erős felhőzet
szórványos felhőzet
Növekedőfélben az alkalmazottak száma
Tegnapi lapszámunkban már utaltunk arra, hogy a költségvetési bevételek további gyarapítása szempontjából döntő jelentősége lehet az alkalmazottak száma hovatovábbi növekedésének. Az egyik hazai közpénzügyi szakértő úgy fogalmazott, hogy ez lehet az egyetlen reménység az idei költségvetés számára. Feltételezhető, hogy ezt abban az összefüggésben mondta, miszerint a jövedelmi adóból, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulások gyarapodásából befolyt összegek jelenthetik a fedezetet a közszférai bérek megemelése jelentette költségvetési kiadásokra. Amúgy az első évnegyedi költségvetési helyzetjelentésből is ez olvasható ki. Nézzük meg, miként is alakultak a bérszintek és milyen növekedés mutatkozott az alkalmazotti állomány tekintetében.
[caption id="attachment_48842" align="aligncenter" width="1000"]
Valentina Saygo: A minimálbér megemelésének meghatározó szerepe volt[/caption]
Az április 20-i kormányülésen Grindeanu kormányfő többek között azt hangoztatta, hogy a bér és jövedelemadóból származó 15,8%-os bevételnövekedés hátterében megvolt a maga szerepe annak is, hogy országos viszonylatban az első évnegyed folyamán 60 000 új munkahely teremtődött. Másnap erre a számadatra rálicitált Liviu Dragnea pártelnök, aki 70 000 új munkahellyel dicsekedett, majd később a munkaügyi tárca vezetője, Olguța Vasilescu „nyelvmester”, aki már 92 000-ről beszélt. Megpróbáltunk utánanézni ezeknek a számadatoknak, de azok forrására nem bukkantunk sem az Országos Statisztikai Intézet, sem pedig a Munkaügyi Felügyelőségek adattárában. Lehet, hogy az említett tisztségviselőknek megvannak a maguk értesülései. A magunk részéről mégis fenntartásokat, kétségeket fogalmaznánk meg e számadatok kapcsán. Nem vitás azonban, hogy az elmúlt esztendő során gyarapodott a munkahelyek száma. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait tanulmányozva az derül ki, hogy 2016 decemberében 161 100 alkalmazottal többet foglalkoztattak országos viszonylatban, mint 2015 decemberében. Ilyenképpen pedig a múlt esztendő végén az alkalmazottak száma meghaladta a 4,73 milliót, megközelítve az egykori rekordszintet, a 4,8 milliós állományt. Ez mindenképpen örvendetes, de ugyanakkor megerősíti ama feltételezésünket, miszerint nehezen hihető, hogy az elmúlt esztendő végét követő három hónap alatt nemigen kerülhetett sor több mint 60 000 új munkahely megteremtésére. Az viszont igaz, hogy országos viszonylatban meglepően, sőt esetenként aggasztóan sok a betöltetlen munkahely, illetve az, hogy gyakorta több mint problematikus egyes szektorokban a meglévő munkahelyek betöltése megfelelő tapasztalattal és képzettséggel rendelkező személyekkel. Vonatkozik ez például az IT-szektorra, a gépkocsikomponens-gyártásra, illetve azokra a településekre, régiókra, ahol az utóbbi tíz-tizenöt esztendő során erőteljesebbnek bizonyult a gazdasági fejlődés, valamint jelentősebb külföldi befektetésekre került sor. Tehát pillanatnyilag egy ellentmondásos helyzet alakult ki, nevezetesen vannak olyan települések, megyék, illetve régiók, ahol szakképzett munkaerőhiánnyal küszködnek, másutt pedig munkaerő-felesleg mutatkozik, ami megnyilvánul a munkanélküliségi arányszámban is. Sajnos, ez utóbbi esetekben rendszerint a munkaerő-felesleget a szakképzetlen személyek jelentik.
Csupán néhány megyében
Az új munkahelyek területi megoszlását, azaz térképét tanulmányozva az derül ki, hogy a már említett időszakban közel 80 000 új munkahely létesült Bukarestben, Temes, Ilfov, Kolozs és Bihar megyékben. Azaz az országos viszonylatban létrejött új munkahelyeknek mintegy 50%-a. A listavezető Bukarest volt, ahol a 2016-os esztendő folyamán több mint 35 ezer új munkahely teremtődött, azt követte Temes, Ilfov és Kolozs megye, mindegyik több mint 10 000 új munkahellyel. Amúgy egyetlen megye esetében csökkent a munkahelyek száma, nevezetesen Gorj megyében, ahol az Olténia Energetikai Komplexum esetében tömeges elbocsátásra kerül sor, több mint 2000 alkalmazottéra, s azok közül 2016-ban 354 vált munkanélkülivé. Van néhány megye, ahol csak valamelyes mértékben nőtt a munkahelyek száma, nevezetesen kevesebbel, mint ezerrel, s ezek között van Szilágy, Tulcea, Teleormani, Giurgiu és Mehedinți megye. Egy külön csoportot alkotnak azok a megyék, amelyek esetében 1001–1500 fővel gyarapodott az alkalmazotti állomány. Ezek közé tartozik megyénk is együtt Kovászna megyével 1230-as, illetve 1309-es létszámgyarapodással. A dolgok ilyenszerű alakulása megmutatkozott és megmutatkozik az adott megyék esetében a jövedelmi adókból és a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek tekintetében is. Igen, mert ahol többen dolgoznak, ott elméletileg több pénz folyhat be az állami költségvetésbe is, többek között a jövedelmi adóból. Az is igaz viszont, hogy e tekintetben megvan a maga nem kis szerepe az átlagos bérszintnek is.
Ahol többen, ott többet is
A munkahelyek dinamikájának a bérszintekével való összevetéséből az derül ki, hogy rendszerint azokban a megyékben a legnagyobbak az átlagbérek, amelyek a legnagyobb számú alkalmazottat is foglalkoztatják. Ennek megvan a maga gazdasági, társadalmi magyarázata, de most ebbe ne bonyolódjunk bele. Maradjunk a tényeknél: Bukarestben a múlt esztendei átlagos nettó bér értéke közel 2900 lej volt, ez mintegy kétszerese a megyénkbelinek. Számszerűen: Bukarestben 2016-ban a havi átlagos nettó bér 2857 lej volt, Hargita megyében pedig 1483 lej. Ugyanakkor Bukarestben minden második lakosnak munkahelye van, Hargita megyében öt lakosból csak egy dolgozik, mármint alkalmazotti minőségben, az alkalmazási ráta alig 21,6%-os lévén. Egyébként országos viszonylatban az alkalmazási ráta 2016-ban elérte a 24%-ot. Tetszik, nem tetszik, még egy Hargita megyei példát kell felhoznunk: az elmúlt esztendő végén megyénkben a munkanélküliségi ráta 5,7%-os volt, a fővárosban pedig 1,6%-os (amúgy az országos átlagráta 4,7% volt). Az átlagbér tekintetében megemlítendő az is, hogy 2016-ban, amint már nemrégiben beszámoltunk, annak havi átlagos szintje (a nettó béré) 2088 lej volt, ami 12%-os növekedést jelent, míg Bukarestben ez az arány elérte a 36%-ot. Ugyanakkor a Hargita megyei havi átlagos nettó bér 28%-kal volt alacsonyabb, mint az országos átlag. E tekintetben megemlítendő az is, hogy az ország 17 megyéjében a havi átlagos nettó bér kevesebb volt, mint 1700 lej. Amint már arra utaltunk, ebbe a kategóriába tartozott megyénk is, de Teleormani, Suceava, Szatmár, Bihar, Beszterce-Naszód, Kovászna, Buzău és Hunyad megye is. Talán nem véletlenül tartják egyes szakelemzők indokoltnak azt az állítást, miszerint a megyei átlagbérek rangsorolásában tükröződik azok fejlettségi szintje is.
A minimálbér „szerepvállalása”
Egyes szakértők szerint a jövedelmi adóból származó állami költségvetési bevételek, illetve a társadalombiztosítási költségvetésnek a hozzájárulásokból származó bevételeinek gyarapodása főleg az országos garantál minimál bruttó bér megemelésének a javára írható, nevezetesen 1250 lejről 1450 lejre. Ez 16%-os növekedést jelent, s ezt az arányszámot összevetve a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó költségvetési bevételek alakulásával, el kell ismernünk, hogy a kettő között szoros összefüggés van. Valentina Saygo, az Ask for Accounting pénzügyi tanácsadó cég vezető elemzője szerint egyértelmű, hogy a minimálbér megemelésének döntő szerepe volt a jövedelmi adóból és a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó költségvetési bevételek látványos gyarapodásában az első évnegyed folyamán. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy továbbra is túlontúl sok azoknak a száma, akik javadalmazása nem haladja meg a minimálbér szintjét, s azt kiegészítik „másabb” eljárások, módok révén. Ezt a feltételezését arra alapozta, hogy számos cég esetében a minimálbér megemelését nem követte a többi bérszint arányos kiigazítása. Van egy másik számítás is: minden ezer olyan alkalmazott esetében, akik az országos átlagos nettó bérben részesülnek, az állam jövedelmiadó- és társadalombiztosítási hozzájárulás formájában közel 20 millió lej bevételi forrásra tesz szert. Nos, amennyiben az idén is sikerül megőrizni az új munkahelyek megteremtésének tavalyi ritmusát, akkor ez esztendő végére az alkalmazottak száma meghaladhatja az ötmilliót. Nos, egy ilyen arányú növekedésnek már meglehet a súlya a költségvetési bevételek olyan arányú növekedésében, amely egyrészt fedezetet teremt a közszférai személyzet kilátásba helyezett megemelt béreinek a fedezésére, azaz a költségvetési személyzeti kiadások fedezésére.
Hecser Zoltán
Valentina Saygo: A minimálbér megemelésének meghatározó szerepe volt[/caption]
Az április 20-i kormányülésen Grindeanu kormányfő többek között azt hangoztatta, hogy a bér és jövedelemadóból származó 15,8%-os bevételnövekedés hátterében megvolt a maga szerepe annak is, hogy országos viszonylatban az első évnegyed folyamán 60 000 új munkahely teremtődött. Másnap erre a számadatra rálicitált Liviu Dragnea pártelnök, aki 70 000 új munkahellyel dicsekedett, majd később a munkaügyi tárca vezetője, Olguța Vasilescu „nyelvmester”, aki már 92 000-ről beszélt. Megpróbáltunk utánanézni ezeknek a számadatoknak, de azok forrására nem bukkantunk sem az Országos Statisztikai Intézet, sem pedig a Munkaügyi Felügyelőségek adattárában. Lehet, hogy az említett tisztségviselőknek megvannak a maguk értesülései. A magunk részéről mégis fenntartásokat, kétségeket fogalmaznánk meg e számadatok kapcsán. Nem vitás azonban, hogy az elmúlt esztendő során gyarapodott a munkahelyek száma. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait tanulmányozva az derül ki, hogy 2016 decemberében 161 100 alkalmazottal többet foglalkoztattak országos viszonylatban, mint 2015 decemberében. Ilyenképpen pedig a múlt esztendő végén az alkalmazottak száma meghaladta a 4,73 milliót, megközelítve az egykori rekordszintet, a 4,8 milliós állományt. Ez mindenképpen örvendetes, de ugyanakkor megerősíti ama feltételezésünket, miszerint nehezen hihető, hogy az elmúlt esztendő végét követő három hónap alatt nemigen kerülhetett sor több mint 60 000 új munkahely megteremtésére. Az viszont igaz, hogy országos viszonylatban meglepően, sőt esetenként aggasztóan sok a betöltetlen munkahely, illetve az, hogy gyakorta több mint problematikus egyes szektorokban a meglévő munkahelyek betöltése megfelelő tapasztalattal és képzettséggel rendelkező személyekkel. Vonatkozik ez például az IT-szektorra, a gépkocsikomponens-gyártásra, illetve azokra a településekre, régiókra, ahol az utóbbi tíz-tizenöt esztendő során erőteljesebbnek bizonyult a gazdasági fejlődés, valamint jelentősebb külföldi befektetésekre került sor. Tehát pillanatnyilag egy ellentmondásos helyzet alakult ki, nevezetesen vannak olyan települések, megyék, illetve régiók, ahol szakképzett munkaerőhiánnyal küszködnek, másutt pedig munkaerő-felesleg mutatkozik, ami megnyilvánul a munkanélküliségi arányszámban is. Sajnos, ez utóbbi esetekben rendszerint a munkaerő-felesleget a szakképzetlen személyek jelentik.
Csupán néhány megyében
Az új munkahelyek területi megoszlását, azaz térképét tanulmányozva az derül ki, hogy a már említett időszakban közel 80 000 új munkahely létesült Bukarestben, Temes, Ilfov, Kolozs és Bihar megyékben. Azaz az országos viszonylatban létrejött új munkahelyeknek mintegy 50%-a. A listavezető Bukarest volt, ahol a 2016-os esztendő folyamán több mint 35 ezer új munkahely teremtődött, azt követte Temes, Ilfov és Kolozs megye, mindegyik több mint 10 000 új munkahellyel. Amúgy egyetlen megye esetében csökkent a munkahelyek száma, nevezetesen Gorj megyében, ahol az Olténia Energetikai Komplexum esetében tömeges elbocsátásra kerül sor, több mint 2000 alkalmazottéra, s azok közül 2016-ban 354 vált munkanélkülivé. Van néhány megye, ahol csak valamelyes mértékben nőtt a munkahelyek száma, nevezetesen kevesebbel, mint ezerrel, s ezek között van Szilágy, Tulcea, Teleormani, Giurgiu és Mehedinți megye. Egy külön csoportot alkotnak azok a megyék, amelyek esetében 1001–1500 fővel gyarapodott az alkalmazotti állomány. Ezek közé tartozik megyénk is együtt Kovászna megyével 1230-as, illetve 1309-es létszámgyarapodással. A dolgok ilyenszerű alakulása megmutatkozott és megmutatkozik az adott megyék esetében a jövedelmi adókból és a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek tekintetében is. Igen, mert ahol többen dolgoznak, ott elméletileg több pénz folyhat be az állami költségvetésbe is, többek között a jövedelmi adóból. Az is igaz viszont, hogy e tekintetben megvan a maga nem kis szerepe az átlagos bérszintnek is.
Ahol többen, ott többet is
A munkahelyek dinamikájának a bérszintekével való összevetéséből az derül ki, hogy rendszerint azokban a megyékben a legnagyobbak az átlagbérek, amelyek a legnagyobb számú alkalmazottat is foglalkoztatják. Ennek megvan a maga gazdasági, társadalmi magyarázata, de most ebbe ne bonyolódjunk bele. Maradjunk a tényeknél: Bukarestben a múlt esztendei átlagos nettó bér értéke közel 2900 lej volt, ez mintegy kétszerese a megyénkbelinek. Számszerűen: Bukarestben 2016-ban a havi átlagos nettó bér 2857 lej volt, Hargita megyében pedig 1483 lej. Ugyanakkor Bukarestben minden második lakosnak munkahelye van, Hargita megyében öt lakosból csak egy dolgozik, mármint alkalmazotti minőségben, az alkalmazási ráta alig 21,6%-os lévén. Egyébként országos viszonylatban az alkalmazási ráta 2016-ban elérte a 24%-ot. Tetszik, nem tetszik, még egy Hargita megyei példát kell felhoznunk: az elmúlt esztendő végén megyénkben a munkanélküliségi ráta 5,7%-os volt, a fővárosban pedig 1,6%-os (amúgy az országos átlagráta 4,7% volt). Az átlagbér tekintetében megemlítendő az is, hogy 2016-ban, amint már nemrégiben beszámoltunk, annak havi átlagos szintje (a nettó béré) 2088 lej volt, ami 12%-os növekedést jelent, míg Bukarestben ez az arány elérte a 36%-ot. Ugyanakkor a Hargita megyei havi átlagos nettó bér 28%-kal volt alacsonyabb, mint az országos átlag. E tekintetben megemlítendő az is, hogy az ország 17 megyéjében a havi átlagos nettó bér kevesebb volt, mint 1700 lej. Amint már arra utaltunk, ebbe a kategóriába tartozott megyénk is, de Teleormani, Suceava, Szatmár, Bihar, Beszterce-Naszód, Kovászna, Buzău és Hunyad megye is. Talán nem véletlenül tartják egyes szakelemzők indokoltnak azt az állítást, miszerint a megyei átlagbérek rangsorolásában tükröződik azok fejlettségi szintje is.
A minimálbér „szerepvállalása”
Egyes szakértők szerint a jövedelmi adóból származó állami költségvetési bevételek, illetve a társadalombiztosítási költségvetésnek a hozzájárulásokból származó bevételeinek gyarapodása főleg az országos garantál minimál bruttó bér megemelésének a javára írható, nevezetesen 1250 lejről 1450 lejre. Ez 16%-os növekedést jelent, s ezt az arányszámot összevetve a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó költségvetési bevételek alakulásával, el kell ismernünk, hogy a kettő között szoros összefüggés van. Valentina Saygo, az Ask for Accounting pénzügyi tanácsadó cég vezető elemzője szerint egyértelmű, hogy a minimálbér megemelésének döntő szerepe volt a jövedelmi adóból és a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó költségvetési bevételek látványos gyarapodásában az első évnegyed folyamán. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy továbbra is túlontúl sok azoknak a száma, akik javadalmazása nem haladja meg a minimálbér szintjét, s azt kiegészítik „másabb” eljárások, módok révén. Ezt a feltételezését arra alapozta, hogy számos cég esetében a minimálbér megemelését nem követte a többi bérszint arányos kiigazítása. Van egy másik számítás is: minden ezer olyan alkalmazott esetében, akik az országos átlagos nettó bérben részesülnek, az állam jövedelmiadó- és társadalombiztosítási hozzájárulás formájában közel 20 millió lej bevételi forrásra tesz szert. Nos, amennyiben az idén is sikerül megőrizni az új munkahelyek megteremtésének tavalyi ritmusát, akkor ez esztendő végére az alkalmazottak száma meghaladhatja az ötmilliót. Nos, egy ilyen arányú növekedésnek már meglehet a súlya a költségvetési bevételek olyan arányú növekedésében, amely egyrészt fedezetet teremt a közszférai személyzet kilátásba helyezett megemelt béreinek a fedezésére, azaz a költségvetési személyzeti kiadások fedezésére.
Hecser Zoltán
copy.jpg)
