Az építőipari cégek száma nem csökkent jelentősen az utóbbi években, az építkezési vállalatok ugyanakkor több mint ötször annyi betöltetlen állást hirdettek meg idén év elején, mint két esztendővel ezelőtt. A munkaerőhiány és az áremelkedések miatt a kivitelező cégek sokkal óvatosabban vágnak bele a közbeszerzésekbe. [caption id="attachment_84702" align="aligncenter" width="1000"] Emberből sosem elég. Két éve 27 állást hirdettek meg, idén már 155-öt Fotó: László F. Csaba[/caption] Nem maradt visszhang nélkül a Közbeszerzési eljárások csapdája című, február 19-én megjelent cikkünk, amelyben építő-, illetve tervezőcégek képviselői nyilatkoztak lapunknak arról, hogy az elmúlt három évben bekövetkezett általános drágulás és az elavult hatástanulmányok miatt nem jelentkeznek a vállalatok a közbeszerzési eljárásokra. A gondolatmenetet folytatva most a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség és az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONCR) által rendelkezésünkre bocsátott tanulságos adatokat is közöljük. Kétkezi munkás kerestetik Mint arról korábban beszámoltunk, évértékelő beszélgetéseinken a vidéki polgármesterek gyakori panasza volt, hogy nem találnak kivitelező cégeket az uniós és kormányforrásokból finanszírozott beruházásaik gyakorlatba ültetéséhez. Ezt többnyire a munkaerőhiánnyal magyarázták. Ezzel szemben az építőipari cégek nincsenek megelégedve a közbeszerzési eljárások menetével, gyakran úgy ítélik meg, hogy túl nagy kockázatot vállalnak, ha pályáznak a közpénzből finanszírozott beruházásokra. Persze ők is elismerik, hogy a térséget évek óta sújtó munkaerőhiány is szerepet játszik abban, hogy korlátozott a hazai ipar kapacitása. Hargita megyében egyre nagyobb az építőipar munkaerőigénye. Az év kezdetétől február 15-ig összesen 155 állásajánlatot hirdettek meg a Hargita megyei építőipari cégek – közölte lapunk adatigénylésére a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM). A vállalatok elsősorban kőművest, festőt, ácsot, vízvezeték-szerelőt, építészmérnököt, villanyszerelőt és szakképzetlen munkaerőt keresnek. Az AJOFM által rendelkezésünkre bocsátott adatokból egyértelműen kiderül, hogy tavalyhoz képest is jelentősen megnőtt a betöltetlen állások száma az építőiparban. Tavaly ugyanis ugyanebben az időszakban „csak” 94 állást hirdettek meg az építőipari cégek, míg 2017-ben a betöltetlen állások szám az év elején 27 volt. A statisztikai adatok mellett ugyanakkor az AJOFM azt is közölte kérésünkre, hogy az építőcégek leginkább szakképzetlen munkásokat keresnek. Enyhe lemorzsolódás az építőiparban Az elmúlt öt évben ugyanakkor enyhe lemorzsolódás érhető tetten, ami a cégbíróságon bejegyzett, Hargita megyei, építőiparban tevékenykedő cégek számát illeti. Az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONRC) által kérésünkre rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok szerint jelenleg 865 ingatlanépítő cég működik Hargita megyében, öt évvel ezelőtt csupán néggyel több, azaz 869 működött. Érdekes, hogy az épületek építésére jogosult vállalkozások száma mindössze eggyel csökkent öt év alatt, 838-ról, 837-re. A közút- és vasútépítő vállalatok száma pedig még nőtt is eggyel, 37-ről 38-ra. A közművesítéssel foglalkozó cégek száma 25-ről 22-re, a kimondottan vízvezetéssel (és más folyékony anyagokkal) foglalkozó vállalatok száma 21-ről 15-re csökkent az elmúlt öt évben. Vigh Ádám, a Tectum Company Rt. építőipari cég ügyvezetője korábban lapunknak elmondta: a mindenkori kormány gyakorlata nem kedvezett az építőipari vállalatoknak, ugyanis azt a gyakorlatot alkalmazták, hogy egyszerre írtak ki nagyon sok közbeszerzési eljárást. Például idén február közepéig jóval nagyobb értékben hirdettek meg közbeszerzési eljárásokat, mint tavaly nyolc hónap alatt. A szakértő szerint a sok egyszerre meghirdetett munkára egyszerűen nem tud felkészülni az ágazat, más uniós országokban sokkal jobban beosztják időben a közbeszerzési eljárások kiírását. Mint részletezte: nem reális elvárás a hazai építőipari vállalatoktól, hogy alkalmazkodni tudjanak ahhoz, hogy egyik évben néhány százalékot csökken a beruházások száma, aztán a következő évben hirtelen 30-40 százalékkal megnő az elvégzésre váró munka mennyisége. Hozzáfűzte: rossz maga a közpénzből épülő beruházásokat szabályozó törvény és annak alkalmazása is. Nem új keletűek a problémák Egyik olvasónk, Tamás Béla levélben jelezte, hogy nem új keletűek a közbeszerzési eljárások körüli problémák. Mint írta: cégük 2007-ben közbeszerzési eljáráson elnyerte egy 9 millió lej és egy 6 millió lej értékű beruházás kivitelezési jogát. Mindkét közbeszerzési eljáráson a legalacsonyabb árajánlat volt a nyerő. A cég ugyan a vállalt 18 hónapos határidőn belül elvégezte a munkát, azonban tíz évbe került, amíg ki is fizették nekik. Az eredeti hatástanulmány ugyanakkor nem számolt az infláció hatásával. Később a közbeszerzést kiíró helyi önkormányzattal úgy kötöttek szerződést, hogy az mégis elszámolta az infláció miatt keletkező pluszköltségeket – 2007-ben még 3,55 lej volt az euró ára, de 2010-ben már 4,31 lejbe került az uniós valuta –, azonban a Számvevőszéknek ez nem tetszett. Az lett a vége, hogy a helyi önkormányzat beperelte a céget, a bíróság pedig megsemmisítette a szerződés inflációra vonatkozó részét, a vállalatnak pedig 340 ezer lejt kellett befizetnie az államkasszába „okozott anyagi kár” címen. – Jelenleg cégünk csak olyan közbeszerzési pályázaton vesz részt, amelynek forrásai előre biztosítottak és a helyi hatóság is megbízható forrást garantál. A több évre elnyúló infrastrukturális beruházásokon csak akkor fognak a cégek részt venni, ha azok legalább az euró árfolyama szerint aktualizáltak lesznek a hatástanulmányok elkészülte után is – vonta le a tanulságot a vállalkozó. Kiss Előd-Gergely