A kormány múlt heti ülésén a munkaügyi minisztérium részéről beterjesztettek két, a majdani közszférai bérezési törvénnyel kapcsolatos memorandumot. Az egyik annak a munkacsoportnak a létrehozására vonatkozik, amelyre hárul a közalapokból fizetett személyzet bérezésére vonatkozó tör­vény tervezetének kidolgozása, a másik pedig a szóban forgó törvénnyel kapcsolatos eljárásra, illetve konzultációk naptári „menetrendjére” vonatkozik. Ha minden a terveknek megfelelően fog kibontakozni és lezajlani, akkor legkésőbb február 10-re finalizálódhat a szóban forgó törvénytervezet. Ez pedig azt is jelenti, hogy a szaktárca egy erőltetett, illetve felgyorsított ütemben szeretne pontot tenni az új közszférai bérezési törvény tervezetének véglegesítésére és annak a parlamenthez való benyújtására. A szaktárca által benyújtott, a már említett munkacsoport létrehozására vonatkozó memorandum felvezetőjében többek között az áll, hogy a 2010–2015-ös időszakban a közpénzekből fizetett személyzet bérezésére, a közszférai személyzet egységes bérezésére vonatkozó 2010/284-es törvény alapján került sor, amely számos előírását átvette a megelőző hasonló jellegű 2009/330-as kerettörvénynek. Továbbá utalás van arra is, hogy a 2010/284-es kerettörvény előírásainak mindenikét nem sikerült az elmúlt esztendők során gyakorlatba ültetni, s ez mindenekelőtt a költségvetési megszorítások rovására írható. Tehát voltak olyan előírások, amelyeket érdemben sikerült alkalmazni, s azok indokoltak is voltak, de olyanok is, amelyek alkalmazására mindmáig nem került sor. Ez utóbbi vonatkozásban visszás helyzetek is adódtak, így például a pótlékok és az illetmények kvantumai a 2009 decemberi szinten maradtak, figyelmen kívül hagyva a 2010/284-es kerettörvény vonatkozó előírásait. Mindezek okán számos visszásság, ellentmondás jellemezte, jellemzi a közszférai bérezési rendszert, amit mintegy tetőzött az országos garantált minimál bruttó bér szintjének többszöri megemelése is, aminek okán „egymásra csúszás” következett be egyes bérszintek esetében, illetve a maguk nemében méltánytalan helyzetek alakultak ki. Egyszóval a helyzet tarthatatlanná vált. A jelenlegi rendszer hátrányai A memorandumban utalás van arra, hogy gondot jelent az a tény, miszerint a jelenlegi rendszer alapján 110 bérezési osztály létezik, amelyből 24 esetében bekövetkezett a már említett egymásra csúszás, továbbá nincs rendjén az sem, hogy különböző intézetek esetében ugyanazon funkciók vonatkozásában különböző bérszintek érvényesülnek, sőt ugyanazon intézményen belül is. A jelenlegi rendszernek egy másik rákfenéje az, hogy esetenként hosszas szolgálati időtartammal rendelkező személyek alapbére egyenlő újonnan alkalmazottak alapbérével, s ez is annak tulajdonítható, hogy a 2010-es esztendei 600 lejről 2015-ben 1050 lejre emelkedett az országos garantált bruttó minimálbér. A legnagyobb problémának viszont azon teljesítménykritériumok hiányát rója fel a memorandum, amelyek függvényében a személyzet előreléptetését rendezték volna, illetve bérezését, valamint jutalmazását. Nem térnénk ki részletesen azokra a kifogásokra, amelyeket felleltározott eddig is, azaz november óta a szaktárca, illetve a Cioloș-kormány munkaügyi minisztere. A lényeg az, hogy fontosnak és sürgősnek tartják az új közszférai bérezési törvény kidolgozását, s azt kormányzati prioritásként kezelik. Ez utóbbira egyébként még novemberben utalt Cioloș kormányfő is, aki szerint az új közszférai bérezési törvényt 2017. január 1-jétől lehetne gyakorlatba ültetni. Ez mind szép és jó, de köztudott az is, hogy a Ponta-kormány is munkálkodott egy új közszférai bérezési törvénytervezet kidolgozásán, s a múlt esztendő októberében még azt közölték, hogy az a finalizálás szakaszához érkezett, s november folyamán be fogják terjeszteni a parlamenthez. Ennek a törvénytervezetnek a kidolgozása tudomásunk szerint még 2015 januárjában megkezdődött, tehát közel egy évet vett igénybe annak kidolgozása. Hogy mi lett, illetve mi lesz a sorsa ennek a törvénytervezetnek, azt nem tudni. Annak idején, azaz novemberben még a Cioloș-kormány illetékesei azt állították, hogy azt tanulmányozni fogják és nem kívánják startból elvetni. Most viszont vonakodnak attól, hogy arra visszautaljanak. A január 13-i kormányülést követő sajtóértekezleten a kormányszóvivő, Dan Suciu eléggé zavarosan nyilatkozott. Egyrészt ő is a már említett 2010/284-es kerettörvényt emlegette, amelyet szerinte „aktualizálni kell”. Tehát, akkor lesz-e egy merőben új törvény, vagy sem? Másrészt ama újságírói kérdésre válaszolva, miszerint mi lesz a Ponta-kormány által kidolgozott törvénytervezettel, kitérő választ adott, elismerve, hogy létezik az a tervezet, de újólag visszatért a 2010/284-es kerettörvény fonákságainak ecsetelésére. Arra a kérdésre, miszerint hogyan lesz képes a szaktárca, illetve a megalakulandó munkacsoport egy hónap alatt finalizálni egy új törvénytervezet szövegét, nem adott választ… Mától munkába álltak A törvénytervezetet kidolgozó munkacsoport megfelelően az eljárásra vonatkozó memorandummal időközben megalakult, s abban helyet kaptak a munkaügyi, a régiófejlesztési és közigazgatási, a gazdaságügyi, a közpénzügyi és az igazságügyi minisztérium képviselői. A program szerint a mai nap kerül sor első találkozójukra, s a január 22-ig tartó időszakban kidolgozzák a munkamódszereket, majd azt követően megkezdődnek a konzultatív jellegű tárgyalások a különböző szaktárcák illetékeseivel. Ezekre a megbeszélésekre január 25.–február 2. között kerül sor napi rendszerességgel. A programban szerepel egy megbeszélés a municípiumok, a városok és a községek képviseleti struktúráival, valamint a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) vezetőségével is. A megbeszélések során megfogalmazott javaslatokat február 2-án fogják kielemezni, majd február 4-én amolyan egyeztető jellegű tárgyalásra kerül sor a szakszervezeti konföderáció képviselőivel, és ugyanaznap találkozóra kerül sor a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságainak tagjaival, valamint az államelnöki hivatal tanácsadóival. Tehát ez lenne a menetrend, s amint már arra utaltunk, február 10-ig finalizálják a törvény tervezetét. Hecser Zoltán