A minap írtunk arról, hogy több mint másfél éves késéssel sikerült érvényt szerezni a temetkezési szolgáltatásokra, a krematóriumokra és a temetőkre vonatkozó 2014/102-es törvény előírásainak, ugyanis csak most jelent meg annak az alkalmazási normáit jóváhagyó kormányhatározat. Sajnos, a hazai gyakorlatban gyakran előfordul, hogy nincs összhang a jogalkotás és a jogalkalmazás között, ami abban is megnyilvánul, hogy a gyakorlatba ültetést szolgáló kormányzati vagy szaktárcai jogszabályozás késlekedik. A Cioloș-kormány is szembesült a megelőző kormányok mulasztásaival, mármint a tekintetben, hogy annak idején nem születtek meg határidőre olyan jogszabályok, amelyekről rendelkezett egy adott törvény. Ugyanakkor azonban az is elég gyakran előfordult az elmúlt hónapok során, hogy az általa meghozott kormányrendeletek és kormányhatározatok módosítására, kiegészítésére kényszerült rá. Ez utóbbi vonatkozásban megemlíthetjük, hogy minden jel arra mutat: egy adott kormányhatározat elfogadását elsiették, nem jártak el kellő körültekintéssel, illetve nem számoltak annak várható hatásmechanizmusával. Tehát vagy mulasztást kell pótolniuk, vagy pedig korrigálni azt, amit elhamarkodtak vagy elsiettek. Átszervezés a fogyasztóvédelemnél Több mint egy évvel ezelőtt született meg egy jogszabály a fogyasztók és a kereskedők közti viszályok alternatív megoldási lehetőségeivel kapcsolatosan. A 2015/38-as kormányrendeletről van szó, amely a múlt esztendő szeptemberében vált hatályossá. Annak idején ennek a jogszabálynak a főbb előírásait lapunk hasábjain már ismertettük, most csupán arra utalnánk, hogy az említett viszálymegoldási lehetőség „működőképessé” tétele érdekében az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) keretében egy olyan struktúrát kellett volna létrehozni, amely felelős az alternatív megoldási eljárások témaköré- ben. Ennek létrehozására a kormányrendelet négy hónapos határidőt adott, azaz még januárban meg kellett volna jelennie a szóban forgó struktúra megszervezésére, finanszírozására és működésére vonatkozó kormányhatározatnak. Ez meg is jelent, de nem januárban, hanem a minap, pontosabban október 27-én. A 2016/775-ös kormányhatározatról van szó, amelyet a kormány október 19-i ülésén fogadtak el, s amellyel jóváhagyták a már említett struktúra megszervezését és működését. Ennek a máris hatályba lépett kormányhatározat értelmében az ANPC keretében létrejön egy új igazgatóság, a viszályok alternatív megoldási igazgatósága. Ennek az igazgatóságnak 25 alkalmazottja lesz, s ennek okán a szakhatóság létszámkeretét ugyanilyen számú állással kibővítették. Ennek az igazgatóságnak nem lesz felügyeleti és ellenőrző szerepe, az továbbra is az ANPC más struktúrái hatáskörébe tartozik, hanem a különböző panaszok, észrevételek „békés úton” történő rendezése hárul majd rá, nevezetesen a kereskedőkkel szemben megfogalmazott és a fogyasztók által benyújtott panaszok, feltételezett szabálysértések, pontosabban az azok tartalmazta viszályok rendezése. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy peres úton kívüli tárgyilagos, transzparens, hatékony, méltányos és gyors eljárás révén rendeznék az esetleges konfliktusokat, viszályokat. Ilyenképpen pedig hathatósabban érvényesülhetne a fogyasztóvédelem, és biztosítható lesz a piac zökkenőmentesebb működése. Átszervezés a közbeszerzési ügynökségnél Az elmúlt esztendő augusztusában jelent meg a Közbeszerzési Országos Ügynökség (ANAP) megszervezésére és működésére vonatkozó 2015/634-es kormányhatározat. Ez a jogszabály teljesen új alapokra helyezte a szóban forgó ügynökségnek a tevékenységét, többek között az átkerülve a közpénzügyi minisztérium kötelékeibe. Mint ismeretes, időközben, pontosabban ez esztendőben megjelent a közbeszerzésekre vonatkozó új törvénycsomag is, amely óhatatlanul érintette ennek az ügynökségnek a tevékenységét is. Eltelt néhány hónap, s kiderült, hogy indokolt és időszerű az ANAP tekintetében bizonyos szervezési intézkedések foganatosítása, arról nem is beszélve, hogy annak idején a kormány ilyen jellegű vállalásokat is tett az Európai Bizottsággal szemben (ezt annak okán, mert a már említett közbeszerzési törvénycsomag révén ültették be a hazai jogszabályozásba az uniós direktívákat). A kormány október 19-i ülésén fogadta el a 2016/774-es kormányhatározatot, amely révén módosították és kiegészítették az ANAP megszervezésére vonatkozó, már említett jogszabályt. Ez a kormányhatározat a Hivatalos Közlöny október 27-i számában jelent meg. Kezdenénk azzal, hogy a kormányhatározat értelmében az ANAP létszámkerete kibővült húsz állással, 415-ről 435-re. Ezt a kormány azzal indokolta meg, hogy az országos közbeszerzési stratégia gyakorlatba ültetése igen nagy volumenű és igen komplex tevékenységet feltételez. A személyzeti állomány bővítésével egyidejűleg szerkezeti módosításokat is eszközöltek, nevezetesen átszervezésekre került sor, többek között létrejőve egy új vezérigazgatóság, amelynek elsődleges feladata lesz a közbeszerzési tevékenység hatékonyabb koordinálása módszertani és szabályozási szempontból. A kormány közleménye szerint a mostani átszervezések nyomán megszűnhetnek az ANAP által eszközölt ellenőrzések és felülvizsgálatok során az átfedések, s ilyen összefüggésben strukturális változtatásokra is sor kerül. Továbbá a kormány ígérete szerint a SEAP elektronikus közbeszerzési rendszere monitorizálása is rendszeresebbé, koherensebbé fog válni, s így lehetőség teremtődik arra, hogy nyomon követhessék a célkitűzések teljesítésének az alakulását. A kormány közleményében nincs utalás arra, hogy fennakadások, problémák mutatkoztak volna az utóbbi hónapok során az ANAP tevékenységében. Ám a szerződő hatóságok részéről megfogalmazódtak bizonyos észrevételek a közbeszerzési eljárások nehézkes voltával kapcsolatosan. Az ANAP illetékesei viszont arra hivatkoznak, hogy az érintettek nem sajátították el kellőképpen az új törvénycsomag előírásait. Hogy a mostani kormányhatározat jobbít-e majd úgy általában a közbeszerzési tevékenység kibontakoztatásában, az majd megválik. Hecser Zoltán