A múlt hétfői beiktatás, eskütétel és informális kormányülés után szerdán megkezdte tényleges tevékenységét az Orban-kormány. Bizonyos értelemben előjátékról volt szó, ugyanis a központi közigazgatás szintjén beígért szerkezetváltozás megkövetelte az arra vonatkozó jogszabály elfogadását. Erre a szóban forgó napon, azaz november 6-án került sor. Ugyanaznap és azt követően csütörtökön került sor a miniszterek beiktatására, ezeken az eseményeken jelen volt a kormányfő, s esetenként maga az államelnök, Klaus Johannis is. Azok során a kormányfő, valamint az újonnan kinevezett tárcavezetők részéről elhangzottak ilyen-olyan kijelentések, jobbára arra koncentrálva, hogy milyen nagy gondokat, súlyos problémákat hagyott maga után a Dăncilă-kormány, mindenekelőtt a költségvetési pénzalapok kimerítése tekintetében. Kezdenénk a kezdettel: a már említett kormányülésen elfogadásra került ama 2019/68-as sürgősségi kormányrendelet, amelynek meglehet a maga jelentősége a jövőre nézve (elsősorban a 2020-as esztendőre nézve), s amely értelmében a központi közigazgatás szintjén egyes intézkedéseket állapítottak meg, valamint módosítottak és kiegészítettek egyes jogszabályokat. Az előzetes ígéretek és a parlamentben megszavazott kormányprogram értelmében prioritást képez az új kormány számára az államigazgatási apparátus leegyszerűsítése, illetve a szaktárcák számának 16-ra csökkentése. A sürgősségi kormányrendelet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek első látásra nemigen tűnnek megindokoltnak (amúgy a kormányrendeletnek nincs is megindokolási „felvezetője”), így például még csak sejteni sem lehet, hogy milyen gyakorlati lehetősége lehet annak, hogy a Román Lottó Rt. és az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) a pénzügyminisztérium alárendelt­ségéből átkerül a gazdasági, az energiaügyi és az üzleti környezetért felelős minisztérium, illetve a kormányfőtitkárság alárendeltségébe. Továbbá a kormány alárendeltségéből és kormányfő koordinálásából a Szerencsejáték Országos Hivatal (ONJN), valamint a Pénzmosás Megelőzési és Leküzdési Országos Hivatal (ONPCSB) a pénzügyminisztérium alárendeltségébe. Volt még ilyen… Említettük egy új minisztérium megnevezését, a gazdasági, energiaügyi és üzleti környezetért felelős minisztériumról van szó, amely az egykori gazdaságügyi minisztérium átszervezése révén, illetve az egykori energiaügyi, üzleti környezetért felelős, kereskedelemügyi és vállalkozási minisztérium, valamint a turisztikai minisztérium összevonása révén jött létre. Azaz egy mamut-minisztériumot hoztak létre, olyant, amelyhez hasonló évekkel ezelőtt is volt és nemigen bizonyult érdemlegesnek, de ez egy más ügy. Egyelőre a lényeg az, hogy kevesebb minisztérium legyen, s ilyenképpen legyen, amivel kérkedni is. Létrejött a szállításügyi, távközlési és infrastruktúráért felelős minisztérium is, nevezetesen az egykori szállításügyi minisztérium átszervezése és az egykori távközlési minisztérium összevonása révén. Ez az új minisztérium teljes egészében átveszi alárendeltségébe vagy fennhatósága alá a megszűnt két minisztérium kötelékeibe tartozó egységeket. A környezetvédelmi minisztérium reorganizációja és az erdészeti, vízügyi minisztérium összevonása révén megalakult a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium. Létrejött a közmunkálati, a fejlesztési és a közigazgatási minisztérium mégpedig az egykori régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium újraszervezése révén, valamint a közigazgatási szakmai képzés és a köztisztviselők szakmai továbbképzése terén tevékenységek átvétele révén az Országos Közigazgatási Intézettől (INA), (amely majd felszámolódik). Az új minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó majdani kormányhatározat hatályba lépésével egyidejűleg megszűnik a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium. Egy kalap alá került a tanügy és a tudományos kutatás is a tanügy-minisztérium és a kutatásügyi és innovációs minisztérium összevonása révén. Ugyanakkor az így létrejött nevelésügyi és kutatásügyi minisztérium átveszi a kormány alárendeltségébe tartozó Romániai Duális Szakmai Képzési Rendszer Országos Szakhatóságának tevékenységét és struktúráit is. A kormányrendelet révén átkeresztelték a munkaügyi és társadalmi igazságosság minisztériumot is, annak új megnevezése: munkaügyi és szociális védelmi minisztérium. (Ilyen megnevezésű minisztérium nem is olyan régen még létezett.) Annak keretében létrejön a Fogyatékkal élő személyek, a Gyermekek Jogérvényesítő, valamint az Örökbefogadások Országos Szakhatósága (ANTPTCA), a munkaügyi és társadalomvédelmi minisztérium alárendeltségében, s ez a közigazgatási szakszerv veszi át a fogyatékkal élő személyek országos szakhatóságának, valamint a gyermekvédelmi és örökbefogadási országos szakhatóságnak a tevékenységeit, hatásköreit és struktúráit. (Ez utóbbi két szakhatóság felszámolódik.) Szaktárca helyett főosztály A kormány munkaapparátusa keretében létrejön a jogi személyiség nélküli és a kormányfő koordinálásába tartozó, a határon túli románokért felelős főosztály, amely élén egy államtitkár áll, és amely átveszi az egykori határon túli románokért felelős minisztérium és az Eudosiu Hurmuzache Intézet tevékenységi köreit és szakstruktúráit. (E két utóbbi intézmény megszűnik.) Ugyancsak a kormány munkaapprátusának keretében létrejön a jogi személyiséggel rendelkező és a kormányfő koordinálásába tartozó digitalizálási szakhatósága (ADR). Az át fogja venni az egykori távközlési minisztérium alárendeltségébe tartozó digitalizálási ügynökséget (AADR), illetve annak struktúráit, amely felszámolódik. Továbbá a kormány munkaapparátusa keretében jön létre a Moldáviai Köztársasággal való kapcsolatokért felelős főosztály, amelynek nem lesz jogi személyisége, s amelyet majd a kormányfő fog koordinálni, de annak az élén egy államtitkár áll. Ez a főosztály átveszi az egykori határon túli románokért felelős minisztériumnak a szóban forgó kapcsolattal való tevékenységeit, valamint szakstruktúráit. A fentebbi vázlatos felsorolásból is kikövetkeztethető, hogy egy nagyszabású és mélyenszántó reorganizációról lenne szó, legalábbis a kormányzati szándék szerint. Ez pedig nem is lesz, nem is lehet olyan egyszerű és olyan nagy „sebességgel” végrehajtható, mint ahogy azt sugalmazta a múlt hétfőn az államelnök, s hangoztatta utólag többször is Ludovic Orban kormányfő. Ilyen összefüggésben többek között utalhatunk arra, hogy a minap megjelent sürgősségi kormányrendeletben előírt átszervezési intézkedések alkalmazása felvetette aspektusok szabályozása végett olyan jogszabályokat kell meghozni, amelyeket a kormánynak kell jóváhagynia. Azokkal kapcsolatosan az szerepel a kormányrendeletben, hogy annak hatályba lépésétől számított 40 napon belül a minisztereknek javasolni kell a kormány vagy a minisztériumok alárendeltségébe tartozó hatóságok és közintézmények reorganizációs intézkedéseit, beleértve a szükséges jogszabálytervezeteket is. Addig is: kormányhatározatokat kell hozni az újonnan létrehozott minisztériumok megszervezésére és működésére vonatkozóan. E tekintetben nincs feltüntetve határidő a sürgősségi kormányrendeletben. Az viszont igen, hogy az átadási-átvételi protokollokat a kormányrendelet hatályba lépése időpontjától számított 30 munkanapon belül, azaz december 17-ig meg kell kötni. Nos, ezek szerint az esedékes átszervezésre (anélkül, hogy annak visszhangjai elülnének) rá fog menni ez az esztendő, hisz december 17-ét követően, akarja, nem akarja a kormány, de az országot el fogja uralni a karácsonyra, a szilveszterre való „ráhangolódás”. Még egy dolgot meg kell jegyeznünk: a kormányrendelet 14-es szakasza értelmében az abban előírt minisztériumok, főosztályok, szakhatóságok, intézmények vagy másabb közigazgatási struktúrák megszüntetésére/felszámolására ténylegesen akkor fog sor kerülni, amikor hatályba lépnek az új minisztériumok, főosztályok, hatóságok, intézmények vagy másabb közigazgatási struktúrák megszervezésére és működésére vonatkozó jogszabá­lyok. Tehát lesz egy átmeneti – meglátásunk szerint nehézkesnek bizonyulható – időszak, mindez pedig olyan körülmények között, amikor is abszolút prioritást kell képezzen az idei konszolidált általános költségvetés kiigazítása, illetve az azt jóváhagyó jogszabály elfogadása, valamint a jövő esztendei konszolidált általános költségvetés tervezetének kidolgozása és beterjesztése a parlamentbe. A kormányrendelet révén – amint már arról említést tettünk – módosítottak és kiegészítettek egyes jogszabályokat, azok között van a közhasznúság jogcímén történő kisajátításra vonatkozó 2010/255-ös törvény. Az egyik módosító előírás értelmében ezentúl az országos érdekeltségű villamosenergia- és földgázszállítási hálózatok esetében az állam nevében kisajátító nem a szaktárca lesz, hanem a kormányfőtitkárság. Az érintett állami cégek (a Transelectrica Rt., illetve a Transgaz Rt.) révén. A tanügyi, a 2011/1-es törvényt újólag kiegészítő szakasz értelmében a Neveléstudományi Intézet, valamint az Országos Értékelési és Vizsgáztatási Központ tevékenységei és struktúrái átvétele révén létrejön az Országos Neveléspolitikai és Értékelési Központ. Az ez utóbbi megszervezésére és működésére vonatkozó majdani kormányhatározat hatályba lépésével egyidejűleg a fentebb említett két intézmény megszűnik. Amikor majd megjelenik a közmunkálati, a fejlesztési és a közigazgatási minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározat, hatályát fogja veszteni az Országos Közigazgatási Intézet (INA) létrehozására vonatkozó 2016/23-as kormányrendelet. Ez rendjén is lenne, csupán az a gond, hogy kormányhatározattal nem lehet hatályon kívül helyezni kormányrendeletet… Az átszervezési kormányrendelethez azon nyomban társultak olyan kormányfői döntések, amelyek személycserékre vonatkoztak, valamint ilyen-olyan megbeszélések, nyilatkozatok, állásfoglalások. Ezekről bővebben holnapi lapszámunkban.

Hecser Zoltán