Három év kellett ahhoz, hogy a tejtermelők szempontjából helyreálljanak az árak. A Hargita megyei tejtermelők idén ősztől literenként 1,20 és 1,35 lejes átlagárakon, azaz a tejpiaci válság előtti árszinteken értékesítik a feldolgozóknak alapterméküket. [caption id="attachment_59388" align="aligncenter" width="1000"] Elégedettek lehetnek a gazdák. Végre jól tejel a szakma Fotó: Domján Levente[/caption] Valóság helyett mára csak rossz emlék maradt a tejpiac két-három évvel ezelőtti mélypontját jelző 80-90 banis tejár. A felvásárlási árak az idén is érezhetően emelkedtek, így a Hargita megyei gazdák szempontjából a tejárak kedvezően alakulva, immár az uniós tejkvóta-rendszer megszűnése előtti árszintekre kapaszkodtak vissza. Egyre jobb árakat kapnak a gazdák A termelőknek a tejfeldolgozók jelenleg literenként átlagosan 1,20 és 1,35 lejes alapárat fizetnek, amin felül a gazdálkodókat a leszállított nyersanyag mennyisége, illetve minőségi paraméterei alapján további bónuszok illetik – tájékoztatta lapunkat Márton István, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke. – A kistérségi gazdaegyesületek visszajelzései alapján úgy tűnik, a megyében a legmagasabb, literenkénti 1,35 lejes átlagárat jelenleg a székelyudvarhelyi Lactis tejfeldolgozó fizeti. A szépvízi tejfeldolgozó 1 lej 28 baniban veszi át a tejet, hasonló árat fizet a székelykeresztúri tejüzem is. A homoródalmási tejtermelők – akiktől három különböző tejüzem vásárolja fel a tejet – átlagosan 1,20 lejt kapnak. Azok a gazdák, akik a csíkszeredai tejfeldolgozóval kötöttek szerződést, literenként átlagosan 1,20 és 1,25 lej közötti árat kapnak. Gyergyó térségéből nem sok információm van. Gyergyócsomafalváról Domokos Árpád 1,30-1,35 lejes áron értékesíti a tejet a csíkmadarasi Bomilactnak, valamint a szovátai Hochland tejfeldolgozónak – sorolta tájékoztató jelleggel a szeptembertől alkalmazott tejfelvásárlási árakat a megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesületének vezetője. További drágulás várható Márton István úgy véli, a téli időszakban a termelők további árnövekedésre számíthatnak: a felhajtóerőt leginkább a téli tejmennyiség várható beszűkülése okozza, ám a tejkínálaton az is tartósan nyomot hagy, hogy Hargita megyében egyre több szarvasmarhatartó dönt a fejőstehenek kárára a húshasznú egyedek tartása mellett. Ugyanakkor nem ígérkezik tejbőség az állományadatok alapján sem: márpedig Hargita megyében az utóbbi egy év alatt nemcsak az összlétszám apadt, hanem ezen belül a fejőstehenek és az utánpótlást jelentő növendék üszők számbeli aránya is. – Abból kiindulva, hogy a fejőstehenek és a vemhes üszők száma csökkent, összességében nem számíthatunk nagyobb tejtermelésre sem. A fajtafeljavítási programok eredményeként ugyan egyedenként növekszik a tejhozam, de az összmennyiség tekintetében ez nem számottevő – jegyezte meg Márton István. A szakember elmondta, a tejárak országos, illetve uniós viszonylatban is emelkedtek: a 2015-ben megszüntetett uniós tejkvóta-rendszer, valamint a tejtermékekre is alkalmazott orosz importembargó összhatásaként Eu­rópa-szerte rengeteg tejtermelő farm került csőd közelbe, vagy pedig más gazdaságok – élesen profilt változtatva – húsmarhák tenyésztésére, tartására álltak át. Ez mára már a feldolgozók számára érezhető tejhiányt okozott, az elérhető tejmennyiségért vívott verseny pedig élesebb árharcra készteti a feldolgozókat. 87-re nőtt az egyesületi csarnokhálózat Hargita megyében jelenleg 87 egyesületi tulajdonú tejbegyűjtő központ működik, a csarnokhálózat fejlesztésére, eszközállományának bővítésére és korszerűsítésére pedig a megyei önkormányzat Vidékfejlesztési Egyesületén keresztül minden esztendőben közel 100 ezer lejnyi vissza nem térítendő pályázati támogatást igyekeznek biztosítani. – Sajnos még mindig vannak olyan községek, ahol nincs egyetlen egyesületi csarnok sem. Nagyobb hiány leginkább a városok közelében lévő településéken mutatkozik: itt ugyanis sok tejtermelő közvetlenül a fogyasztóknak viszi házhoz, illetve a városokban elhelyezett vasteheneken keresztül is jó árban tudja értékesíti az állományából származó tejet. A létező felvevőpiac miatt ezeken a város közeli településeken a gazdák a legtöbbször nem is igénylik az egyesületi csarnokok fenntartását. Emellett pedig nincsenek egyesületi tejbegyűjtők azokon a településeken sem, ahol nagyon alacsony a szarvasmarha-állomány. A tejet gyakorlatilag helyben el is fogyasztják. Alcsíkon számos olyan település van, ahol megélnek a mezőgazdaságból az állattartáson kívül is – fűzte hozzá Márton István. Domján Levente