Bár nem a legmegfelelőbb a volt Szakszervezetek Művelődési Házának emeleti előcsarnoka képzőművészeti kiállítások megszervezésére, a Márványteremnek nevezett térben időnként rendeznek be tárlatokat. S lévén, hogy nem sok a szakszerű kiállítófelület – szegény ember vízzel főz alapon –, a kiállításszervezők időnként ide is elhoznak egy-egy jó anyagot. Mint tette legutóbb a Hargita Megyei Kulturális Központ képzőművészeti tevékenységekért felelős munkatársa, Botár László képzőművész, aki egy rangos bukaresti válogatás, a legnagyobb hazai galériában, a Parlament Brâncuși-termében kiállított IX. Bukaresti Országos Képzőművészeti Tavaszi Szalon anyagának színe-javát hozta el Csíkszeredába, a fent említett kiállítóhelyre. Bukarestben a második világháborút megelőző időszakban az évente megrendezett művészeti szalonokon kiállítani rangot és elismerést jelentett a művészeknek, ugyanis szigorú szakmai zsűri, neves művészek és műkritikusok szűrőjén kellett átmenjenek a munkák, engedményeket nem igazán tettek a politikai vagy ideológiai divatok, elvárások nyomására. A kommunizmus korszaka az ideológiának rendelte alá a művészeteket is, megtörve azok szerves fejlődését, s a rendszerváltás után nehezen, lassan talált vissza a művészeti élet arra az útra, amelyről fél évszázaddal korábban letérítették. Radu George Serafim művészettörténész és műkritikus szerint kezdetben az újjáéledő képzőművészeti szövetség, mint a hamvaiból feltámasztott szalon szervezője, számos engedményt tett a minőség tekintetében, mára azonban már kikristályosodott az évente megszervezett rendezvény elvárásrendszere. A csíkszeredai kiállítás megnyitója előtt a bukaresti vendég elmondta, hogy a szalonon való részvételre bármelyik művész pályázhat a kiírásnak megfelelő témát bemutató, feldolgozó alkotással, a zsűri azonban csak a szakmai ismérveknek megfelelő műveket fogadja el. Az idei téma Tükrözések és átváltozások volt, ez serkentette alkotásra a művészeket az ország szinte valamennyi szegletéből. A nagy művészeti központok közül Kolozsvár nem képviseltette magát, egyetlen művész sem válaszolt a felhívásra. Mint mondta a műkritikus, nagyon sokszínű a szalon anyaga, ugyanis míg a művészeti életre a helyi táborok, szűk alkotói közösségek – majdhogynem a bandázások – jellemzőek, a szalon zsűrije nyitott valamennyiük felé: így megjelennek különböző divatáramlatok, kifejezésmódok, stílusok és technikák, a hazai művészeti élet keresztmetszetét adva. A bukaresti Tavaszi Szalon munkáinak java immár harmadik alkalommal tekinthető meg Csíkszeredában Botár László jóvoltából. Ő maga is állandó résztvevője a bukaresti rendezvénynek, ott kialakult szakmai kapcsolatai révén pedig sikerült ide hozni az anyagot. Radu George Serafim arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkák beválogatásakor felkérik a művészeket, hogy árazzák alkotásaikat, az árakat pedig a kiállítás katalógusában is feltüntetik, arra serkentve a művészeket, hogy értékeljék saját munkájukat, tanulják meg azt megfelelőképpen értékesíteni. A műkritikus érdekességként elmondta, hogy a parlament épületében működő galéria nemrég még hétvégeken zárva tartott, ugyanis csak hét közben dolgozik a törvényhozás, mára azonban sikerült elérni, hogy szombaton és vasárnap is felkereshető az ország legnagyobb kiállítófelülete. Érdemes megnézni a csíkszeredai tárlatot, hogy láthassuk a hazai képzőművészeti élet sokszínűségét, a különböző művészeti iskolák, központok hatását, kisugárzását, párhuzamot vonjunk a vidékünkön szervezett kiállításokon látott művekkel. Az anyag a nonfiguratívtól az újból divatos figuratív ábrázolásig terjed, de láthatunk rendkívül izgalmas textíliákat, amelyek anyaghasználatukkal, színvilágukkal és technikájukkal egyaránt lenyűgözőek. Ne idegenkedjünk tehát a kiállítások szervezésének nem a legmegfelelőbb, de annál nyitottabb, befogadóbb termektől, és szánjunk egy órát a mintegy ötven alkotás megtekintésére. A Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Cultura Nostra Egyesület, a Bukaresti Atheneum Egyesület, a Romániai Képzőművészek Szövetsége, a H.D.U. Kulturális Központ által szervezett tárlat június 24-ig látogatható. Sarány István