Mindenki jobban tudja
Sportszerű gesztusok sorozatának lehetnek szemtanúi azok, akik figyelemmel követik a 2020-as tokiói olimpiai játékokat. Elgondolkodtató és ténylegesen megható látni, ahogy a versenyzők nem ellenségként tekintenek egymásra, és származási helytől függetlenül képesek segítő kezet nyújtani versenytársaiknak. Ehhez viszont kell egy olyan mértékű érzelmi intelligencia, amelyet a népszerű világversenyen kívül nem sok helyen látni.
Persze lehet vitatkozni azon, hogy ezek a megnyilvánulások mennyire őszinték, és vajon, ha nem kamerák kereszttüzében kellene helytállniuk, hogyan viselkednének az adott sportolók. Mégis úgy gondolom, hogy ez a tényező mellékes, hiszen a lényeg az üzeneten van. Ami számomra annyit jelent, hogy semmilyen élethelyzetben nem szabad megalázni, eltiporni egy másik embert, aki minden erejével küzd és a legjobbat próbálja kihozni helyzetéből.
Jó lenne, ha ez a példa nemcsak az ötkarikás játékokba gyűrűzne be, hanem a hétköznapi emberek mindennapjaiba is. Erre viszont egyre kevesebb esélyt látok. A világjárvány melléktermékeként lassan már csak a gyűlöletkeltő véleménynek van létjogosultsága, és pár perc alatt bármilyen hír kommentszekciójában lincshangulat alakulhat ki teljesen ismeretlen emberek között.
Nem tudom, mégis miből táplálkozik ez az attitűd, és kinek a javát szolgálja egymás becsmérlése. Vajon elfelejtettünk kulturáltan véleményt formálni? Tényleg kihívás most bárkivel beszélgetést kezdeményezni, különösen, ha a járvány is szóba kerül.
A közösségi médiában elterjedt mantra szerint, aki az oltás mellett van, mind agymosott és önkéntes kísérleti nyúl, aki pedig oltásellenes, az valódi hazafi, és átlát a kormány cselszövésén. Azok az újságírók pedig, akik próbálnak hiteles tájékoztatással tiszta vizet önteni a pohárba, egytől egyig a politikum szolgái, és annyit sem érdemelnek, hogy egyáltalán elgondolkodjunk érveiken. Nincs köztes út, nincs sportszerűség, csak alázás és a szélsőséges nézetek piedesztálra emelése. Jó lenne, ha példát tudnánk venni azokról, akik túl tudnak lépni személyes meggyőződéseiken, és emberi lényként viszonyulnak azokhoz is, akikkel nem értenek egyet. Lehetséges?
Keresztes Bea