Hirdetés

Módosult a kültelek adásvételére vonatkozó törvény

HN-információ

A mezőgazdasági területek adásvételére vonatkozó új jogszabályt mutatta be Tánczos Barna szenátor sajtótájékoztató keretében, valamint szólt a COVID idején igényelhető támogatásokról. Az új, október 14-től érvényes törvény értelmében nem vásárolhat külterületet az, aki az elmúlt öt évben nem végzett mezőgazdasági tevékenységet, vagy nem rendelkezik állandó lakhellyel Romániában. A módosítások kizárólag a kültelekre vonatkoznak.

Tánczos Barna hangsúlyozta: a gyakorlati, módszertani előírások még nem jelentek meg az új jogszabállyal kapcsoltban, mivel a kabinet a következő kormányülésre tolta a tárgyalását. Mint mondta, jelen pillanatban az elméleti előírások vannak érvényben, viszont a kormány úgy határozott, hogy a jelenleg még folyamatban levő procedúrákat a régi törvénynek megfelelően kell lezárni.
– Fontos módosításokat eszközöltek. Többet között az újdonságok közé tartozik, hogy nem vásárolhat mezőgazdasági területet olyan személy, aki az elmúlt öt évben nem végzett ilyen jellegű tevékenységet, vagy aki szintén az elmúlt öt évre vonatkozóan nem rendelkezik állandó romániai lakcímmel. Tudni kell azt is, hogyha a vásárlás után kevesebb, mint nyolc évvel eladják a területet, az árkülönbözet nyolcvan százalékát adó formájában kell befizetni. Az új szabály csak a kültelekre vonatkozik – mondta a szenátor.
Hozzátette azt is, hogy a törvényhozás sajnos harminc éves késéssel vezette be ezeket a módosításokat, mint kellett volna. Az adatok szerint több, mint százezer hektár került külföldi kézbe, és gyakorta nem a mezőgazdasági tevékenység volt a cél, hanem a nyereségszerzés, az üzérkedés. A szenátor azt is elmondta, hogy az említett előírások alól kivételt képeznek azok, akik elővásárlási joggal rendelkeznek, az új törvény viszont ezeket a kitételeket is módosítja.
Mint mondta, elsőfokú vásárlónak számít a férj, feleség, gyerek, vagyis a harmadfokú rokonságig, ezzel pedig elősegíteni lehet a birtokkonszolidációt, az összetartást, lassítva a feldarabolást. Másodsorban a bérlő, illetve azok, akik ingósággal, beruházással rendelkezek a területen, bár itt a régióban ez kevésbé jellemző. Harmadsorban előjoggal vásárolhat a szomszéd, a szomszédos területek tulajdonosai, ezzel szintén az összetartás a cél. Negyedikként vásárolhat a fiatal gazda, ötödikként pedig a kutatóintézetek. Ezeket követik hatodikként az adott települések lakói, legvégül pedig az állam.
– Jó döntésnek tartom, még ha későre lépett is az állam. A gazdák számára előnyt biztosít és visszaszorítja az üzérkedést – tette hozzá Tánczos Barna.
Hozzáfűzte, az eladási szándékot az önkormányzatnál kell jelenteni, majd a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál. Ha 45 nap alatt nem jelentkezik senki az előjoggal rendelkező vásárlók közül, akkor a korábbi feltételek függvényében bárki megveheti a területet.
További téma volt a mezőgazdasági támogatási kérelmek benyújtása és elbírálása a COVID idején. Mint mondta a szenátor, Hargita megye jó eredményt tudhat magáénak, számos gazda jelentkezett a támogatásra. Hozzáfűzte: jelentős pénzösszeget hoz ez a megyébe.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!