Az általános konszolidált költségvetés végrehajtására vonatkozó nyolc hónapi helyzetjelentést pénteken este hozta nyilvánosságra a közpénzügyi minisztérium. A jelentésből, a különböző számadatokat tartalmazó táblázatokból levonható legfőbb következtetés az, hogy az általános konszolidált költségvetés az első hét hónap során 5,1 milliárd lej értékű hiánnyal zárult. A múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva jelentős növekedéssel állunk szemben, hisz akkor annak értéke még csak 1,74 milliárd lej volt. Az igaz viszont, hogy a konszolidált költségvetés bevételei névleges értéken 2016 azonos időszakához viszonyítva 9%-kal növekedtek, elérve a 141,2 milliárd lejt. Ez a növekedés azonban nem nevezhető egészségesnek, bár Tudose kormányfő ennek ellenkezőjét állította. Hogy miért nem nevezhető egészségesnek? Azért, mert a bevételek növekedése tekintetében csak a jövedelmi adó, a társadalombiztosítási hozzájárulások esetében lehet kitenni a plusz jelt. A jövedelmi adóból származó bevételek valóban növekedtek, méghozzá jelentős mértében, nevezetesen 10,8%-kal, de az annak tulajdonítható, hogy a múlt esztendő második felében, valamint az év elején egyes közszférai szegmensek, illetve személyzeti kategóriák esetében növekedtek a bérek, s annak volt hozadéka a már említett költségvetési bevétel gyarapodása is. Az áfából, a jövedéki adóból származó bevételek tekintetében nem következett be kedvező fordulat, az előbbi esetében a zsugorodás 3,9%-os volt, az utóbbi esetében pedig 4,3%-os. Júliusban a kormány illetékesei szerint kedvező változás következett be, de hét hónap viszonylatában nemigen sikerült nagyobb bevételre szert tenni. Ez azért is furcsállandó, mert az irigylésre méltó gazdasági növekedés hátterében a fogyasztás növekedés áll, márpedig annak velejárója kellene hogy legyen az áfából származó bevételek „izmosodása” is. Lesújtó helyzetet tudatosít a külföldi vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek helyzete is: az arra fordított költségek 90%-kal voltak kisebbek, mint 2016 azonos időszakában. Továbbá a közberuházások értéke 19%-kal volt kisebb, mint tavaly. A területi-közigazgatási egységek esetében sem lehet kedvező fordulatról beszélni: még hat hónap viszonylatában azok együttes adósságainak értéke 181,4 millió lej volt, július végére elérte a 184 millió lejt. (Az adóslistára egyébként felkerült Madéfalva község is 210 000 lejes összeggel.) Beszűkült a mozgástér? Minden jel arra mutat, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy az elkövetkező hetek, hónapok során nemigen lehet számítani a helyzet látványos jobbulására. Azaz esetleg igen, bizonyos fiskális jellegű jogszabályozási intézkedések esetleges meghozatala révén. Azok egyike-másikát kilátásba is helyezték, de a kedvezőtlen visszhang, illetve a felületes és elhamarkodott előkészítés okán át kell gondolniuk a dolgokat. Erre lehet következtetni Tudose kormányfőnek a múlt hét végén elhangzott nyilatkozataiból is. Ilyen összefüggésben pedig utalhatunk arra is, hogy július elején még lehetségesnek tartották a költségvetés augusztus folyamán történő kiigazítását. Pénteken a kormányzati illetékesek beismerték, hogy erre már nincs lehetőség. Ugyanakkor azt is nyomatékolták, hogy egyes fiskális jellegű jogszabályozási intézkedésekre még ez esztendőben előreláthatólag október 1-jétől (mégis) sor kerül. Menetrend Marcel Ciolacu tárca nélküli kormányfőhelyettes pénteken azt nyilatkozta a költségvetés-kiigazítással kapcsolatosan, hogy annak véglegesítésére a jövő esztendei költségvetés tervezetének a kidolgozásával párhuzamosan kerül sor, s ez előbbi szeptember 20. körül válik esedékessé. Szeptember 5–7. között a kormányfő személyesen fog együttműködni a közpénzügyi minisztérium illetékeseivel, mint a 2018-as esztendei költségvetés, mind pedig az idei költségvetés kiigazítása vonatkozásában. Szeptember 7–10. között a szaktárcák, a fő hitelutalványozók tisztségviselői egyeztetnek külön-külön a közpénzügyi miniszterrel, majd ezt követően, amint már arra utaltunk, szeptember 20. körül finalizálódik a költségvetés-kiigazítás. Hecser Zoltán