Immár két éve, hogy hazai viszonylatban is megszületett a magáncsőddel kapcsolatos jogszabály. A 2015 júniusában megjelent, a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó 2015/151-es törvényről van szó. Annak értelmében a gyakorlatba ültetés 2016 januárjától lett volna esedékes. Ezt a határidőt azonban utólag kétszer is kitolták, s egy időközben hatályossá vált sürgősségi kormányrendelet értelmében ez esztendő augusztus 1-jétől kellene beindulnia a fizetésképtelenségi, illetve a csődeljárásnak. Erre bizonyára sor is fog kerülni, mert június 13-án úgymond működőképes állapotba került a szóban forgó eljárás. [caption id="attachment_51795" align="aligncenter" width="1000"] A kormányszóvivő „időzavarban” volt az időpont tekintetében...[/caption] Már a kezdeményezés pillanatában igen sokan fenn­tartásokat fogalmaztak meg a magáncsőd bevezetése kapcsán, illetve egy arra vonatkozó törvény beiktatása ellen a hazai jogszabályozásba. Többek között arra való hivatkozással, hogy egy ilyen eljárásra nem érett meg a romániai társadalom, nincsenek meg a feltételek a gyakorlatba ültetésre, s az ellenérvek között szerepelt az is, hogy a nemzetközi gyakorlat, illetve annak eredményei ugyancsak felemásnak bizonyultak. De térjünk vissza a hazai történésekre: a törvénytervezetet kidolgozták és beterjesztették, s erre 2014 júniusában került sor 151 képviselő és szenátor (köztük 6 RMDSZ-es honatya) „jóvoltából”. Amint már arra utaltunk, az elfogadására 2015 júniusában került sor, s az a hónap végén meg is jelent, mármint a 2015/151-es törvény a Hivatalos Közlönyben. Annak egyik zárórendelkezése értelmében a tényleges hatályba léptetés időpontjaként 2016. január 1-je szerepelt. Időközben azonban a kormánynak nem sikerült tető alá hoznia a módszertani normákat, illetve azokat kormányhatározattal jóváhagynia. A dolgok ilyenszerű alakulása okán kénytelen-kelletlen a kormány meghozott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely révén elnapolták a tényleges gyakorlatba ültetés időpontját 2017. január 1-jére. A 2015. december 24-én megjelent, az egykori Ponta-kormány által meghozott 2015/61-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, s a határidő elnapolásának megindokolásában többek között az is olvasható, hogy „egy igen komplex jogszabályról van szó, amelynek gyakorlatba ültetése alaposabb és időigényesebb előkészületeket feltételez”. A jelek szerint ezt a szemléletmódot magáévá tette a Cioloș-kormány is, amely a múlt esztendő decemberében meghozott 2016/98-as sürgősségi kormányrendelete egyik szakasza értelmében újabb határidőt szabott meg, nevezetesen 2017. augusztus 1-jét. Van kormányhatározat Hónapokkal ezelőtt hallani lehetett arról, hogy a Grindeanu-kormány hozzálátott a módszertani normák kidolgozásához, de időközben azzal kapcsolatosan semminemű információ nem látott napvilágot. Azaz igen, június 9-én, amikor is az aznapi kormányülés kapcsán kiadott közleményben a napirendi pontok között szerepelt a szóban forgó módszertani normák jóváhagyására vonatkozó kormányhatározat-tervezet. Azt el is fogadták, s a Hivatalos Közlöny június 13-i számában jelent meg a 2017/419-es ama kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó 2015/151-es törvény alkalmazásának módszertani normáit. Annak szövegében az is szerepel, hogy hatályba léptetésére augusztus 1-jén kerül sor. Egyébként a majdani gyakorlatba ültetés tekintetében még történt valami: a kormány május 18-i ülésén elfogadták ama 2017/353-as kormányhatározatot, amely a Hivatalos Közlöny május 30-i számában jelent meg, s amely értelmében módosultak az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) feladatkörére vonatkozó egyes jogszabályozási előírások is. Lényegében arról van szó, hogy a magáncsődre vonatkozó 2015/151-es törvényben a fogyasztóvédelmi szakhatóságra vonatkozó teendők ellátása érdekében megemelték a hatóság létszámkeretét, szám szerint 298 új állással. Ami még nem világos A június 9-i kormányülést követően tartott sajtóértekezletén Alina Petrescu kormányszóvivő – utalva a szóban forgó kormányhatározatra – többek között azt hangoztatta, hogy a magáncsőd törvénye előírásainak alkalmazására ez év szeptember hónapjától kezdődően kerül sor. Időzavarban lehetett, legalábbis ezt feltételezzük, mert amint már arra utaltunk, a jelenleg hatályos 2016/98-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a szóban forgó határidő egyértelműen augusztus 1. A most megjelent kormányhatározatban pedig ugyancsak tételesen arra utalnak, hogy annak előírásai gyakorlatba ültetésére a törvény hatályba lépésének időpontjában kerül sor. Tehát, augusztus 1-jén. Egyébként nemcsak a hatályba léptetés időpontja tekintetében bizonytalankodott a szóvivő, ugyanis ama újságírói kérdésre, hogy azok a bizonyos központi és területi fizetésképtelenségi bizottságok esetében ez utóbbiak miként értendők, a szóvivő válasza az volt, hogy a központi bizottság fogja megállapítani az „albizottságok működésének módját”. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy azok az állítólagos albizottságok megyei szinten vagy esetleg területi-közigazgatási egységek szintjén alakulnak-e meg vagy sem. (Megjegyeznénk, hogy a törvény szövegében nincs szó albizottságokról, hanem területi bizottságokról.) A viszonylag terjedelmes kormányhatározat részletezi azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek révén érvényt lehet szerezni a törvény előírásainak, illetve beindulhat a magánszemélyek esetében is a fizetésképtelenségi eljárás, illetve annak lebonyolítása. Az eljárás beindítására az adós magánszemély kérése alapján kerül majd sor, s a vonatkozó ügycsomót az érintett személy személyesen vagy postai úton vagy e-mail-en továbbíthatja (már amennyiben rendelkezik elektronikus aláírással). A kérés benyújtásától számított öt napon belül sor kerül az adós meghallgatására, annál a területileg illetékes fizetésképtelenségi bizottságnál, amelyhez az adott megye tartozik. Nos, ha ez így van, akkor ismét megfogalmazható a kérdés: mit is takar a „területi bizottság” szintagma. Az eljárás lefolytatása feltételezi azt is, hogy a fogyasztóvédelmi szakhatóság adott kritériumok függvényében meghatározza a „méltányos életszínvonal” fogalmát. Úgyszintén azt meg is kell állapítani különböző kritériumok szem előtt tartásával. Hogy erre lesz-e lehetőség, illetve sor kerül-e augusztus 1-jéig, azt egyelőre nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy a vonatkozó döntését meghozta-e a központi fizetésképtelenségi bizottság. Amúgy a módszertani normák megszabják a fizetésképtelenségi eljárás különböző mozzanatainak határidejeit, s ilyenképpen kiszámíthatóvá teszik az adós számára is a fejleményeket, legalábbis elméletileg, mert szakértői feltételezések szerint a fizetésképtelenségi eljárás lebonyolítása, a közbeeső határidők maradéktalan tiszteletben tartása ele­ve körülményesnek ígérkezik.