tiszta égbolt
kevés felhő
Nagy fülek, egy ormány és a józan ész
Minden a megszokott kerékvágásban zajlott a városban: az emberek jöttek-mentek, mindenki végezte a dolgát, a parkban játszottak a gyermekek, én pedig éppen akkor a kávémat szürcsölgettem az egyik helyi kávézó teraszán. Tudtuk, hogy egy cirkusz tartózkodik a városkánkban, mivel már több nappal korábban megjelentek a plakátok és a rádióban is hirdetni kezdték az előadásokat, ahogy az ilyenkor szokás. Arra is gondoltunk, hogy bizonyára egy autó ezúttal is végigaraszol minden egyes nap a városon nagy hangszórókból hirdetve, hogy nehogy lemaradjunk az „elképesztő, hihetetlen, fenomenális”, kizárólag szuperlatívuszokban említhető előadásról, mert ha ez megtörténik, hatalmas hibát követünk el. Egyszóval mindenre számítottunk, arra azonban nem, hogy a cirkusz jelenlétét világgá kürtölő hangfalas kocsi útvonalán egy hús-vér elefántot is végigballagtatnak.
Először az egyre hangosabb morajlásra lettünk figyelmesek, azt pedig mindannyian hallottuk, hogy a cirkuszt hirdetik, a székről azonban a szelíd óriás látványa állított fel és csalt ki az utcára.
Minden olyan állatot sajnálok, amelyik cirkuszban vagy állatkertben van, de most valahogy jólesett az ormányos látványa. Egy kicsit bizonyára mindenkiben megfagyott a vér, amikor menet közben néhányszor az út melletti zöldségesre pillantott, azonban bandukolt tovább, ámulatba ejtve a járókelőket. A legviccesebb reakció számomra – és ezt a közösségi oldalon is megosztottam – egy idős bácsitól származik, aki látva az állatot tolt egyet a kalapján és azt mondta a mellette lévőnek: „Azt a jó istókját! Először azt hittem, az eszem elment!” Mikor odébb értem és végre kikacaghattam magam, egy másik járókelő azt mondta: nem kell neki cirkusz, azt otthon is tudnak az asszonnyal, ráadásul ingyen.
Feldobta a kisváros átlagos hétköznapját az elefánt, hozott egy „kis” változatosságot, hisz kutyát, macskát még itt-ott látunk, a sétáló elefánthoz azonban kevésbé vagyunk hozzászokva. Erről jut eszembe, szintén egy járókelő jegyezte meg, hogy őt az sem érdekelné, ha valamelyik körforgalomnál azért kellene megálljon, hogy átpattogjon előtte egy kengurucsalád.
Kertész László
.jpg)
