enyhe havazás
borús égbolt
Munka
Tegnap este kilenckor bezártak a szavazóhelyiségek, a választópolgárok megtették a magukét. Az urnazárást követően megjelentek az első exit poll-ok is, előrevetítve a végleges eredményeket. Ezek szerint az RMDSZ színeiben induló RMDSZ–MPP szövetség megugrotta az 5 százalékos küszöböt, így az új törvényhozásban is megmarad a magyarság képviselete. Mindez azonban csak feltételezés marad mindaddig, amíg nyilvánosságra nem hozzák a végleges választási eredményeket.
Addig azonban csak a részvételre vonatkozó adatok biztosak. Ezek pedig azt mutatják, hogy a legjobban a regáti, elsősorban a déli megyék teljesítettek, akárcsak a négy, meg a nyolc évvel ezelőtti parlamenti választásokon, vagy a helyhatósági választásokon. Az erdélyi megyékben a választási kedv alacsonyabb volt, kivételt Hargita Bihar, Szilágy és Hunyad megye képezett, ahol az országos átlag fölött volt a részvétel.
Érdekes módon 2008-ban volt a legalacsonyabb a részvételi arány országos szinten, s akkor jegyezték Hargita megyében is a legkisebb választási hajlandóságot. Akkoriban volt talán a rendszerváltás után a legjobb helyzetben a magyar közösség: még nem érződtek a gazdasági világválság következményei, s nyolc év távlatából visszatekintve úgy tűnik, hogy politikai téren pedig a magyar közösség akkor volt a legjobb helyzetben. Tehát ekkor volt az ország lakosságának – s ezen belül a magyar közösség tagjainak is – a legjobb a közérzete. Ez a jó közérzet pedig paradox módon a választási részvétel csökkenését eredményezte.
Ha ezt elfogadjuk magyarázatként, akkor magyarázatot kapunk a tegnapi kiemelkedő szavazókedvre is: ezúttal az elmúlt másfél-két évben erősödő, a magyar közösséget, annak tagjait sújtó történések, intézkedések sarkallták részvételre a megye magyar többségű településeinek lakosságát. Ugye, ebben az időszakban csúcsosodott ki a Városháza/Községháza feliratok elleni hecckampány, vesztes perek egész sorát eredményezve; ekkor erősödött a közösségi szimbólumok elleni hadviselés; s ebben az időszakban erősödtek a – főleg a magyar egyházak és magyar arisztokraták javára történt – restitúciót megkérdőjelező hangok. Tehát a kedvezőtlen körülmények kényszerítették a magyar többségű települések választóit a magasabb fokú választási részvételre, mint ahogy a küldő körülmények kényszerítették az eddig külön úton járó magyar választási szereplők egy részét az együttműködésre, az ettől elzárkózókat pedig a távolmaradásra.
A statisztikákat nézve ott volt a legeredményesebb a mozgósítás, ahol a jelöltek időt és energiát nem kímélve járták a terepet, bekopogtak a választópolgárokhoz.
Tegnap a választópolgárok megtették a maguk dolgát, eleget tettek kötelezettségüknek. Most a választottakon a sor, hogy bebizonyítsák: megérdemelték a bizalmat. Ezt a bizalmat pedig tettekkel, a választók bőrén érezhető eredményekkel lehet megszerezni. S nem lesz könnyű dolguk a választottaknak, ugyanis a kisebbségi jogok elleni harc és a jogvédelem a politika színteréről az igazságszolgáltatás színterére tevődött át, tehát a harcot jogi eszközökkel kell megvívni.
Legalábbis a következő választásokig.
Sarány István
-min.jpg)
