A vízügyi igazgatóságok tehetetlenek, mert a részletes költségvetés továbbra sem ismert, így pedig nem haladhatnak az árvízvédelmi beruházásokkal. A Hargita megyében érdekelt négy szakaszmérnökség válaszai alapján idén az Olt, a Maros és a Küküllők mentén várhatók nagyobb léptékű munkálatok. [caption id="attachment_47149" align="aligncenter" width="1000"] Árvízvédelmi munka a Gyimesekben. Egyelőre sok a kérdőjel Fotó: László Róbert / archív[/caption] A korábbi években a szakaszmérnökségek áprilisra már rendelkeztek saját költségvetéssel, idén azonban annyira késik a folyamat, hogy értesüléseink szerint akár májusig is várathat magára. Múlt heti beszélgetésünk alkalmával Darvas János, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének főmérnöke elmondta: a többlépcsős folyamat közepén járnak. Az országos költségvetés után kiderült az országos vízügyi költségvetés, a további lebontás a medencegondnokságok költségvetését szolgálja – jelenleg ebben a fázisban állnak –, és a még kisebb egységeket képező szakaszmérnökségek költségvetése csak ezután tisztul le. A késedelem legkeserűbb „hordaléka”, hogy amíg nem végleges a költségvetés, addig sem az elkezdett, sem pedig az új árvízvédelmi beruházások nem haladnak. Csupán a kisebb javítási munkákat tudják fedezni a tavalyi költségvetés 1/12-ed részének havi folyósításából. Nem túl rózsás kilátások az Olt mentén Darvas János főmérnök hangsúlyozta: amíg nem tudják, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak, addig prioritási listát sem tudnak felállítani. Egyes esetekben viszont világosan látszik, hogy aprócska az esély a munkák folytatására. – Elkezdett munkánk Felcsíkon az Olt balánbányai szakaszának szabályozása, valamint a Rákos-patak árvízvédelmi rendszerének építése, főként Csíkszentmihály térségében. Forráshiány miatt nincs előrelépés. Alcsíkon nagyon régi tervünk a régi árvízvédelmi töltés megemelése, és a Csatószeg és Csíkszentsimon közötti vésztározó létesítése. Elfogyott a pénz, és a kilátások sem biztatók – részletezte a főmérnök. – A Kászonokban lendületes és jó munkát végzett tavaly a kivitelező, most a régi, 70-es és 80-as években épült kosaras partvédelem kapcsán torpant meg a munka, mert állami köztulajdonból vízügyi magántulajdonba kell kerüljenek az érintett szakaszok. Kataszteri vonalon kell előrelépnünk a munka folytatása érdekében. Utóbbi helyszínen a munkálatok valamivel több mint fele még hátravan, és jó eséllyel idén folytatódik. Nem úgy a Kis-Homoród mederkotrása és partvédelmének építése, amely tavalyelőtt állt le. Mint a főmérnök fogalmazott: minden építés rombolással kezdődik, és néhányan – főként nem is helyi, hanem távol élők – a kritikus, de építő észrevételeken túl azon fáradoztak, hogy megakadályozzák a munkát. Darvas János borúlátó a lövétei folytatást illetően, mer itt nem is annyira az anyagiak jelentették a gondot, hanem inkább a külső tényezők. Ez pedig a tapasztalatai szerint rendkívül nehézzé teszi a folytatást. Mint arról múlt héten már beszámoltunk: a szakaszmérnökség a Suta-tó rendezését és a mindszenti vésztározó építését is szeretné elkezdeni. Maros: többféle beavatkozás Hévízen A Maros Vízügyi Igazgatóság marosvásárhelyi szakaszmérnökségének igazgatójától, Cristian Bratanovici-tól a Maros vízgyűjtőjének Hargita megyei területén tervezett idei árvízvédelmi munkálatairól érdeklődtünk. Az idei műszaki tervre alapozott válaszából kiderült: a Maroson Csomafalva térségében töltéskarbantartást és folyószabályozást, Gyergyóújfalu és Gyergyóremete között iszapmentesítést és szabályozást végeznek, és a teljes Gyergyói-medence több más szakaszán is szabályoznák a Marost. Hévízen szabályozás, gátvédelmi és partvédelmi fejlesztés és a mellékpatakok torkolatánál iszapmentesítés várható. A vásárhelyi szakaszmérnökséghez tartozik a két Küküllő is. Parajdon szabályozzák és megtisztítják a Kis-Küküllőt, Székelyudvarhelyen pedig már folyamatban van a gátvédelem megerősítése és a Nagy-Küküllő szabályozása. A Szeret mellékfolyóinál nagyobb a csend A Szeret medencegondnoksága alá tartozó két szakaszmérnökség – a karácsonkői és a bákói – sok Hargita megyei munkát nem ígér idénre. A Neamț megyébe átkanyargó Kis-Besztercén nem lesznek árvízvédelmi munkálatok, Ion Păvăleanu igazgatótól viszont megtudtuk: több tölgyesi patak (Aszód, Putna, Nagyrez), valamint a Kis-Beszterce Gyergyóholló–Gyergyótölgyes szakaszának szabályozását illetően már készülnek az előtanulmányok. A bákói szakaszmérnökséghez a Tatros és mellékvizei tartoznak. Emil Vamanu igazgató rámutatott: A Tatros Hargita megyei szakaszának rendezése elnevezésű projektjük első etapjának finanszírozása befejeződött – ebben a fázisban a görbepataki, a hidegségi, a bükkhavaspataki és jávárdipataki szakaszokat szabályozták és tették biztonságossá –, a projekt következő szakaszának tervezési közbeszerzését pedig akkor tudják elkezdeni, miután a Vízügyi és Erdészeti Minisztérium átutalja az ehhez szükséges pénzösszeget. Az előtanulmány szerint egyébként Gyimesfelsőlokon az Ugra és a Komját patakának szabályozása, Középlokon pedig a Boros- és a Sötét-patak szabályozása, valamint a Bükkhavas-patak rendezésének folytatása következik. [box type="shadow" ]Továbbra is gondokat okoznak a hódok Az Olt Hargita megyei szakaszán tovább szaporodtak a hódok, Darvas János szerint már a Balánbánya fölötti szakaszon és a mellékpatakok távoli szakaszain is előfordulnak. – Nagyon kényes a helyzet, mert egyik törvény arra kötelez, hogy árvízvédelmi szempontból biztosítsuk a településeket, egy másik törvény pedig előírja, hogy nem nyúlhatunk hozzá a hódgátakhoz. Amíg ezeket a törvényeket nem sikerül egyeztetni, addig a hódok gondokat fognak okozni számunkra és a lakosság számára – nyilatkozta a főmérnök. A hódgátak miatt már többször öntött el az Olt mezőgazdasági területeket, és a patak mentén lakó gazdák fáiban is kárt tesznek a rágcsálók. Darvas János visszásnak tartja, hogy a hódokat védi a törvény, az általuk okozott károkat azonban nem igyekszik megtéríteni.[/box] Kovács Hont Imre