A közpénzügyi minisztériumnak a költségvetés első évnegyedi végrehajtására vonatkozó helyzetjelentéséből (amint már arról tegnapi lapszámunkban is említést tettünk) az is kiderül, hogy a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva az első évnegyed folyamán a kiadási oldalon a közszférai személyzeti költségek tekintetében 4,9 milliárd lejes többlet mutatkozott. Ez azt jelenti, hogy 2018 első évnegyedéhez viszonyítva a szóban forgó költségtétel 25,7%-kal gyarapodott, meg azt is, hogy az a költségvetési összbevételek 29,9%-át „emésztette fel”. Hozzávetőleges számítások szerint az idei esztendő folyamán a közszférai személyzeti költségek a konszolidált általános költségvetés szintjén elérhetik a 108 milliárd lejt. 2016-ban a költségvetési intézményrendszerekben foglalkoztatottak bérei még csak 57 milliárd lejbe kerültek. Akkor azok a GDP-ben 7,5%-kal részesültek, és az állami költségvetés kiadásainak 23%-át tették ki. Ezek az arányok 2019 folyamán 10%-ra, illetve 30%-ra módosulhatnak, azaz emelkedhetnek. Mindezen kontextusban érdemes utalni arra is, hogy 2016-ban a közszférai személyzet országos viszonylatban 1,19 millió főt számlált, jelenleg állítólag 1,23 milliót. 2016 februárjában a közigazgatásban a nettó bér átlaga 2874 lej volt, ez esztendő februárjában az már elérte a 4672 lejt. Az ESA-szabványok (azon európai szabványok, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást más államokkal) 2018-ban a közszférai bérezéssel kapcsolatos költségeik megközelítették a 11%-ot, míg az európai átlag 10% alatt volt. Ugyanakkor az unió többi tagállama szintjén az adókból és az illetékekből származó költségvetési bevételek szintje a GDP 40%-át jelentette, Romániában ez az arány alig 26% volt. A Költségvetési Tanács elnöke, Ionuț Dumitru szerint a 2016-os esztendőtől errefelé a költségvetési szektorban igen iramosan növekedtek a bérek, s ebben az összefüggésben a legnagyobb hiba a helyi közigazgatási hatóság szintjén következett be, akkor, amikor a kormány lehetővé tette a bérek megemelését egy minimum és maximum intervallum között. Ezt a lehetőséget kihasználva, a helyi közigazgatási hatóságok többsége a felső határ irányába tolta el a béreket, ily módon pedig oda jutottak, hogy egyes kis polgármesteri hivataloknál az átlagos nettó bér akár az 1000 eurót is elérhette. Lehet, hogy van némi túlzás Ionuț Dumitru állításában, de az tény, illetve hivatalos adat, amire már utaltunk, nevezetesen a közigazgatási 4672 lejes átlagos nettó bér. Hol kevesebben, hol többen Évek óta azt hallani, hogy bürokráciamentessé kell tenni a közszférai intézményrendszer teljes tevékenységét, nagyobb teret kell biztosítani az elektronikus ügyintézésnek és karcsúsítani kell az apparátust. Legutóbb, pontosabban néhány héttel ezelőtt, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter beszélt arról, hogy a minisztériumok, az országos ügynökségek és szakhatóságok esetében szerkezetváltásra van szükség, ami többek között feltételezi, legalábbis esetenként, a „közbeeső láncszemek” kiiktatását, az informatikai rendszerek korszerűsítését, bizonyos összevonásokat stb. (Sajnos az IT tekintetében pont az a szaktárca küszködik, legalábbis a jelek szerint, a legtöbb problémával, amelynek vezetője Teodorovici.) Nézzünk meg néhány számadatot: 2007 decemberében a költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma 1 352 000 fő volt, az 2008 decemberére 1 399 000 főre emelkedett, majd azt követően bekövetkezett egy lanyha csökkenés el egészen 2014 októberéig, amikor is az állomány leapadt 1 178 000 főre, majd ismét emelkedni kezdett, 2018 júniusában elérve az 1 219 000 főt, majd ez esztendő februárjában az 1 231 000-et. Ezek szerint az utóbbi esztendő során a költségvetési szektorban az állomány több mint 10 ezer fővel gyarapodott. (Egyébként 2016 végéhez viszonyítva a jelenlegi állomány 40 000 fővel többet számol.) Visszatérve a Költségvetési Tanács elnöke meglátására, utalhatunk arra is, hogy szerinte az még nem baj, sőt kívánatos, hogy a bérek gyarapodnak, de kevésbé, legalábbis a közszféra egyes szegmenseiben, a létszámnövekedés és az, hogy még kevésbé fokozódott a tevékenység hatékonysága, illetve a közszolgáltatások minősége. Szórásmező… A közszférai bérek emelkedése kapcsán nyomatékolandó, hogy az új jogszabályozás, a 2017/153-as kerettörvény előírásainak az eddigi gyakorlatba ültetése nyomán sem sikerült kellő mértékben beszűkíteni a szórásmezőt, legalábbis egyes szakelemzők szerint. Ezt a véleményt alátámasztani látszanak egyes számadatok is. Így például ez esztendő februárjában a közigazgatásban és a honvédelemben a nettó bér átlaga elérte a 4672 lejt, míg az 2016 februárjában 2874 lej volt, 2018 februárjában pedig 4125 lej. Az egészségügyben és a szociális védelemben februárban a nettó bér átlaga 3665 lej volt, míg 2016 azonos hónapjában 1943 lej, 2018 februárjában pedig 2787 lej. A tanügyben februárban a nettó bér átlaga 3281 lej volt, míg 2016 azonos hónapjában 1881 lej, 2018 februárjában pedig 2402 lej. Az idei esztendő februárjában az országos átlagos nettó bér kvantuma 2933 lej volt, míg 2016 februárjában 1950 lej és 2018 februárjában 2487 lej. Nos, ezekből a számadatokból egyrészt kiderül, hogy a szórásmező továbbra is jelentős, mint ahogy az is, hogy jelenleg a közszféra fontosabb szegmenseiben a nettó bér átlaga meghaladja az országos átlagos nettó bér szintjét, továbbá az is, hogy az elmúlt két esztendő során bekövetkezett béremelkedés arányaiban ugyancsak jelentősen eltérő volt. A legnagyobb arányt ugyan az egészségügyi szegmensben jegyezték, de a nettó bér átlaga ott jelenleg is kisebb, mint a közigazgatásban. Az utóbbi esztendő során a legnagyobb arányú, 37%-os, növekedést a tanügyben jegyezték, ez pedig annak köszönhető, hogy előbbre hozták a béremelési „menetrendben” megszabott határidőket. (Egyébként ennek egyik következménye lesz, hogy a tanügyi szegmensben az elkövetkező évek során már nemigen lehet számítani újabb bérnövekedésre.) Egy példa… Említettük, hogy a közigazgatási intézményrendszerben némileg visszás módon elrugaszkodtak a bérek a többi szegmensekétől. Így például a közpénzügyi minisztériumban foglalkoztatott több mint 1500 személy márciusi nettó bérének az átlaga 81%-kal volt nagyobb, mint az országos átlagos nettó bér. Abszolút számban kifejezve az 5315 lej volt, ami 5%-os növekedést jelent a múlt esztendő azonos hónapjához viszonyítva. A legjobban kereső személy a miniszter, akinek márciusi havi nettó illetménye megközelítette a 12 800 lejt, őt követte az európai alapokért felelős hatóság igazgatója havi több mint 9800 lejes nettó bérrel, majd az államtitkárok havi több mint 9700 lejes nettó illetménnyel. Az érdekesség kedvéért: a minisztériumnál van 23 olyan alkalmazott is, akinek a nettó bére 1834 és 1952 lej között mozog, a takarító személyzetről és a szakképzetlen munkásokról van szó. Egyébként ennél a minisztériumnál is megmutatkozott az a létszámnövekedés, amelyre már fentebb utaltunk: 2018 márciusában a szaktárca 1497 főt foglalkoztatott, ez esztendő márciusában viszont 1522 főt… Hecser Zoltán