Amikor aktatáskával – hisz a talajszkenner kis helyen elfér – megyek terepre, mindenki azt hiszi, hogy nyomozó vagyok. És mondhatjuk, hogy valóban nyomozok – a talajt vizsgálom. A készülékkel könnyedén kimehetünk a hely­színre, és kollégáimmal együtt mindössze húsz percen belül talajmintát tudunk venni, amely alapján azonnal képet kapunk a talaj legfontosabb paramétereiről – mutatja be tevékenységét Józsa Eszter.
Mint részletezi, a talajszkennerek lehetővé teszik a ta­laj állapotának részletes elemzését, ami alapvető a helyes tápanyag-utánpótlás megtervezésében. Ezek az eszközök gyors és pontos helyszíni eredményeket adnak a talaj fő paramétereiről, például a pH-értékről, a szervesanyag-tartalomról, valamint a nitrogén-, foszfor- és ká­liumtartalomról is. Helyszíni méréseinek precizitása 80 százalékos, ami közel van a laboratóriumi mérések 95 százalékos pontosságához. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdák gyorsan és hatékonyan reagáljanak a talajban fellépő hiányosságokra, anélkül, hogy drága és időigényes laborvizsgálatokat kellene végeztetniük. A talajszkenner segítségével pontosan meghatározható, mennyi műtrágyát kell kijuttatni, vagy egyáltalán szükséges-e, hiszen lehet, hogy már elegendő tápanyag van a talajban, így nemcsak a fölösleges költségeket lehet elkerülni, hanem a környezetkárosító túltrágyázást is. 

Ingyenes talajvizsgálat
Józsa Eszter felhívta a figyelmet, hogy a gazdák ingyenesen igényelhetik a falugazdász-hálózaton keresztül annak a talajszkennernek a használatát, amely a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány tulajdonában van. Ehhez csupán fel kell venniük a kapcsolatot az adott térség falugazdászával, aki a helyszínre megy, és elvégzi a talaj vizsgálatát. Az ingyenes szolgáltatás lehetőséget ad a gazdáknak, hogy rendszeresen ellenőrizzék a talaj tápanyag- és szervesanyag-tartalmát, ezzel elősegítve a hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodást. A me­ző­gazdasági felnőttképzésben – a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány (PAHRU) és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) számos tanfolyamot szervez – részt vevők is ingyenesen igényelhetik az esz­közt, viszont figyelembe kell venni, hogy a talajszkenner „bevethetősége” korlátozott egy szezonban, mivel a három székelyföldi megyében jelenleg egy áll rendelkezésre. Bár a talajszkennerek és drónok beszerzése és fenntartása nem olcsó – egy talajszkenner hét-nyolcezer euróba kerül, éves licencdíja pedig kétezer euró –, a szolgáltatások igénybevétele hosszú távon kifizetődő lehet. A drónok esetében még magasabb beszerzési költségekkel kell számolni: egy permeteződrón ára akár 30-40 ezer euró is lehet, ezért a gazdák inkább szolgáltatásként veszik igénybe, ami körülbelül 150-200 lejes költséget jelent hektáronként.

Költségkímélő drónok
Jelenleg a drónok – távolról irányított légi eszközök – jelentik az agrárdigitalizáció egyik legnagyobb újítását. A monitoring drónok például spektrális felvételeket készítenek a termőterületekről, amelyek alapján a gazdák gyorsan felmérhetik a növényállomány állapotát. Ez különösen hasznos, amikor betegségek, tápanyaghiány vagy gyomosodás jelei mutatkoznak. A drónok segítségével precízen meghatározható, hogy a gazdaság mely területein szükséges beavatkozni például permetezéssel vagy mű­trágyázással. Azzal, hogy csak az érintett területeken végzik el a beavatkozást, a gazdák költséget takarítanak meg. Permeteződrónnal akár 20 liter vízzel is ki lehet juttatni permetezőanyagot hektáronként, szemben a hagyományos 200-300 literes vízigénnyel, ami nagy megtakarítást jelenthet az üzemanyag- és vízfogyasztásban.
Józsa Eszter beszélt a jogi szabályozás kérdéseiről is. Romániában a drónok hivatalos használata még mindig szabályozási akadályokba ütközik, annak ellenére, hogy a technológia már széles körben elérhető. Ennek ellenére a drónok használata terjed, hiszen rendkívüli helyzetek­ben – pél­dául egy hirtelen támadt betegség esetén – a drónos permetezés megmentheti a termést. Ugyanakkor 120 méter fölött nem reptetik az eszközöket.
A modern technológiák, mint a talajszkennerek és dró­nok, a termelés hatékonyságához, a költséghatékonyság­­­­­hoz és nem utolsósorban a környezettudatos gaz­dál­kodáshoz is hozzájárulnak. A talaj állapotának folyamatos moni­torozásával és a célzott beavatkozásokkal ugyanis csök­kenthető a vegyszerhasználat, ezáltal megőrizhető a talaj biológiai élete – ami fontos, mert a talajok jelentős része romlott.