enyhe havazás
Minden gyerek érdemel ajándékot
A nagy ajándékozási lázban úgy éreztem, jó volna azokat a gyerekeket is megajándékozni, akiknek kevesebb vagy egyáltalán nem jut. Bár sokan nem vesznek róla tudomást, környezetünkben sok olyan család van, ahová nem megy a Mikulás, és a karácsonyfa alatt sem állnak halomban a csomagok. Az ötlet onnan jött, hogy nálunk olyan mennyiségű édesség gyűlt fel, amit el sem tudnánk fogyasztani, mielőtt szavatosságuk lejár, de nem is tartom egészségesnek ennyi cukros termékkel terhelni szervezetünket. Kis játékkal, kifestővel, gyümölccsel és még nem használt, de már kinőtt gyermekruhával kiegészítve szép csomagot tudtam készíteni, amit olyan gyereknek szántam, aki nem kapott ajándékot. Rájöttem azonban, hogy a nélkülöző családokban gyakran nemcsak egy gyermek van, így nem túl jó ötlet beállítani valakihez egyetlen ajándékkal. Ezért közösségi oldalra írtam ki ötletemet, feltéve a kérdést, hogy hozzánk hasonlóan más családok tudnak-e esetleg ilyen csomagokat felajánlani. Sok ismerősöm csatlakozott, és gyorsan jöttek a javaslatok is, hogy kiknek volna szükségük az ajándékokra. Tanítónők, óvónők, jóakarók ajánlottak nehéz körülmények között élőket. Elmondhatom, köztük olyan család is volt, mely elhagyott vasúti épület kis szobájában lakik, víz és villany nélkül. Sikerült örömet szerezni néhány gyereknek, de tapasztalatot is szereztem. Volt, aki nagyon hálás volt az ajándékért, más szégyenkezve fogadta el, egyesek már rutinosan vették át, látszott, gyakrabban kapnak segélycsomagokat, de olyan szülő is akadt, aki azt kérdezte, mekkora szatyorral jöjjön a csomag után, csalódott volt, mert kicsinek találta azt, és a „köszönömről” is megfeledkezett.
Lázár Hajnal
-min.jpg)
