Ötven éve, 1976-ban a szentegyházi vasüzem kezdeményezte az el­ső Nárciszfesztivált.

– A kultúrát akkoriban ők tartották. Az üzemnek néptánccsoportja, zenekarok, kulturális tevékenységek, és minden nagyobb rendezvény hozzájuk kötődött. A Nárciszfesztivál is így indult

– tudtuk meg György Lászlótól, a Gábor Áron Művelődési Ház vezetőjétől, kulturális referenstől. A rendezvény helyszíne azóta sem változott: a szentegyházi kórházzal szembeni domboldal felső része, a nárciszrét szomszédságában ma is ugyanúgy összegyűlnek a családok, mint évtizedekkel ezelőtt. Az első években még deszkából készült színpad állt a téren, később pedig a vasüzem egy téglaszínpadot is épített.

György László szerint a kilencvenes évektől tudatosan erősítették a rendezvény népi jellegét, így lett belőle Nárciszünnep és Folklórfesztivál. A népzene, néptánc és szabadtéri piknik hangulata ma is a fesztivál legfontosabb sajátossága. Lőrincz Csaba polgármester úgy látja, éppen az adja az esemény értékét, hogy nem próbálták modern irányba elvinni. Aki kilátogat, ma is ugyanazt találja: természetközeli kikapcsolódást és hagyományos folklórműsort.

+

×

×

×

×

A szervezők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a hajdani több tíz hektáros nárciszmező mára jelentősen visszaszorult. A változó éghajlat és a terület fokozott védelme miatt ma már egészen más szemlélettel viszonyulnak a különleges virághoz. A fesztivál megszervezése is nehezebbé vált az évek során: egyre nehezebb fellépőket és közösségeket mozgósítani, miközben az időjárás is állandó bizonytalansági tényező – számoltak be a szervezők. 

A május 16–17-én esedékes jubileumi évfordulóra régi fényképekből összeállított kiállítással is készülnek.