A vadászati törvény módosítá­sát követelve a parlament előtt tüntetnek ma a romániai ju­hosgazdák. Az állattartók egy­részt a nyáj körül tartható kutyák létszámkorlátozása, más­részt a mezőgazdasági területeken a vadak mozgását zavaró, december 6. és április 24. közötti legeltetési tilalom ellen emelik fel hangjukat. A fővárosi demonstrációra Hargita megyéből közel százan utaznak. [caption id="attachment_18732" align="aligncenter" width="620"] Pásztorkutya az esztenán. Vadkár és kutyabaj Fotó: Domján Levente[/caption] Hargita megyéből is utaznak juhosgazdák a mai bukaresti, a parlament épülete előtt szervezett tüntetésre – tudtuk meg tegnap Fekete Endrétől, a Hargita megyei juhtenyésztők térségi szervezeteit tö­mörítő egyesület titkárától. El­mondta: a vadászati törvény ellen szervezett tiltakozó megmozdulásra a szervezők Hargita megyéből két autóbusszal – Szé­kely­keresztúrról, valamint Ma­ros­hé­vízről indulva – közel száz juhosgazdát várnak. Ne a vadász szabja meg, hol mikor legeltessenek Mint tegnap Bándi Zoltántól, a keresztúri szervezet elnökétől, a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének alelnökétől megtudtuk, a gazdáknak nem csupán a pásztorkutyák létszámkorlátozásával van problémájuk, hanem azokkal a tiltásokkal is, ami az idén elfogadott vadászati törvényben a haszonállatok legeltetését a december 6. és április 24. közötti időszakban még a gazdák saját tulajdonú legelőin is lehetetlenné teszik. Bándi állítja: a magánterületeken zajló legeltetésbe a vadásztársaságok érdekében ilyen formában senkinek nem lett volna joga beleavatkozni. – Felháborító és elfogadhatatlan, hogy valaki, egy kedvtelésből vadászó kívülálló nekem megszabja, hogy decembertől kimehetek-e az állataimmal a legelőmre vagy sem. Hol érvényesül a gazdának a saját területe, tulajdona feletti joga? Keresztúr környékén például enyhe az idő, így még most is lehet a juhokat legeltetni. Tőlünk mindenki a környezetkímélő megoldásokat kéri. Hát a legkörnyezetkímélőbb és legenergia-takarékosabb megoldás pont a legeltetés – hangsúlyozta Bándi. Nem elég a három kutya Hegyvidéken három kutya semmiképp sem elég a nyájak mellé – állítja lapunknak Fülöp László, a Gyergyóditrói Juhtenyésztők Egyesületének elnöke. – Aki nem hiszi, jöjjön el Ditró és Orotva környékére, és nézze meg, a medvéktől és a farkasoktól a juhokat hogyan lehet három kutyával megvédeni. Különösen olyan esztenákon, amelyek a falutól 35-40 kilométerre vannak – hangsúlyozta. A ditrói juhos-érdekképviselet vezetője emlékeztetett: környékükön idén nemcsak a haszonállatokat, hanem három embert is megtámadt a medve. – Idén is volt vadkár, s jövőre is lesz, mert rengeteg a medve is, a farkas is. A kutyák létszámát hiába növeljük, a medvét – ha a támadásra elszánta magát – sokszor tíz kutya sem állítja meg. Olyan gazda is van, aki kétszáz juha mellett ötven szarvasmarhát is legeltetett. A három kutyával mit fog kezdeni? – tette fel a kérdést Fülöp. A ditrói egyesület elnöke mindenesetre kíváncsian várja, hogy a mai bukaresti demonstrációjuk milyen eredményre vezet. Bándi Zoltán, a megyei egyesület alelnöke optimistább: úgy gondolja, panaszaik jogosságát a törvényalkotók is elismerik. – Ez a törvény, így ahogy most van, abszurd és gazdaellenes. Nagyon remélem, változtatnak rajta. A kutyák számának korlátozása is viccbe illő. Lehet ezt a kérdést szabályozni, csak nem így. Nem Magyarországon vagy Új-Zélandon élünk, ahol tavasszal kicsapják a juhokat és ősszel összeterelik, mert nincs természetes ellenségük. Hargita megyében szinte minden esztena ki van téve a vadkárnak, a vadtámadásnak – érvelt lapunknak a keresztúri szakember. Kutyák nélkül pásztorkodni nem lehet A december–április közötti legeltetési tilalmat ugyanakkor a Hargita megyei juhosgazdák közül sem tartja mindenki elfogadhatatlannak, főként, hogy Erőss Attila, a csíki juhosegyesület elnöke szerint a Csíki-medencében ilyen legeltetési lehetőség az év említett időszakában fel sem merülhet. A kutyák számára vonatkozó megkötéssel viszont annál több baja van. – Nem tartanánk egy kutyát se, ha nem lenne annyi vad. Redben van: a nyáj mellett három kutyát tartunk, de akkor intézzék el, hogy a környéken is csak egy medve legyen tíz helyett – mondja Erőss. A csíkszentmiklósi juhosgazda nem titkolta: sajátjaként idén is ezer egyedet számláló nyájat legeltetett, amihez további ezret a település juhtartóitól is felvállalt. A kétezer egyedes nyájra pásztorai húsz kutyával ügyeltek, de a nyár folyamán a medvék miatt gyakran ez se volt elegendő. Hasonlóan látja a kutyák létszámkorlátozásának problémáját Posztuly Mihály, a Kászoni Juhtenyésztők Egyesületének vezetője is, megjegyezve, az állatok őrzése nemcsak a juhászoknak, hanem a szarvasmarhatartóknak is fejtörést okoz. – Kutya nélkül a pásztor a farkassal, medvével szemben semmit sem tud tenni. Tehetetlenül kell végignézze, hogyan széleszti szét és öli meg a nyájat. Ráadásul a törvényben csak kutyák számáról beszélnek, holott a legtöbb esztenán – ott, ahol fejnek – a nyájból különválasztanak egy meddősereget, és külön egy kicsibárányos sereget. Ha a nyájra csak három kutya ügyelhet, akkor minden seregre jut majd egy kutya. A vaddal szemben mit ér az? Semmit – állítja meg lapunknak a kászoni juhosegyesület elnöke. Domján Levente