hiszen az egészségügyi dolgozókat nagyon próbára tette ez az időszak. Ennek ellenére tudatosítanunk kell, hogy akármikor elterjedhet egy olyan vírusmutáció, amely másként viselkedik, akár agresszívabban is, mint az eddigiek. Erre pedig főként az alacsony átoltottságú vidékeken van esély. Sőt, az omikron is szenvedhet olyan mutációkat, amelyek veszélyesebbé teszik. Tehát nemcsak a terjedési sebessége lesz nagyobb, de súlyosabb tüneteket is produkálhat. Ugyanígy történt a delta-variáns esetében is, amely a kezdeti remények után nemcsak az idősek és krónikus betegek, de még az egészséges fiatalok körében is szedett áldozatokat. Jó lenne megérteni, hogy amikor élő szervezetekről van szó, nem lehet jósolni. Valószínűség-számításokat végezhetünk ugyan, de biztosra nem lehet megmondani, hogy mi várható. Mindenesetre mi már most elkezdtük a felkészülést az újabb járványhullámra. Tudjuk azt, hogy ahol sok esetet regisztrálnak, onnan sokkal több súlyos beteg kerül ki, főleg a nálunk mostanában divatba jött hozzáállással. Megtapasztaltuk, hogy a páciensek gyakorlatilag az utolsó pillanatban, amikor már fuldokoltak, akkor jelentkeztek orvosnál, akkor kérték az egészségügyben dolgozók segítségét. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az öngyógyítás nagyon bizonytalan módszer, én senkinek sem ajánlom ezt a praktikát, a covidosokra valahogy jellemző, hogy alulértékelik a helyzetük súlyosságát. – Összesen hány adag oltást adtak be Hargita megyében? – Január 4-től a karácsony előtti időszakig 230 050 adag oltóanyagot szállítottunk a Hargita megyei oltóközpontoknak. Ezekből az első adag oltást 106 555 személy kapta meg, közülük 96 359-en voltak Hargita megyei lakosok. Teljes átoltottsággal 94 506 személy rendelkezik, az igénylők közül 84 185-en voltak Hargita megyeiek. A harmadik dózist, amelyet szep- tember 28-tól adminisztrálunk, összesen 27 574 embernek adták be a megyei oltóközpontokban. Ezekből az adatokból is látszik, hogy az oltottsági arány még mindig nagyon alacsony, alig éri el a harminc százalékot. – Mindennek tükrében mi várható az új évben? – A következő hullám. A közeli perspektíva legalábbis erre utal, hiszen az ünnepek alatt alig volt napi 2-3 új esetünk a megyében, de utána való hétfőn már 24 pozitív esetet igazoltunk. Ez azt jelenti, hogy a tízszeresére emelkedett a naponta igazolt esetek száma. Nagyon meredek emelkedést tapasztalunk, és ha nem is ilyen ritmusban, de hamarosan ide is elérkezik az omikron-járványhullám. Nagyon függ a közösségi felelősségvállalástól a jövőbeli helyzet. Ha növekszik az átoltottság és a fegyelem, akkor kevesebb veszteséggel vészelhetjük át az előttünk álló időszakot, ha nem, akkor súlyos következményekre számítunk. Végül is előbb-utóbb mindenki védetté válik az új típusú koronavírussal szemben, csak az a kérdés, hogy milyen módon, milyen áron. Aki nem az oltást, hanem a betegséget választja, az nagy kockázatnak teszi ki nemcsak saját magát, de a családját is. Én felelősebb hozzáállást és bölcsebb, nyitottabb, egészségügyi szemléletet várnék az új évre, habár tudom, hogy a jelenlegi helyzet nem fog egyik percről a másikra változni. Sok múlik a fiatalságon, az új generáción, amely jó példával járhat a harmincas-negyvenes generáció előtt, hiszen ők a leggyengébben oltottak.

Fazakas Bea