szórványos felhőzet
erős felhőzet
tiszta égbolt
Mégis lesz összehívás…
Ami a múlt hét folyamán történt a nagypolitikában, illetve a kormánykoalíciót alkotó pártok csúcsvezetésének és a kormánynak a szintjén, újfent ráerősít arra a meglátásunkra, miszerint a kormányprogram jelentette színdarabnak a színrevitele hovatovább körülményesnek, ellentmondásosnak és kiszámíthatatlannak bizonyul. Elég csak arra utalnunk, hogy hétfőn takarodót fújtak az akár „főpróbának” is tekinthető rendkívüli képviselőházi ülésszak összehívásának, amelyet azelőtt egy-két nappal sugalmazott a dramaturg, Liviu Dragnea házelnök. Bizonyos értelemben hasonlóképpen történt a szokásos heti kormányülésen is, amelyet annak esedékes napján, csütörtökön az utolsó percben átütemezték péntekre. Időközben pedig egyre tekervényesebbé váltak azok a történések, amelyek úgymond megnehezítik, lelassítják a színdarab színrevitelére tett erőfeszítéseket. Gondolunk például az úgynevezett különleges nyugdíjak, a gyermekgondozási illetmény, a társadalombiztosítási hozzájárulási rendszer majdani módosítása stb. körül kialakult hercehurcára.
A dolgok ilyenszerű alakulása okán a rendezőre, a kormányfőre hárult a megoldás megtalálása. Ebbe a keretbe helyezhető a rendkívüli ülésszak, valamint a kormányülés elhalasztása: amit ezelőtt egy héttel még pontosan nem lehetett tudni, az a múlt csütörtökön és pénteken kiderült, nevezetesen az, hogy az áthidalást, a megoldást sürgősségi kormányrendeletek mielőbbi elfogadása jelentené, de azok tervezeteinek szövegét egyelőre nem sikerült finalizálni, azaz igen: pénteken a délelőtti órákban. Péntek este megtudhattuk, hogy kormányrendeletek és sürgősségi kormányrendeletek garmadájáról van szó, ugyanis a kormányülés során 12 ilyen jogszabályt fogadtak el, amelyből tíz sürgősségi kormányrendelet volt. A parlamenti vakáció idején ilyen jogszabályok elfogadására gyakorlatilag nincs lehetőség, de kivételes módon igen, amennyiben összehívják a rendkívüli ülésszakot. Két héttel ezelőtt a rendkívüli ülésszak összehívása jelentette volna az ilyen jellegű jogszabályok elfogadásának alkotmányos hátterét, de sem akkor, sem pedig az elmúlt hét folyamán azoknak a szövegeit nemigen sikerült véglegesíteni.
De lássuk, miként rendelkezik a sürgősségi kormányrendeletek kérdéskörében az Alkotmány. Annak 115-ös szakasza értelmében a kormány csak rendkívüli esetekben fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket, olyanok esetében, amelyek szabályozása nem tűr halasztást, és arra is kötelezett, hogy annak a tartalmában megindokolja a sürgősséget. Ugyanakkor az(ok) a sürgősségi kormányrendelet(ek) csak azt követően válnak hatályossá, miután az(oka)t sürgősségi eljárás keretében benyújtják az illetékes kamarához megvitatás végett, és ami után azok megjelentek a Hivatalos Közlönyben. Amennyiben a képviselőháznak és a szenátusnak nincs ülésszaka, azt kötelező módon össze kell hívni a sürgősségi kormányrendelet benyújtásától számított öt napon belül. A benyújtást követően 30 napon belül, ha az értesített ház nem dönt a sürgősségi kormányrendelet sorsáról, az elfogadottnak tekintendő és megküldendő a másik háznak, amely ugyancsak sürgősségi eljárás keretében dönt. Azért tartottuk indokoltnak az Alkotmány idevágó előírásait ismertetni, mert így bárki számára világossá válhatott, hogy miért is tüsténkedett a múlt hónap végén Dragnea egy rendkívüli képviselőházi ülésszak összehívásában. Akkor nem jött össze, most pedig mindenképp össze kell jönnie, mert a kormány pénteken ugyan elfogadhatott tíz sürgősségi kormányrendeletet, de azok hatályba lépése, hatályba léptetése egyelőre elvi lehetőség. Ezek szerint e hét végére vagy a jövő hét elejére, első munkanapjára össze kell hívni azt a rendkívüli képviselőházi ülésszakot. Hogy az ülésszak során mi is lesz a sorsa annak a tíz sürgősségi kormányrendeletnek, az pillanatnyilag kevésbé fontos és lényeges, lévén, hogy a benyújtást, valamint a Hivatalos Közlönyben való megjelentetést követően azok akár azon nyomban hatályba is léphetnek.
A tíz sürgősségi kormányrendelet jó néhány területet ölel fel, illetve céloz meg. Ezek között említhetjük a gyermekgondozási illetmény kérdéskörét (amely esetében annak kvantuma felső határértékét 1800 euróban szabták meg), a rendőrök, valamint a honvédelmi, a közrendi és a nemzetbiztonsági közintézmények polgári alkalmazottai béreinek soron kívüli megemelését október 1-től, a gépkocsikra kivetett egykori különleges illeték, környezetvédelmi illeték vagy környezeti bélyegilleték közigazgatási eljárás keretében történő visszatérítését 2018. január 1-től kezdődően, egyes különleges nyugdíjak indexálási eljárásának a módosítását stb. Amúgy a kormányülés igen „gyümölcsözőnek” bizonyult, mert a már említett kormányrendeleteken és sürgősségi kormányrendeleteken kívül még elfogadtak 19 kormányhatározatot is, valamint öt memorandumot és meghallgattak egy tájékoztatást is, és mindezt nem egészen három óra leforgása alatt. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük azt is, hogy a mostani kormányülést illetően a rendező, Tudose kormányfő szerzői minőségben is bemutatkozott: valószínűsíthető, hogy annak a forgatókönyvnek, amely a kormányülés első jelenetét tárta a nagyközönség elé, ő volt a szerzője vagy legalábbis az értelmi szerzője. Miről is van szó? A Ponta-kormánytól errefelé a kormányülés előjátékát a mindenkori kormányfő „monológja” jelentette, ezt felcicomázta Tudose kormányfő, mert amolyan dialógus tanúi lehettünk az előjáték során: a kormányfő elejt egy-két mondatot, esetleg kérdez is valamit, s majd az érintettek azon nyomban reagálnak, méghozzá „bemagolt szövegeléssel”.
Hecser Zoltán
_cm.JPG)
